Gasztroenterológia

A gasztrointesztinális rákok kialakulása

Többlépcsős folyamat, amely a sejtproliferáció szabályozásának megváltozásával, a növekedési kontroll és a sejtadhézió elvesztésével jellemezhető. A gyomor- és vastagbélrákokban nagyjából ugyanazok a génelváltozások mutathatók ki, és ezek kialakulásának sorrendje is hasonló. A vastagbélrákokat jelentőségüknél fogva újabban intenzíven kutatták, ennél fogva a gyakori génelváltozások típusa és ezek megjelenésének sorrendje jobban ismert. Az alábbiakban néhány kiemelt fontosságú génelváltozást és ezzel összefüggő sejtműködés-szabályozási zavart ismertetünk.

APC-mutáció és a nyálkahártya-mirigysejtek proliferációjának kontrollja a vastagbélben

A felfedezése óta eltelt évek alatt tisztázódott, hogy az APC-gén által kódolt fehérje hogyan szabályozza a sejtproliferáció egyensúlyát a vastagbél-nyálkahártyában. Az alább ismertetendő mechanizmus egyébként általános, nem csak a gasztrointesztinális traktusban, hanem testszerte a hámszövetekben is hasonló. Minden hámszövetben relatíve differenciálatlan sejtek, az ún. stem (ős) sejtek fordulnak elő.

Ezek osztódásakor a két leánysejt egyike marad stemsejt, aminek következtében számuk állandó marad a szövetben. A másik leánysejt és ennek leszármazottai differenciált sejtekké alakulnak. Ezek a differenciált sejtek a vékonybélben a táplálék felszívásában és annak vérbe történő továbbításában vesznek részt, a vastagbélben valószínűleg vizet szívnak fel a lumenből. Egyéb specializált sejtek nyákot termelnek, ami a béltartalomtól védi a nyálkahártyát.

Vastagbél-nyálkahártya mirigyek

A vastagbél-nyálkahártya mirigyeiben a differenciált hámsejtek a felszín közelében találhatók, a progenitor sejtek (a stemsejtek nem osztódó alakjai) és az osztódó stemsejtek a mirigyek mélyén az ún. cryptában, vagyis a külső hatásoktól védett helyen helyezkednek el. A mitosis után a progenitor sejtek egy része visszamarad a cryptában, fenntartva a stemsejtek állandó arányát, másik részük, miközben differenciálódik, a lumen felé mozog, kialakítva a nyálkahártyafelszínt. Az egész folyamat 3-4 nap alatt lezajlik.

A vastagbél-nyálkahártyasejtek proliferációjának és differenciációjának fent leírt folyamata nagyon hatásos védelmet jelent a vastagbélrák kialakulásával szemben, tekintettel arra, hogy csaknem az összes osztódó és differenciálódó sejt napok alatt elpusztul. Ebből következik, hogy várhatóan csak olyan mutációk okoznak vastagbélrákot, amelyek meggátolják a sejtek felfelé történő migrációját és rövidesen bekövetkező apoptózisát.

Rákkeltő mutációk csak akkor következnek be, ha a rizikófaktorok következtében a nyálkahártya sérül, és a környezeti rákkeltő anyagok elérik a stemsejteket, illetve örökletes mutációk fordulnak elő a hajlamosító génekben.

A vastagbél-nyálkahártya sejtjei osztódásának és migrációjának molekuláris kontrollját leginkább a Wnt-ficatenin szignálút szabályozza (A Wnt olyan szignálfehérje, amelynek fontos szerepe van az embriogenezisben és organogenezisben). Több, mint egy tucat Wnt növekedési faktor található a különböző szövetekben, amelyek sejtosztódást kiváltó hatása miatt a célsejteket relatíve differenciálatlan állapotban tartja, ami a karcinogenezis fontos

Herediter gasztrointesztinális rákszindrómák

Az örökletes rákszindrómák diagnózisának legfontosabb kezdeti lépése a családi anamnézis összeállítása. Az adatfelvételnek ki kell terjedni a családban előforduló összes ráktípusra és azok előfordulásának helyére, multiplicitására, a polyposis-szindrómák meglétére vagy hiányára, végül az érintettek korára az elváltozás jelentkezésekor.

Az egyes szindrómákhoz tartozó elváltozások típusos esetben az egész gyomor-bél traktusban, sőt egyéb szervekben is megjelenhetnek, jellegzetes klinikai képpel járnak. A karcinomák fiatalabb korban jelentkeznek, mint a megfelelő sporadikus daganatok, és prognózisuk is eltérő. Az idesorolható betegségekre jellemző egy jól meghatározható kulcsgén mutációja és legtöbbször az autszomális, domináns öröklődést mutató fejlődésmenet.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.