Élelmiszerek

Takarmánykáposzta származása, alkozóelemei, élettani hátasi

A takarmánykáposzta a legékesebb bizonyítéka annak, hogy egy egyszerű étel is lehet egészséges. Mivel nem sok helyen termesztik, erről nehéz személyesen meggyőződni. Jó lenne, ha mindenki tudná, milyen fontos anyagok találhatók benne. Hatóanyagai messze felülmúlják a többi zöldségféléét. A takarmánykáposzta az abszolút elit kategó­riába tartozik, ami kalcium-, béta-karotin-, folsav-, többféle B-vitamin-, valamint C- és E-vitamin-tartalmát illeti. Így természetes körkörös védelmet nyújt szervezetünk számára.

Takarmánykáposzta
Takarmánykáposzta

Honnan származik a takarmánykáposzta?

A takarmánykáposzta a keresztesvirágúak közé, a ká­posztafélék népes családjába tartozik. A tipikus káposzta­félék mellett közelebbi rokonságához tartozik a kelká­poszta, a kelbimbó és a karalábé – ezek a növények mind a Földközi-tenger vidékéről származnak. A jelentéktelen külsejű takarmánykáposzta külsőre jelentős mértékben eltér rokonaitól: sötétzöld, bodros, tőből szerteágazó leve­lei vannak.

Csak akkor élvezhető – akár a kelbimbó -, amikor az első fagy már megcsípte, a hideg hatására egy­részt sejtszerkezete „felpuhul”, másrészt a keményítő cu­korrá alakul át, s ez teszi a káposztát igazán ízletessé. 2 °C-on tárolva, betakarítás után fóliával letakarva 3 hó­napig tárolható. A takarmánykáposzta – a legtöbb ká­posztafélétől eltérően – csak főzve fogyasztható.

Milyen alkotóelemekből áll?

Valamennyi káposztaféle közül a takarmánykáposztának legmagasabb a fehérje- és szénhidráttartalma, valamint a ballasztanyag-tartalma is. Ásványi anyagokat illetően is megelőzi a többieket: egyetlen zöldségféle sem dicseked­het ilyen magas kalciumtartalommal. A kalciumtartalom ranglistáján a sajtok, az olajos szardínia és a szárított szó­jabab után a negyedik helyen áll. És ez még nem minden: kálium- és vastartalmát illetően is kiérdemli a kitűnő osz­tályzatot.

A nyomelemek kínálatát az antistressz hatású magné­zium, a jód, a cink és a szelén teszi teljessé. A vitaminokat illetően minden igényt kielégít: egyetlen zöldségfélé­nek sincs ilyen magas béta-karotin tartalma. Említésre méltó még C-vitamin- és többféle B-vitamin-tartalma.

Legfontosabb tudnivalók a takarmánykáposztáról dióhéjban

  • Takarmánykáposztát többnyire piacon vagy speciális zöldségboltban kapha­tunk. A biotermelők ugyancsak foglal­koznak termesztésével. Ha nem sikerül frisset vennünk, keressük a szupermar­ketek mélyhűtő pultjában.
  • Valamennyi káposztaféléhez hasonlóan, ez is okozhat kellemetlen felfúvódást. Ennek megelőzésére vágjuk le a vastag szárvégeket, távolítsuk el a vastag ere­ket.
  • Vásárláskor ügyeljünk, hogy friss levelű káposztát vegyünk. A hervadt, sárgás levél arra utal, hogy a káposzta nem friss.
  • A kelbimbó és a karalábé is jó C-vita­min-forrás. A karalábé előnye, hogy nyersen is fogyasztható, így a vitami­nokból semmi sem vész kárba. Még egy tipp: a legmagasabb C-vitamin­tartalma mindig a legbelső, kis leve­leknek van.
Egészségre gyakorolt hatása: A takarmánykáposzta remek fehérje- és kalciumforrás, így fogyasztása azok számára még inkább ajánlott, akik kevés húst és tejterméket fogyasztanak.

A takarmánykáposzta egészségtani jelentősége

Tápanyagai a bodros zöld főzelékfélét önmagában is tel­jes értékű étellé teszik, minthogy (csaknem) minden meg­található benne, amire szervezetünknek szüksége van. Az alapvető fontosságú fehérje és szénhidrát mellett van benne igen értékes ballasztanyag.

Ez utóbbi serkenti a bélműködést, így tehermentesíti a bélrendszert, és óv a vastagbélráktól. Minthogy a koleszterinszintet is csök­kenti, véd a szívinfarktustól is. Jelentős kalciumtartalma segít elkerülni a csontritkulást, serkenti a vérkeringést, erősíti az izomtevékenységet.

Minthogy a kalciumhiány a magas vérnyomás kialakulásának egyik elsődleges oka, a takarmánykáposzta háromszorosan is véd a szív- és érrendszeri megbetegedésektől: a ballasztanyagok, a kal­cium, valamint az A-, C- és E-vitamin segítségével. E ha­tásos antioxidánsoknak köszönhető, hogy a takarmányká­poszta rákmegelőző hatású, véd a korai öregedéstől, az érrendszeri megbetegedésektől, valamint a fertőzésektől.

A benne található B-vitamin a vassal együtt segíti a vér­képzést, a fehérje beépülését, illetve lebontását. Kellő mennyiségű fogyasztásával elkerülhetők a hiánybetegsé­gek, pl. a vérszegénység, a fáradtság és a koncentráció­képesség csökkenése.

A takarmánykáposzta bodros levelein lera­kódhat a kipufogógázból származó ólom, ezért mindig nagyon alaposan mossuk meg. Főzzük mindig puhára, de ne főzzük el, mert akkor sok vitamin teljesen kárba vész.

Káposztaleves

Hozzávalók (2 személyre)

50 dkg takarmánykáposzta, 2 fej vörös­hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 1 evőkanál olaj, 4 dl zöldségalaplé, 1 szem burgonya, 10 dkg paradicsom, só, őrölt bors, szárí­tott kakukkfű, citromlé

Elkészítés

A káposztát megtisztítjuk, megmossuk, csíkokra vágjuk. A vöröshagymát és a fok­hagymát megtisztítjuk, kockákra vágjuk, az olajon megpároljuk. