Élelmiszerek

Banán származása, alkotóelemei, egészségtani jelentősége

„Miért görbe a banán?”, teszik fel gyakran a kérdést a gyerekek. A válasz nagyon egy­szerű: a banán egyenes, magas szárról lecsüngve terem, s érés közben igyekszik a nap fe­lé fordulni. Ettől lesz görbe. A banán csodálatosan édes ízzel örvendeztet meg bennünket, de megtalálható benne a legkülönfélébb boldogító- és egészségmegtartó anyagok bámu­latos elegye is. Könnyen kezelhető formája és egyszerűen eldobható „csomagolása” foly­tán ideális tízórai vagy uzsonna.

Honnan származik a banán?

Az eredetileg Délkelet-Ázsiából származó banánt ma már Amerikában, Afrikában, a Kanári-szigeteken, Ázsiában és Óceániában is termesztik, az utóbbi helyen inkább csak saját szükségleteik céljából. A banán a legnagyobb ex­portcikk. Feltételezések szerint mintegy 80-100 banán­fajta létezik. A leszedett gyümölcsöt már a helyszínen műanyag fóliába csomagolva dobozolják be, hogy meg­előzzék a túlságosan gyors érési folyamatot. A hajón szál­lított banánt a kihajózás helyén érlelik, ekkor nyeri el sár­ga színét, keményítőtartalma ekkor alakul át cukorrá.

Az utóbbi időben kapható bébibanán is, ennek héja vé­konyabb, íze édesebb. A rózsaszín héjú banánt csak helyi fogyasztásra termelik. A főzésre használatos banánt ter­mőhelyükön éppen magas keményítőtartalma miatt ha­sonlóképpen hasznosítják, mint mi a burgonyát, ez a faj­ta éretten sem édes. Kizárólag főzve, párolva, olajban sütve fogyasztják.

Milyen alkotóelemekből áll?

Ha alaposabban megszemléljük a banánt, azonnal szem­betűnik magas szénhidráttartalma. A banánban levő szén­hidrátok keményítő, gyümölcscukor és szőlőcukor formá­jában találhatók a gyümölcsben. Minél éretlenebb a banán, annál magasabb a keményítőtartalma, s annál kisebb a cukortartalma, azaz alig-alig édes. Minél érettebb, annál több keményítő alakult már benne át cukorrá, a gyümölcs édesebb.

Ballasztanyagai pozitívan hatnak szervezetünk szénhidrát-anyagcseréjére: a banán nem hirtelen energia­töltetet ad, amely rövid idő alatt semmivé válik, hanem hosszan tartó jóllakottságérzést biztosít, anélkül hogy megterhelné a szervezetet. Szinte alig tartalmaz fehérjét, ugyanakkor számtalan ásványi anyag és nyomelem van benne, többek között kálium, magnézium és kalcium, s mindehhez B-vitamin.

Legfontosabb tudnivalók a banánról dióhéjban

  • A banán héjának vegykezelését nem szükséges a tájékoztatóban feltüntetni, hiszen köztudott, hogy a héja nem fo­gyasztható.
  • A banán Dél-Amerikában valóban nép­élelmezési cikk: az egy főre eső fo­gyasztást Ecuador vezeti évi 255 kg-os „teljesítménnyel”.
  • Az érett banán a legideálisabb tízórai, uzsonna a sportolók számára. Az ener­giát szállító szénhidrátokat optimálisan egészíti ki a gyümölcsben található ká­lium.
  • A banánban található B6-vitamin eny­híti a menstruáció előtti kellemetlen tü­neteket.
  • A szervezet sav-bázis egyensúlyának helyreállításában is hatásosan segíthet a banán.
  • A szárított banán rendkívül gazdag B1 és B3-vitaminban. Ez nagyon jó a bőr­nek, a szívnek és a májnak.
Egészségre gyakorolt hatás: A banán ideális csemege a stresszeseknek, mert szén­hidrát- és magnéziumtartalma hangulatjavító és nyugtató hatású.

A banán egészségtani jelentősége

Tudományosan régóta bizonyított tény, hogy a banán bol­doggá tesz. Mint minden szénhidráttartalmú élelmiszer, a banán is inzulintermelésre ösztönzi a szervezetet, hogy az emésztés során, szabadon maradt cukor bejuthasson a test sejtjeibe, s ott „fűtőanyagként” hasznosuljon. Az inzulin azonban azt is elősegíti, hogy a triptofan nevű ami­nosav eljusson az agyba, s ott szerotinná alakuljon át. Ennek a neurotranszmitternek köszönhetjük, ha jó a han­gulatunk, de azt is, hogy könnyebben elviseljük a fájdal­mat, és kevésbé legyünk kitéve depressziónak. Ezeknek az anyagoknak az elnyújtott hatását a banánban találha­tó ballasztanyagoknak köszönhetjük, minthogy így a gyü­mölcsben található szénhidrátok csak lassan kerülnek a vérbe.

Sportolók számára szinte kötelező banánt fogyasz­tani, mert ebből tudják gyorsan pótolni magnézium- és káliumveszteségüket. A stressztől szenvedők kétszeresen is profitálhatnak a banán fogyasztásából: biztosítja maga­sabb magnéziumszükségletüket, káliumtartalma pedig erősíti a stressztől megterhelt szívet.

A teljesen érett banán héja sárga, itt-ott ap­ró barna pöttyökkel. Csak ebben az állapo­tában igazán édes, mert keményítőtartalma ekkorra már csaknem teljesen átalakult cu­korrá.

Banános műzlipehely

Hozzávalók (2 személyre)

6 evőkanál finom zabpehely, 1/2 (1,5% zsírtartalmú) tej, 1 banán, 1 alma, 2 evőkanál mazsola, 1 kávés­kanál méz, 1 narancs

Elkészítés

A zabpelyhet elkeverjük a tejben, és hagy­juk, hogy megpuhuljon. A banánt meghá­mozzuk, felét vékony karikákra vágjuk, másik felét villával elpépesítjük. Az almát megmossuk, negyedeljük, és durva resze­lővel lereszeljük.

A banánpépet, a felsze­letelt banánt, az almát, a mazsolát és a mézet a müzlihez keverjük. A narancsot alaposan megtisztítjuk, a fehér belső héjat is eltávolítjuk. A gyümölcshúst lehártyázzuk, a lecsöpögő levet felfogjuk, a na­rancsfilét a müzlihez keverjük.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.