Élelmiszerek

Kajszibarack származása, alkotóelemei, egészségtani jelentősége

A napfényimádó csonthéjas gyümölcs bársonyos héja alatt sárga vagy halvány narancs­színű, puha gyümölcshús rejtezik. Már a gyümölcs színe felhívja a figyelmet arra, hogy különlegességgel van dolgunk: a hazai gyümölcsök közül messze ez az édes különleges­ség tartalmazza a legtöbb béta-karotint. Másrészt a napon szárított sárgabarack télen jótékonyan segíti egészségünk fenntartását, mivel jelentős mennyiségű bioaktív anyagot tartalmaz.

Honnan származik a kajszibarack?

A mintegy 4-8 cm-es gömbölyű kajszibarack az almához hasonlóan a rózsafélék közétartozik. Eredetileg feltehető­en Észak-Kínából származik, onnan került Közép- és Észak-Ázsián keresztül Európába, ahol először az arabok honosították meg az Ibériai-félsziget és Franciaország déli területein.

Napjainkban a Földközi-tenger környékén és Ausztriában, Magyarországon, Bulgáriában, Romániá­ban termesztik, továbbá Észak-Amerikában, ahol július­augusztusban szedik le az érett gyümölcsöket. A kajszi­barack csak teljesen érett állapotában válik lédússá, za­matossá. Az exportra szánt, féléretten leszedett gyümölcs később sem érik be tökéletesen, kemény, száraz és ízte­len marad.

S bár ezt a nemes gyümölcsöt leginkább fris­sen kellene fogyasztani, a termelt mennyiség jó részét tar­tósítják: szárított gyümölcsként, gyümölcsléként, dzsemként, lekvárként forgalmazzák.

Milyen alkotóelemekből áll?

A kajszibarackot barázda osztja félbe, belsejében magját csonthéj védi. A gyümölcshús gazdag különböző B-vita­minokban, emellett tartalmaz még egy kevés C-vitamint is. Béta-karotintartalma olyan magas, hogy azt csak az egzotikus gyümölcsök, a mangó, a mézdinnye tudja túl­szárnyalni. Az édes kajszibarackban van azonban még számos ásványi anyag és nyomelem is, elsősorban kálium, amely biztosítja a jól működő vízháztartás szabá­lyozását, továbbá vas, amelynek legfontosabb feladata, hogy az oxigént szállítsa. Találhatók benne antibakteriális szalicilsavak, valamint kvercetin nevű növényi festék­anyag, amely a C-vitaminnal együttműködve immunrend­szert erősítő hatású.

Legfontosabb tudnivalók a kajszibarackról dióhéjban

  • Az éretlenül leszedett gyümölcs utólag nem érik igazán be, ezért nem eléggé édes, íztelen, s hiányzik belőle számos értékes anyag.
  • A gyümölcs akkor érett, ha enged az enyhe nyomásnak.
  • Három érett kajszibarack fedezi szerve­zetünk A-vitamin-szükségletének a fe­lét. A szervezetünkben bőségesen ren­delkezésre álló A-vitamin elővitaminja ennek hatására aktív A-vitaminná ala­kul át.
  • A karotin és az A-vitamin együttesen erősítik a nyálkahártyát, jótékony hatá­súak fáradtság esetén, védik a bőrt a káros napsugárzás ellen.
  • A sötétebb (kénezetlen) szárított sárga­barack küllemre kevésbé vonzó, ám sokkal egészségesebb.
Egészségre gyakorolt hatás: Kajszibarack-fogyasztással egy cseppet lassíthatjuk az öregedé­si folyamatot, mivel körkörös vé­delmet biztosít a szervezet vala­mennyi sejtje számára.

A kajszibarack egészségtani jelentősége

Nagyon sokan szenvednek szürkületi vakságban. A kaj­szibarack magas béta-karotintartalmánál fogva segíthet ezen. A béta-karotin ugyanis a szervezetben A-vitaminná alakul át, s épp ez az, amire a szemnek szükséges van ah­hoz, hogy szürkületkor és éjszaka jól működjön. A béta-karotin nemcsak a szemnek tesz jót, hanem a bőrnek is: egyrészt azzal, hogy védi a káros UV-sugárzástól, más­részt azzal, hogy rendszeresen hámlasztja a bőrt, ami nél­kül az kiszáradna.

A béta-karotin képes hatástalanítani a napsugárzásból, a nikotinból és a káros anyagokból szár­mazó agresszív szabad gyököket. Hasonlóképpen haté­konyan veszi fel a harcot a kajszibarack a stressz, illetve a fertőzések következtében keletkező szabad gyökökkel, valamint a kezdeti stádiumban levő rákos sejtek túlzott szaporodásával.

A benne található kálium enyhén vízhaj­tó hatású, ami igen kedvező a szív- és érrendszer műkö­dése szempontjából, épp ezért ideálisan segíti a fogyó­kúrát.

Az importkajszibarackot mindig igen alapo­san meg kell mosni, mert az exportáló or­szágokban többnyire nagyon erősen perme­tezik. A friss gyümölcs legfeljebb egy hétig tartható el.

Kajszibarackkompót

Hozzávalók (2 személyre)

150 g teljesen érett kajszibarack, 1 /2 érett mangó, 75 ml fehér szőlőlé, 1 darabka kezeletlen citromhéj, 1 evőkanál méz

Kajszibarackkompót elkészítése

A kajszibarackot leforrázzuk, lehűtjük, hé­ját lehúzzuk, félbevágjuk, magját kiszed­jük, majd apróra vágjuk. A mangót meg­hámozzuk, kimagozzuk, ugyancsak apróra vágjuk. A szőlőlevet a citromhéjjal és a mézzel pár percig melegítjük. Hozzáke­verjük a gyümölcsöket, 10 percig főzzük. Kidobjuk belőle a citromhéjat, a kompótot lehűtjük, kb. egy órára hideg helyre tesszük. Tetszés szerint tálalhatjuk nem túl keményre vert tejszínhabbal, tetejét meg­szórhatjuk pirított mandulaforgáccsal.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.