A rövid és közepes láncú zsírok jótékony hatásai
- A rövid láncú zsírok antimikrobiális hatásúak: elpusztítják vagy gátolják a parazita baktériumokat, a vírusokat és a gombákat.
- A rövid láncú zsírok a niacinhoz hasonló útvonalakat stimulálnak, ami hozzájárul a megnövekedett HDL-szinthez és a jobb vérzsírösszetételhez.
- Úgy tűnik, hogy a fogyást is elősegítik.
Most nézzük meg közelebbről is ezeket a hatásokat! A belek és a máj védelme a kórokozók ellen. A közepes láncú zsírsavak és a monogliceridek (mint a monolaurin, a 12 szénatomos íaurinsav monogliceridje; illetve a monokaprin, a 10 szénatomos kaprinsav monogliceridje) antimikrobiális hatásúak a következőkkel szemben:
- élesztők és gombák;
- paraziták, mint a Giardia;
- baktériumok — mint a Salmonella, a Propioni baktérium (az akné egyik okozója), az E. coli és a Bacillus subtilis, a Chlamydia és a Helicobacter pylori;
- a hurkos vírusok, mint a HIV, a herpesz és a citomegalovírus.
A közepes láncú zsírsavak jóindulatúnak bizonyultak a probiotikus baktériumokkal, de szupresszívnek a kórokozókkal szemben.
Az étellel bevitt közepes láncú zsírsavak általában a belekben szívódnak fel, és a májba kerülnek – bár kis mennyiségű laurinsav bejut a testbe -, így valószínűleg elsősorban a beleket és a májat védik.
A belek és a máj védelme rendkívül fontos a következő okokból:
- A bél a legtöbb kórokozó baktériumnak első állomása a testben, márpedig a belek falát borító biofilm képes menedéket nyújtani nekik az immunrendszer elől, így a krónikus fertőzések fenntarthatók maradnak.
- Lehetséges, hogy elsősorban a máj fertőzései (vagy a bél fertőzései, amelyek átterjesztik a bakteriális toxinokat a májba) az anyagcserezavarok elsődleges okozói.
Mindenesetre eddig annyi bizonyos, hogy az élelmi rostok jó hatásainak az a titka, hogy a probiotikus bélbaktériumok rövid láncú zsírokká alakítják őket. Tehát nem maguk a rostok, hanem a rövid láncú zsírok jó hatása fontos.
Jobb vérzsír összetétel és csökkenő szívbetegség
Sok orvos nem fogadja el azt a gondolatot, hogy a rövid láncú zsírok védik a szívet. Dr. Walter Willett például a Harvard Heart Letter 2006. szeptemberi számában azt írta, hogy „a kókusz és a kókuszolaj nem tekinthető a szív számára egészséges ételnek”, mert „a kókuszolaj jelentősen megemeli az LDL (rossz) koleszterin szintjét” még akkor is, ha a „kókuszolaj nagyon erőteljes lökést ad a HDL-nek is”.
Az új technikák megjelenésével lehetővé vált a vérzsírok pontosabb mérése, így meg lehetett állapítani, hogy nem az LDL koleszterin a veszélyes, hanem a „kicsi és sűrű” LDL, amelynek a lipoproteinje körül nincsen elegendő zsír és koleszterin. A „kicsi és sűrű” LDL erősen ki van téve a proteinglikációnak, és könnyen oxidálódik — az így létrejött oxLDL-ek okozzák az erek falán a meszes plakkok képződését. Ahol a lipoproteineket sok zsír és koleszterin védi, ott nagy, jól úszó LDL molekulák alakulnak ki, amelyek valójában egészségesek.
Nagyon költséges annak megállapítása, hogy az LDL „kicsi és sűrű”, vagy „nagy és levegős”, ám a triglicerid/HDL arány elég jó közelítést ad. Ha ez az arány magas, akkor főleg a „kicsi és sűrű” LDL dominál a vérben, ha alacsony, akkor az LDL egészséges, nagy és úszóképes.
Mi az, amit a rövid láncú zsírok csinálnak?
