Daganatok korai felismerése
A szájüreg, garat, algarat és gége rosszindulatú daganatai
A szájüreg, garat, algarat és gége rosszindulatú daganatai a fül-orr-gégészeti terület leggyakoribb daganatos megbetegedései, melyekre jellemző, hogy képesek sokáig tünetmentesek maradni, és gyakran képeznek áttétet a nyirokcsomókba.
Az esetek jelentős részében a megjelenő nyirokcsomó-duzzanat hamarabb jelentkezik tünetként, mint az elsődleges daganat által okozott panaszok. Külön kiemeli ezeknek a daganatoknak a fontosságát, hogy a hazai statisztikák szerint számuk folyamatosan emelkedik, és a megbetegedésre jellemző átlagos életkor folyamatosan a fiatalabb korosztályok felé tolódik.
Daganatok korai felismerése
Ezen daganatok korai felismerése is ugyanolyan fontosságú, mint bármely más rosszindulatú daganat esetében, mivel a korai felismerés lehetőséget ad a teljes gyógyulás elérésére. Diagnosztikai szempontból ezek a területek jól hozzáférhetők, egy átlagos fül-orr-gégészeti vizsgálat során elvégezhető a daganatszűrés, mely az úgynevezett rizikócsoportba tartozó embereknél évenként ajánlott. A szájüreg, garat, algarat és gége rosszindulatú daganatainak kialakulásában – csakúgy, mint más rosszindulatú daganatok esetében – az egyéni hajlam komoly szerepet játszik.
Kinél jelentkezhet a betegség?
Természetesen a hajlam nem egyenlő a biztos daganatos megbetegedéssel. Ezen daganatok kialakulásában fontos tényezők a különböző, életmódhoz kötődő rizikótényezők, mely közül a legfontosabb a dohányzás. A dohányzás károsító hatása többrétű.
A dohányfüst rákkeltő anyagok százait, úgynevezett szabad gyököket, nyálkahártyát izgató anyagokat tartalmaz, mely egyrészt folyamatosan károsítja a vele érintkező nyálkahártya sejtjeit, másrészt az irritáló hatás következtében krónikus gyulladásos folyamatot tart fenn. A sejtkárosodás és gyulladás nyomán aktiválódnak a szervezet helyreállító folyamatai, melyek daganatos sejtek megjelenését eredményezhetik.
Védjük immunrendszerünket, hogy ellenállóbbak legyünk!
Egy átlagosan működő immunrendszer az így megjelenő kóros sejtek jelentős részét képes elpusztítani, de a hosszú időn keresztül fennálló dohányzás illetve a természetes védekezőképesség életmód miatti meggyengülésének együttes volta daganat megjelenéséhez vezethet.
Ezért jelentkezik rizikótényezőként az alkoholfogyasztás (elsősorban égetett szeszek) és a rossz szociális körülmények. Ezek mellett további terhelésként éri a szervezetünket a levegőszennyezés, a táplálkozási szokások terhelő hatása, és ezek a károsító tényezők által okozott hatások össze is adódhatnak.
Milyen jelek utalhatnak daganatos megbetegedésekre?
Ezek a daganatok sokáig képesek úgy fejlődni, hogy nem, vagy csak enyhe tüneteket és panaszokat okoznak, emiatt a rizikócsoportba tartozóknál fontos odafigyelni a tartósan fennálló, kezelésre nem reagáló (három hetet meghaladó) rekedtségre, a nyelési élmény megváltozására (nyelési diszkomfortérzés, nehezített, illetve fájdalmas nyelés, halmozottan jelentkező félrenyelés), nem múló torokkaparásra, fájdalomra, a szájüregben kialakuló nem gyógyuló „sebekre”, nyaki nyirokcsomók duzzanatára.
Az idejében felismert daganatok jól kezelhetők, ezekben az esetekben gyakorlatilag teljes gyógyulás érhető el. A kis kiterjedésű daganatok úgynevezett funkció-megőrző műtétekkel gyógyíthatóak, de ezekben az esetekben a sugárkezelés is jó eredményeket ad. Előrehaladottabb esetekben nagyobb műtét elvégzése válik szükségessé, melyet gyakran sugár- vagy citosztatikus kezeléssel kell kombinálni. Ezekben az esetekben a teljes gyógyulás esélye jelentősen rosszabb.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.