• élelmiszerek

Amaránt származása, alkozóelemei, élettani hátasi

Az inkák és az aztékok szent csodamagként tisztelték az amarántot, s természetfeletti erőt tulajdonítottak neki. Korunk táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberei is megerősítették a tápanyagokban gazdag növény értékes voltát. Napjainkban az élsporto­lók esküsznek az apró magvakban rejlő magas tápértékre, de az űrhajósok is vittek magukkal erőforrásként amarántból készült rágcsálnivalót az űrbe. Ez már igazán kellő alap ahhoz, hogy rendszeresen kerüljön asztalunkra amaránt: a reggelihez müzli formájá­ban, ebédhez krokettként elkészítve, vacsorára amarántos Knáckebrot formájában.

Honnan származik az amaránt?

Az amaránt a disznóparéjfélék, más néven amarántfélék családjába tartozik, botanikailag valójában „álgabonaféle”. Hazája Dél-Amerika, ahol az egyik legrégebbi kultúr­növény. A kukorica és a bab mellett ez volt az aztékok és az inkák harmadik alapvető élelmiszere, amelyet ráadásul mitikus imádat övezett: vallási szertartások során is fo­gyasztották. Ez aztán olyannyira szálka volt a spanyol hódítók szemében, hogy az amaránttermesztést halál­büntetéssel sújtották.

A növény mindazonáltal túlélte az üldöztetést, napjainkban elsősorban Peruban, Bolíviában és Kolumbiában termesztik, de Ázsiában és néhol Euró­pában is. Indonéziában ugyan leveleiből készítenek a spe­nóthoz hasonló főzeléket, másutt azonban apró magvait fogyasztják.

Felhasználása meglepően sokféle lehet: meg­főzve remek köret, pehely ként és pattogatva diós ízével kellemes reggeli müzli. Az amarántliszt kenyérsütésre nem alkalmas, mert nincs benne a kelesztéshez szüksé­ges glutén, lepényt viszont lehet készíteni belőle.

Milyen alkotóelemekből áll?

Az amaránt jó energiaforrás, minthogy jelentős mennyi­ségű keményítőt és ballasztanyagot tartalmaz, s szénhid­ráttartalma gyorsabban hasznosul a szervezetben a többi gabonafélénél. Értékét növeli még a többi gabonafélénél magasabb lizintartalom – ez egyike a benne található többféle fehérjének.

Az amaránt további óriási előnye, hogy igen magas a zsír­tartalma, s annak több mint 50%-a értékes linolsav. Az ásványi anyagokat illetően az amaránt jóval felülmúlja a gabonaféléket: 100 grammja 214 mg kalciumot tartal­maz (ez kétszer annyi, mint a tejé), továbbá 9 mg vasat, ez viszont több mint a kétszerese a spenóténak.

Ugyan­ebben a mennyiségben annyi cink található, amennyi napi szükségletünk egyharmadát biztosítja, magnézium­tartalma pedig háromszorosa a búzáénak. Az amaránt-szemekben található még jelentős mennyiségű E-vitamin és többféle B-vitamin.

Az amaránt egészségtani jelentősége

Az amarántmag szorosan össze van nőve a tápanyagok­ban gazdag maghéjjal és a csírával, így mindig teljes ér­tékű magként használják fel. Minthogy szénhidráttartal­ma gyorsan hasznosul a szervezetben, ugyanakkor lassan bomlik le, az amaránttartalmú étkezés kiválóan alkalmas sportolók számára. De bárki, aki fokozott megterhelésnek van kitéve – legyen akár űrhajós, terhes asszony, szopta­tós anya vagy iskolás gyerek -, hasznát veszi a kicsinyke mag anyagcserét támogató B-vitamin-tartalmának, a csontozatot erősítő kalciumnak, a vérképző vasnak, vala­mint az izomműködést serkentő magnéziumnak. S e jóté­teményekhez még az amarántban található lizin is hozzá­járul azzal, hogy a zsír azonos lecitinnel karöltve támogatja az agysejtek fejlődését, működését. Végül a linolsav elő­segíti a koleszterinszint alacsonyan tartását, így véd a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.

Az amarántliszt száraz, hűvös helyen, lég­mentesen záródó dobozban a búzalisztnél tovább is eltartható.

Amarántmüzli szőlőszemekkel

Hozzávalók (2 adag)

40 g amaránt, 30 g szemes zabpehely, 2 dl sovány tej, 10-10 dkg piros és fehér szőlő, ½ mangó, 1/2 narancs, 1-2 evőka­nál napraforgómag

Elkészítés

Az amarántot és a zabpelyhet serpenyő­ben zsiradék nélkül megpirítjuk. Keverő­tálba téve ráöntjük a tejet, és rövid ideig ázni hagyjuk. A szőlőt megmossuk, lesze­mezzük, a szemeket kétfelé vágjuk, kima­gozzuk. A mangót meghámozzuk, a gyü­mölcshúst lefejtjük a magról, majd kockákra vágjuk. A narancsot kifacsarjuk. A szőlőt, a mangót és a narancslevet a ga­bonafélékhez keverjük. A müzlit két tálká­ba elosztjuk, tetejét megszórjuk naprafor­gómaggal.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.