Csökkentik a trigliceridek és emelik a HDL szintjét – utóbbit gyakran 100 mg/dl-ig (2,6 mmol/l-ig), vagy akár még a fölé is. Ezek hatása a zsírokra — magasabb LIDI.-, alacsonyabb trigliceridszint, nagy valószínűséggel kevesebb „kicsi és sűrű” LDL- és alacsonyabb Lp(a)-, azaz lipoprotein(a)-szint – kétségtelenül pozitív.
A szív „hidraulikai hatásfoka” 28%-kal magasabb ketonokkal, mint glükózzal, ami azt sugallja, hogy a rövid láncú zsírok szívbetegség esetén is gyógyhatásúak.
Az epidemiológiai adatok is alátámasztják a kókuszolaj jó hatásait:
- A megbízható adatokkal rendelkező országok közül Sri Lankán a legmagasabb a kókuszolaj-fogyasztás és a legalacsonyabb az iszkémiás szívbetegségek aránya.
- Az agyvérzés és a szívbetegség teljes mértékben ismeretlen a Ki tava szigetén lakók körében, ahol az energiabevitel majdnem 20%~a származik kókuszolajból.
- A Tokelau-szigeteken – ahol az energiabevitel 50%-a származik kókuszolajból – szintén nem fordul elő agyvérzés, sem szívbetegség.
A szív védelmére jobb a kókuszolaj, mint a niacin
A tudósok a közelmúltban vizsgálták azt a mechanizmust, amely révén a táplálkozással bevitt rövid láncú zsírok megemelik a HDL szintjét, és csökkentik a trigliceridét.
Az orvosok sokszor ajánlják is a niacint, pedig amikor a testben niacin-amiddá alakul, az bőrpírt okoz, és a máj mérgezéséhez vezethet. A kókuszolajjal ezek az előnyök ugyanúgy elérhetők, csak a bőrpír és a máj károsodása nélkül.
Fogyás
Ügy tűnik, hogy a rövidebb láncú zsírok a fogyást is elősegítik. Egy vizsgálatban napi egy evőkanálnak megfelelő kókuszolaj szedése nyolc héten keresztül szignifikánsan csökkentette a testtömeget, a derékméretet és a vér trigliceridszintjét.
A sok kókuszolajat evő kitavai és tokelaui emberekről mindig megjegyzik, hogy „rendkívül karcsúak”.
A rövid és a közepes láncú zsírok biztonságosak
Az emberi étrendbe beilleszthető mennyiségben a rövid láncú zsírok teljesen biztonságosan fogyaszthatók.Sehol nem számolt be az emberi táplálkozás során fogyasztott rövid láncú zsírok esetleges toxikus hatásáról még akkor sem, ha ezek tették ki az étrend nagy részét:
- A ketogén étrendet, amelyben a közepes láncú zsírok adják a teljes energiabevitel 60%-át, évekig biztonságosan alkalmazták epilepsziás és agytumoros betegeknél. A ketogén étrend esetében felmerülő problémák nem a zsírokkal, hanem a tápanyaghiánnyal – konkrétan a szelén és a C-vitamin hiányával – kapcsolatosak.
- Az önállóan táplálkozni nem tudó betegeknek intravénásán – úgynevezett „parenterális táplálás” során – adott kókuszolaj az olívaolajhoz és a halolajhoz hasonlóan biztonságos, sokkal inkább, mint a szójaolaj vagy a sáfrányosszeklice-olaj.
A növényevő stratégiát követő emlősöknél általában az energiabevitel 60-70%-a származik rövid láncú zsírokból – egy másik érv, amely a rövid láncú zsírok biztonságossága mellett szól.
Összefoglalás
Bölcs döntés, ha a természetet követjük, és lemásoljuk az anyatejben lévő rövid és közepes láncú zsírsavak arányát, ami a teljes energiabevitel 6,5%-a. Ezt el. lehet érni napi két evőkanál kókuszolaj; al vagy hat evőkanál kókusztejjel – esetleg szósz, leves ízesítő vagy főzőolaj formájában.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.