Bor, származása, összetevői, élettani hatásai
In vino veritas, azaz borban az igazság, tartja a régi latin mondás. De ennél tovább is mehetünk: a borban egészség is van. A „francia paradoxon” rejtélyének megoldásával tudományos bizonyítást nyert, hogy a mérsékelt borfogyasztás – mindenekelőtt a borban található tannin- (csersav-) tartalmának köszönhetően – véd bizonyos civilizációs betegségek, elsősorban az infarktus ellen, s hozzájárul az életkor meghosszabbításához.
Tehát aki nem lépi túl a megengedett mértéket, lelkiismeret-furdalás nélkül koccinthat saját egészségére.
Honnan származik a bor?
A borkészítést az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban már az i. e. 4. évezredben is ismerték. S azzal már a görögök és a rómaiak is tisztában voltak, hogy a bor jó hatással van az egészségre. Nyugtató és altató hatása miatt ugyanúgy nagy becsben tartották, mint a gyomor- és bélműködésre gyakorolt kedvező hatása miatt. Annak idején nem vetették meg a borban való fürdőzést sem, hogy serkentsék a vérkeringést. A szőlőfajták között megkülönböztetünk fehér- és vörös borszőlőket.
Fehérbor készítésekor a kipréselt mustot azonnal megerjesztik. Vörösbor esetében más az eljárás: a cefrét hatalmas kádakban folytonos keverés mellett állni hagyják, hogy a héjból minél több festékanyag, a héjból és a magból minél több csersav váljon ki. Az alkoholos erjedésre csak ezután kerül sor fajtaazonos élesztő hozzáadásával. Az élesztő a mustban található cukrot átalakítja, az erjedési folyamatban szénsav és alkohol keletkezik.
Milyen alkotóelemekből áll?
A bor átlagosan 83%-ban vízből áll, 12% alkoholt, valamint 1-1% glicerint és cukrot (fruktózt) tartalmaz. A szerves savak (bor-, alma- és tejsav) és az aromaanyagok (észterek, aldehidek és laktátok) határozzák meg egy-egy bor bukéját. A borban találunk még ásványi anyagokat, melyek összességében 0,3%-ot jelentenek, ezek közül említésre méltó a kálium, magnézium, jód és a vas.
Rejtve még egy kevés vitamint is találunk a borban, így például zsírban oldódó D-vitamint s a B-vitamin-csoport több képviselőjét, de mindezt csak igen korlátozott mennyiségben. A csersav (tannin) adja a vörösbor fanyar ízét. Ez a szőlőszem héjában, magjában és a fürt szárában található. Antioxidáns lévén javítja a bor eltarthatóságát.
Legfontosabb tudnivalók a borról dióhéjban
- A franciák viszonylag egészségtelenül élnek, az amerikaiakhoz képest sokkal kevesebbet sportolnak, zsírosan étkeznek és vörösbort isznak az ebédhez, a szívinfarktus mégis sokkal ritkább náluk, mint Amerikában. Ez az úgynevezett „francia paradoxon” volt az, ami felkeltette a kutatók érdeklődését. Az eredmény közismert: a vörösbor védi az érrendszert.
- A vörösborban található fenolok védenek ugyan, de érzékenyek esetében migrént válthatnak ki.
- Ne feledkezzünk meg arról, hogy az alkohol vízmegkötő hatású, ezért fogyasztásakor gondoskodjunk pótlólagos víz vagy ásványvízbevitelről.
- A cukorbetegek részére készített bor legfeljebb 4 g cukrot és 12% alkoholt tartalmaz. Minthogy nem minden cukorbeteg fogyaszthat alkoholt, a diabetikus bor címkéjén kötelező feltüntetni: „Csak orvosával történt megbeszélés szerint.”
Egészségtani jelentősége
Egészségügyi szempontból legjelentősebb a bor csersav-, azaz tannintartalma. Ebben három olyan anyagot találhatunk, a kvercetint, a katechint és a resveratolt, melyek mind antioxidánsok. A vörösborban tízszeres mennyiségben találhatók a fehérborhoz képest. A tannin csökkenti a koleszterinszintet, segít megakadályozni az érelmeszesedés kialakulását, és csökkenti a szívinfarktus kockázatát.
De a tanninnak van még további pozitív hatása is: anti-oxidánsként véd a káros szabad gyökök ellen, rákmegelőző hatású, szembeszáll a baktériumokkal és vírusokkal, és egyensúlyban tartja a vércukorszintet. A bor alkoholtartalma serkentőleg hat az emésztőrendszerre, a szív- és érrendszerre, a légzésre, az anyagcserére, a hormon rendszerre, kedvező a bőr, az izomzat, az immunrendszer és a központi idegrendszer számára.
Bor és annak hatása
Napi egy-két pohár bor jó hatással van nemcsak lelkünkre, de egészségünkre is. Ha viszont többet iszunk, mint amennyit szervezetünk képes feldolgozni, annak eredménye fejfájás és kimerültség lesz. Egy pohár bor lebontásához a szervezetnek legalább egy órára van szüksége. Ha ennél többet fogyasztunk, a máj nem tud lépést tartani a lebontással, s akkor az alkohol, illetve a lebontásakor keletkező acetaldehid a vérkeringésbe, s azon keresztül az agyba jut, ennek következménye szédülés, kábultság, enyhe figyelem- és egyensúlyzavar lehet.
Ha úgy érezzük ilyenkor, hogy „nagy a fejünk”, az annak köszönhető, hogy az agyban az acetaldehid vízelvonó tulajdonsága miatt megnő a folyadék nyomása, a víz azonban nem tud eltávozni az agyból. Az ennek következtében beálló túlnyomást érzékeljük fejfájásként. Érzékenyebbek esetében ugyancsak fejfájást válthatnak ki a borban természetesen megtalálható kénes savak, valamint a ritkán ugyancsak előforduló hisztamin, amely a borban a savbontás során létrejövő kellemetlen melléktermék.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.