Egészségmegőrzés

A csecsemők helyes és egészséges táplálása

Minden szülő a Lehető Legjobbat akarja nyújtani gyermekének. Fontos, hogy a kicsi kezdettől fogva mindig a megfelelő táplálékot kapja. Kiegyensúlyo­zott étrenddel és az egészséges táplálkozási szokások korai kialakításával f Megteremthetjük gyermekünk további fejlődésének szilárd alapjait.

Az újszülöttek rendkívül gyorsan nőnek

Hat hónapos korra a csecsemők súlya több, mint kétszerese a születésko­ri súlynak, s bár ez a növekedési ütem kisgyermekkorban némileg lelassul, a súlygyarapodás tovább­ra is folyamatos. A korai években a gyermeknek testsúlyához viszo­nyítva sokkal több tápanyagra van szüksége, mint a felnőtteknek.

A csecsemők táplálkozása

A csecsemők gyomra kis befogadó­képessége miatt a fejlődéshez szükséges energiát és tápanyago­kat erősen koncent­rált formában igényli. A leg-koncentráltabb energia­forrás a zsír, melyből a ba­bának bősé­ges mennyiséget kell kapnia. Az anyatej speciális zsírdús táp­anyag, gazdag az olyan többszörö­sen telítetlen zsírsavakban, ame­lyek a központi idegrendszer és a szem fejlődéséhez elengedhetet­lenek. Az elválasztásig az anyatej, ill. Ennek hiányában a tápszerek biztosítják a csecsemő számára szükséges összes energiát.

A csecsemőknek testtö­megegységenként há­romszor annyi fehér­jére van szükségük, mint a felnőtteknek. Ez a létfontosságú tápanyag építi fel a sejteket és a szöve­teket. Az anyatej, ill. A tápszer mindazokat a fehérjéket biztosítja, amelyekre a babának az első hat hónap során szüksége van. Ám amikor a kicsi kezd áttér­ni szilárd ételekre és már kevesebb tejet iszik, a fehérjét más források­ból kell pótolni. Féléves kortól az étrendben már húsnak, ill. Hüve­lyeseknek is szerepelni kell, utána pedig elkezdhetünk halat és alapo­san megfőzött tojást adni a kisgye­reknek.

A legfontosabb ásványi anya­gok.

  • A vas az oxigént szállító hemoglobin alapvető alkotóré­sze. Elegendő vas nélkül vérsze­génység lép fel, ami fáradtságot, gyengeséget, étvágytalanságot és a testi-szellemi fejlődés lassulását idézi elő. Az újszülötteknek körül­belül hat hónapos korukig elegen­dő az a vasmennyiség, amihez az anyatejből hozzájutnak. Féléves kortól külön gondoskodnunk kell arról, hogy a kicsi sok olyan élel­miszert kapjon, amelynek magas a vastartalma.
  • A kalcium a kisgyermek csonto­zatának és fogazatának fejlődésé­ben, az izom-, szív- és idegműkö­désben, valamint a véralvadásban játszik központi szerepet. Az anya­tej és a tápszerek rendsze­rint teljes mértékben fe­dezik az első hónapok kalciumszükségle­tét, ám ahogy a gyermek nő, külön is gondoskodni kell a kalcium bevitelé­ről.

Alapvető vitami­nok

Szoptatott babának féléves kortól, tápszeres babának a tápszer elhagyása után adjunk A-, C- és D-vitamint.

