Egészségmegőrzés

Mik azok a genetikailag módosított organizmusok?

A GMO-k, a genetikailag módosított organizmusok – amelyeket nemrég Európában is engedélyeztek – a természet mesterséges manipulálásán és az élelmiszer-termelés iparosodásán alapul.

Ha meg szeretnénk érteni, mi is az a GMO, érdemes kicsit visszatekinteni az időben, így azt is megérthetjük, miért olyan veszélyes.

Mi is az a GMO?

A genetikailag módosított organizmusokba a sajátjától idegen géneket építenek be, azzal a céllal, hogy módosítsák, javítsák az eredeti organizmus néhány tulajdonságát. Egyszerűbben mondva olyan ez, mintha belénk építenének néhány, fókából vagy jegesmedvéből származó gént, hogy ellenállóbbak legyünk a hideggel szemben. Abból indul ki, hogy az élő szervezetet – és különösképpen a DNS-t – szét lehet kalapálni, majd más DNS-darabokkal összekeverve újraalkotni. Ma a beavatkozás az élő szervezet belsejében, a DNS-ben zajlik. Erre a legjobb példa az első GMO-eljárással létrehozott paradicsom, amelyet arra találtak ki, hogy meghosszabbítsák a polcon töltött időszakot.

Állattenyésztés céljából végzett génsebészet

A tenyésztett lazacokat például azért vetik alá GMO-eljárásnak, hogy a növekedésüket felgyorsítsák. így néhány hónap alatt hatalmasra nőnek, a profitszerzés időszaka pedig megrövidül. A baj az, hogy a lazac neveldékből kikerülő halak összekerülnek a természetben élőkkel, így megváltoztatják az egész faj tulajdonságait.

gen-sebeszet

Hamis ígéretek és valós veszélyek

Carlo Pertini, a Slow Food-mozgalom alapító atyja szerint a GMO bevezetését úgy kommunikálják, mint egy rengeteg előnnyel járó innovációt, de valójában mindez sokkal inkább az agrobiznisz és a multinacionális vállalatok kereskedelmi érdekeinek felel meg, ami etikailag nagyon is vitatható.

Az ellentétes véleményeket ideológiai beállítottságúnak titulálják, saját törekvéseiket pedig az emberiség érdekében tett tudományos fejlődés vívmányának kiáltják ki. Egyetlen céljuk van: saját bevételeik növelése. .

A génmódosítás olyan leegyszerűsítő és veszélyes világnézet részét képezi, amelyben a profit áll mindenek felett, és amely a fejlődés potenciálja helyett a rombolás lehetőségét hordozza magában.

Az éhezők világa

Időről időre elképesztő adatok látnak napvilágot éhezésről, nélkülözésről.

Adódik a kérdés, hány éhező embert lehetett volna jóllakatni azzal a pénzzel, amelyet naponta költenek el az éhezők problémáját megoldani igyekvő nemzetközi szervezetekben buzgólkodó aktivisták fenntartására?

A világ egyik felén belebetegednek és belehalnak az éhezésbe, míg a másikon a rossz táplálkozás miatt halnak meg értelmetlenül.

Ma több mint egy milliárd ember él ilyen feltételek között, míg itt, Nyugaton fogyókúrázunk, hogy a túlzó táplálkozás okozta károkat valahogy enyhítsük.

Az éhezés legfőbb oka a szegénység!

Milyen súlya lehet a globális piacon egy ilyen minimális vásárlóerőt képviselő fogyasztónak?

A globális felmelegedés következményei, mint az aszály és az árvizek elsősorban a legszegényebbeket sújtják, megfosztva őket attól a kevéstől is, amivel még rendelkeznek. A szegénység és az éhezés pedig ördögi kört alkotnak, hiszen az alultáplált ember egyre kevésbé képes munkát vállalni, így egyre jobban elszegényedik.

A nem megfelelően táplált gyerek felnőttként – egy jobb élet reményében – a városba költözik, ahol „megtanulja” a helytelen táplálkozás másik végletét, és kalóriában, cukorban, zsírban gazdag, de mikroelemekben szegény ételeket eszik.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.