  • Az A-vitamin (retinol) a bőr és a szem egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Az A-vitamin előanyagát, a béta-karotint a narancssárga színű gyümölcsök és zöldségek nagy mennyiségben tartalmazzák. Sok A-vitamin van a tejben, a tojásban és a májban. Szoptatós
  • Csecsemők és kisgyermekek számára az anyáknak a javasolt 600 g-os bevitelnél többre is szükségük van.
  • A C-vitamin a növekedésben és a szövetek regenerálódásában ját­szik szerepet. Erősíti a vas felszí­vódását, így javasolt a sok vasat tartalmazó táplálékok mellett C-vi­taminban dús élelmiszereket is fo­gyasztani, különösen, ha a gyer­mek vegetáriánus kosztot kap.
  • A D-vitaminnak kulcsszerepe van a táplálékokban lévő kalcium felszívódásában. Hiánya angolkór­hoz vezethet. Sok D-vitamint tar­talmaznak a zsíros húsú halak, a máj, a dúsított gabonapelyhek és a margarin, de van belőle a vajban és a tejben is. Mivel a szervezetben a D-vitamin nagy
  • részt a napfénynek a bőrre gyako­rolt hatása révén termelődik, a kicsik töltsenek minél több időt a szabad levegőn, különösen nyáron, hogy szervezetük kellő tar­talékot halmozzon fel ebből a vita­minból.

A kicsik itatása

Mivel a csecsemőknek és kisgyer­mekeknek testméretükhöz képest nagy a bőrfelületük, izzadással sok folyadékot veszíthetnek, különö­sen akkor, ha meleg van. A folya­dékvesztést gyakori itatással meg kell előznünk.

A legjobb ital a tej és a víz

A gyümölcslevek ugyan sok vita­mint tartalmaznak, de elveszik az étvágyat, cukor- és savtartalmuk miatt pedig ártanak a fogak­nak már akkor is, amikor még elő sem bújtak. Ezért csak jól felhígít­va adjunk a gyer­meknek gyümölcs­levet.

Étrend csecsemők és kisgyermekek számára:

4-6 Hónapos kor

  • Ébredéskor: anyatej vagy tápszer
  • Reggeli:búzát nem tartalmazó, csecsemőknek való gabonapehely anyatejjel vagy tápszerrel keverve; anyatej vagy tápszer
  • Ebéd:zöldségpüré pépesített hússal vagy hüvelyesekkel; szoptatás, tápszer vagy felforralt, lehűtött víz
  • Uzsonna:gyümölcspép; anyatej vagy tápszer
  • Lefekvéskor:anyatej vagy tápszer

7-9 Hónapos kor

  • Ébredéskor: anyatej vagy tápszer
  • Reggeli: zabpehely hígított tehéntejjel; anyatej vagy tápszer
  • Ebéd: pépesített hús, hal vagy hüvelyesek; krumplipüré, Zöldségpüré; joghurt vagy tejes pépek; egy csésze felforralt és lehütött víz pohárból
  • Uzsonna: pirítós tojással vagy sajtos tészta; zöldségféle: csemegekukorica vagy puhára főzött sárgarépa; felkocká­zott érett gyümölcs vagy banánpép; anyatej vagy egy csé­sze tápszer pohárból
  • Lefekvéskor: anyatej vagy tápszer

10-12 Hónapos kor

  • Reggeli: gabonapehely tejjel; pirítós falatkák; egy csésze tápszer pohárból vagy anyatej
  • Ebéd: apróra vágott hús, hal vagy hüvelyesek; burgonya, rizs vagy tészta; pépesített vagy apróra vágott zöldség; joghurt vagy tejbegríz; víz vagy hígított gyümölcslé
  • Uzsonna: szendvics vagy sajtos tészta; paradicsom-, uborka- vagy zöldpaprika-szeletek; kompót vagy aszalt gyümölcs, vagy érett gyümölcsszeletek; egy csésze tápszer
  • Lefekvéskor: anyatej vagy egy csésze tápszer

Kisgyermekkor (1-3 éveseknek)

  • Reggeli: gabonapehely tejjel; hígított gyümölcslé
  • Tízórai: kenyérfalatkák sajtkockákkal, tejes ital
  • Ebéd: hús, hal vagy hüvelyesek krumplival, rizzsel vagy tésztával; zöldségek; joghurt vagy tejbegríz; víz vagy hígított gyümölcslé
  • Uzsonna: pogácsa, püspökkenyér vagy palacsinta (l alább); felszeletelt vagy kockára vágott gyümölcs; víz
  • Vacsora: sonka, tojás vagy sajt főtt tésztával vagy rizzsel; vagy szardíniás, májkrémes vagy mogyoróvajas szendvics; felszeletelt vagy kockára vágott zöldség és gyümölcs; tej

Miért a szoptatás a legjobb?

  • A tökéletes „tápszer”: Az anyatej ideális mennyiségben és arányban tartalmazza a baba számára szükséges összes tápanyagot.
  • Hatékony védelem:.Az anyatejben lévő antitestek és más anyagok védelmet nyújtanak a csecsemő számára a különféle fertőzések, pl. Gyomor-bél hurut, megfázás, középfülgyulladás ellen. A tejben ugyan­csak jelen lévő növekedési faktorokról és hormonokról úgy vélik, hogy szerepük lehet a baba fejlődésének elősegítésében.
  • Egészséges jövő:A szoptatott babáknál a későbbiekben kevésbé gya­koriak az idült betegségek és a különféle allergiák.
  • Könnyebb feldolgozás. Mivel az anyatej a szervezet számára könnyen emészthető és könnyen felszívódik, a szoptatott babáknál ritkábban lép fel hasmenés és székrekedés.
  • Problémamentes átmenet:Mivel az anyatejben érezhető az anya ál­tal elfogyasztott táplálék íze, a szoptatott baba a szilárd étrendre va­ló áttérésnél könnyebben fogadja majd el a család táplálékait.

Etetés az első időkben

A csecsemők legalább négy hóna­pos korukig az egészséges fejlődés­hez szükséges összes fehérjét, zsírt, szénhidrátot, vitamint és ásványi anyagot megkapják az anyatejből vagy a tápszerből. Sőt, emésztőrendszerük addig nem is eléggé fejlett más táplálé­kok feldolgozásához.

Szoptatás

Az anya, ha módja van rá, minden­képpen szoptassa újszülött gyer­mekét, hiszen a csecsemő számára az anyatej az ideális táplálék, ám ha valaki nem tud vagy nem akar szoptatni, akkor sincs baj, mert a korszerű tápsze­rek a baba számára szükséges összes tápanyagot biztosítják.

Az anyatejben a tápanyagok és folyadékok ideális, természetes egyensúlyban vannak. A baba meg­születését követő 72 órában az anyamellben híg, sárgás folyadék, a kolosztrum, más néven föcstej termelődik. Rendkívül sok fehérje, ásványi anyag, valamint A-, D- és B12-vitamin, de csak kevés zsír és energia van benne. A fehérje nagy részét immunoglobulin-A formájá­ban tartalmazza, amely fertőzés­gátló hatású, és megakadályozza az allergéneknek a tápcsatornából a véráramba jutását.

Az első hét vége felé a tej össze­tétele megváltozik. A szoptatások alkalmával a mellbimbóból először olyan tej jön, amely zsírszegény és nagyon jól oltja a szomjat. Ahogy a baba tovább szopik, a tej zsíro­sabbá és fehérjedúsabbá válik.

Tápszeres táplálás

Az anyatejet helyettesítő készítmé­nyeket szigorú előírások szerint ál­lítják elő, ügyelve arra, hogy az anyatejet a lehető legjobban utá­nozzák. A tápszerek alapja rend­szerint tehéntej (bár újabban már szója, kecsketej és mesterséges készítmények is vannak), melyet a fehérje- és sótartalom csökkenté­sével és a többi tápanyag mennyi­ségének megváltoztatásával módo­sítanak.

A tápszer por alakban vagy fo­lyadékként, kartonos, ill. Palacko­zott formában kerül forgalomba; bármelyiket is válasszuk, fontos, hogy pontosan kövessük a haszná­lati utasítást. Az ajánlottnál ne használjunk több port, mert így a baba túl sok zsírhoz és fehérjé­hez, de kevés folyadékhoz jut.

Mire ügyeljünk?

12 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek sima (mó­dosítatlan) tehéntejet sohasem sza­bad adni, mert túl kevés benne a D-vitamin és a vas, viszont túl sok sót és fehérjét tartalmaz, ami meg­terheli a kisbaba veséjét, sőt a gyo­morban vagy a bélben vérzést is okozhat. A benne lévő fehérjék allergizálják a még éretlen szerve­zetet. Sima tehéntejet a kisgyermek egyéves kora után kaphat.

Tápszerek nagyobb babáknak

Az úgynevezett követő tápszerek félévestől kétéves korig adhatók. Magasabb vastartalmuk révén megelőzik a vashiányos vérsze­génységet, ám ha gondoskodunk a baba kiegyensúlyozott táplálko­zásáról, ügyelve arra, hogy vasban gazdag élelmiszereket is kapjon, ilyen készítményekre valójában nincs szükség.

Áttérés szilárd táplálékra

Ahogy a baba négy-hat hónap után egyre aktívabbá válik, egyre több energiabevitelre, vasra, cink­re, A- és D-vitaminra, valamint egyéb tápanyagokra van szüksége, amelyeket az anyatej önmagában már nem tud biztosítani. Ekkor kezdhetjük meg a baba pépes, majd szilárd ételekre való átállítá­sát. Ekkorra a kicsik már tudnak ülni, szilárd táplálékokat a szájuk­ba tudnak venni. Idővel azt is meg­tanulják, hogyan lehet nyelvükkel a száj hátsó részébe tolni az ételt, hogy le tudják nyelni.

Mikor kezdjük?

A babák egyér­telműen jelzik, amikor már többet szeretnének enni, és a megválto­zott igényeket nem nehéz észre­venni. A kicsi a szoptatás után elégedetlennek látszik, vagy az ad­diginál több tejet követel. Az is fi­gyelmeztető jel, ha a baba éjjel is kér enni, noha korábban átaludta az éjszakát.

A szilárd táplálékok bevezeté­se

A szilárd táplálékok fogyasztá­sa korántsem egyszerű a csecse­mők számára – időbe kerül, amíg a kicsi megszokja, hogy az étel ka­nálon érkezik, és hogy a szája há­tuljába kell juttatnia a nyelvével ahhoz, hogy lenyelhesse. Türel­mesnek kell tehát lennünk. A szi­lárd táplálékokat ne akkor vezes­sük be, amikor a baba nagyon éhes vagy amikor nyűgös; ehelyett először adjunk neki egy kis tejet, hogy megnyugodjon, majd próbálkozzunk egy-két kávéskanál pépes bébiétellel. Az ételt ne sózzuk és ne cukrozzuk meg.

A kicsik akkor kezdenek rágni, amikor kinőnek a fogaik, addig te­hát a „szilárd” helytelen elnevezés, hiszen a babának eleinte csak híg, pépes ételt szabad adni. Amikor ezeket már megszokta és könnyen lenyeli, a hígítás mértékét csök­kenthetjük, fokozatosan szilárdab­bá téve az ételeit.

A felnőttek számára készült ételek bevezetése

Azoknál a babáknál, akik 6 és 12 hónapos koruk között változatos ételeket kapnak, a későbbi évek­ben kevesebb étkezési problémával kell számolnunk, mint azoknál, akiknek egyhangú, ízetlen ételeket adnak.

Hat hónapos kor után rátérhe­tünk a szilárdabb – de még mindig puha – élelmiszerekre. Eltarthat egy darabig, amíg a kicsi megta­nulja, mit is kezdjen a szájában lé­vő ételgombócokkal, így aztán ne lepődjünk meg, ha olykor kiköpi az ételt. Az új készség elsajátítása mindig időbe telik. Először adjunk áttört, majd apróra vágott ételeket, olyan ütemben, ahogy a kicsi elfo­gadja. Kínáljunk neki húst, halat, zöldségeket – köztük hüvelyeseket -, gyümölcsöt, gabonaféléket.

Biztatás Önálló evésre

Kézzel megfogható ételeket – ki­sebb katonákat, apróbb falatokat -hét hónapos kortól kezdhetünk adni a kicsinek. Ezek lehetőleg le­gyenek színesek és érdekes alakú­ak, mert így könnyebben felkeltik a gyermek érdeklődését. Kezdjük puhább élelmiszerekkel: érett gyü­mölcsdarabokkal – pl. Körtével, banánnal, dinnyével, sárgabarack­kal, őszibarackkal, kivivel vagy mag nélküli, félbevágott szőlősze­mekkel. Ezek mellé adhatunk koc­kára vágott kemény sajtot, főtt vagy sült szárnyashús-darabkákat, keménytojást, rizslepényt, baba­piskótát, kenyeret, főtt-tészta-dara­bokat.

Az enyhén főtt zöldségek is alkalmasak arra, hogy kézbe adjuk, s ahogy a kicsi egyre jobban tud rágni, nyers, keményebb zöld­ségeket is kezdhetünk adni, pl. Paradicsomot, uborkát, sárgarépát, paprikát. Egyéves kor után a gyer­meket rá kell szoktatni, hogy csak pohárból igyon, a cuclisüveg ugyanis ettől kezdve már nemcsak fogszuvasodást okozhat, hanem károsan hat a fogfejlődésre, így a száj forma és a beszéd alakulásá­ra is.

Allergiák, Élelmiszer-érzékenység

Ha a szülő érzékeny valamilyen élelmiszerre, nagy a veszélye, hogy a babánál is hasonló problé­ma fog fellépni. Bizonyos élelmi­szereket nem tanácsos túl korán adni a kicsiknek még akkor sem, ha a családban nem fordult elő allergia. Élelmiszerallergiát leg­gyakrabban a tyúktojás, a tehéntej és a búza vált ki, de sok gyermek érzékeny a dió- és mogyorófélékre, a szójára és a kagylókra, rákokra is.

Egyéves kor alatt kerüljük az apró bogyós gyümölcsök -málna, eper – adását is. Hat hóna­pos kor alatt lehetőleg ne adjunk gyermekünknek búzát, tojást és halat; féléves kor felett az emésztőrendszer ezekkel az élelmiszerekkel már jobban meg tud birkózni.

Főzzünk egészségesen: Pürék

  • Tápláló és tiszta: A püré a csecsemők számára tökéletes ele­del – tudjuk, mi van benne, és hogy nem tartalmaz adalékanya­gokat. A maradékot pedig lefagyaszthatjuk, s később igény szerint felhasználhatjuk.
  • Változatosság: A legtöbb élelmiszer pépesíthető – köztük a gyümölcsök, zöldségek, húsok, szárnyasok, halak.
  • Módszerek: Használjunk turmixgépet vagy konyhai robotgépet. A pürét hígítsuk fel tejjel, gyümölcslével vagy vízzel. A 4-6 hó­napos babák a sima állagú, félfolyékony püréket kedvelik; a későbbiekben csökkenthetjük a hozzáadott folyadék arányát. Az élelmiszert pépesíthetjük villával, átnyomhatjuk szitán kanállal, vagy áttörhetjük krumplinyomón.
  • Elkészítés: A gyümölcsöt, zöldséget hámozzuk meg, távolítsuk el a magokat, és szükség esetén főzzük, pároljuk, esetleg süssük meg. A húsokat és halakat a zsír, a bőr és a csontok (szálkák) eltávolítása után főzzük vagy süssük meg.

A válogatós gyermek

Egy és hároméves kor között gyakran előfordul, hogy a kisgyerek bizonyos ételeket visszautasít, sőt olykor egyáltalán nem akar enni. Ez elkeseríti és dühíti a szülőt, ám ne feledjük, hogy a baba szervezete a legtöbb tápanyagból készletekkel rendelkezik, így nem lesz baj abból, ha a gyermek egy ideig nem eszik rendesen.

Jobb az elég, mint a sok

A kicsinyek – vagy a szüleik – frusztrációjának egyik oka az, hogy a szülő és a gyermek közötti kommunikáció esetleges. Mivel a kicsik még nem képesek magukat szavakkal kifejezni, más eszközökhöz kell folyamodniuk, hogy tudassák közlendőjükéi. Ilyen eszköz például a fej elfordítása, a tányér eltolása, az étel kiköpése vagy hogy megpróbálnak kibújni az etetőszékből.

Hajlamosak vagyunk az ilyen viselkedést  úgy értel­mezni, hogy „rossz a gyerek”, noha egyszerűen csak azt akarja tudatni velünk, hogy nem éhes. Az étvágytalanságnak az is oka lehet, hogy ebben az életkorban a növekedés kissé lelassul. A gyerekek rendszerint lökésszerűen nőnek, így az étvágyuk sem egyenletes. Az is lehet, hogy a kicsi jóllakott rágcsálni­valókkal vagy tejjel. Ha gyermekünk éhes, de még nincs itt az ideje a következő főétkezésnek, adjunk neki gyümölcsöt.

Az étel mint fegyver

A kicsik az ételt olykor arra is felhasználják, hogy ki­próbálják a béketűrésünk határait. Ilyen esetekben nem szabad elveszteni a türelmünket. Ne erőltessük, hogy egyen, fogadjuk el, hogy jóllakott, és távolítsuk el

Ahogy a kicsik nőnek, fokozatosan kialakul, hogy mit szeretnek és mit nem. Ezek a kísérletezések sajnos az étkezéseknél gyakran nagy felforduláshoz vezetnek. Ha a gyermek evés helyett szívesebben rohangál, ne próbáljunk meg túl szigorúan fellépni, mert ezzel többnyire csak elmérgesítjük a helyzetet és mindketten rosszkedvűek leszünk.

A maradékot. Akkor se essünk kétségbe, ha a kicsi kerek perec megtagadja az evést – ne kínáljuk más étellel, mert akkor csak megerősítést kap, hogy az étel visszautasításával befolyásolhat bennünket

Válógatósság

A csecsemőkorból kilépett kisgyerekek nagyon váloga­tósak tudnak lenni, hiszen ebben az életkorban már kifejlődött a szag- és ízérzékelésük. Ám azzal, ha eről­tetjük az evést, sokszor csak azt érjük el, hogy egy élet re megutálnak bizonyos ételeket. Ha a gyerek vissza­utasít bizonyos fajta ételeket, kínáljunk neki mást,

Ugyanabból a táplálékcsoportból. Ha a zöldségeket nem szereti főve, adjuk neki nyersen, gyümölcsökkel együtt. Ha pedig nem hajlandó tejet inni, „csempésszük be krumplipürébe, omlettbe, palacsintába, turmixba, mézeskalácsba. A tejet pótolhatjuk úgy is, hogy több sajtot és joghurtot adunk a picinek.

Hogyan tegyük az étkezéseket vidámabbá?

A család egyen minél többször közösen, a gyermek ugyanis a helyes étkezési szokásokat a felnőttek megfigyelésével és utánzásával sajátítja el. Együnk sietség nélkül, nyugodtan és vidáman, de azt se engedjük, hogy vég nélkül nyámmogjanak az étellel. Vonjuk be a kicsiket az előkészületekbe, engedjük, hogy segítse­nek megteríteni, vidám, színes terítővel, tányérokkal és poharakkal.

Az evéshez való egészséges viszony kialakítása a gyere­keknél úgy hogy az étkezést az élet egyik örömének tekintsék, hálás – de nemritkán nehéz – szü­lői feladat. Persze nem úgy, hogy kioktatjuk a gyereket arról, mi jó és mi nem. Sokkal eredményesebb a személyes példa. Ha látják, hogy örömünket leljük a legjobb hozzá­valók összeválogatásában, az éte­lek elkészítésében, a gyermekek is szívesen bekapcsolódnak a kony­hai munkákba.

A tápláló étel megbecsülése

Meglepően sok gyerek élénken ér­deklődik a főzés iránt. Van, akinek a TV-ben szereplő főszakács impo­nál, mások azt tervezik, hogy étter­met nyitnak, ha felnőnek.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.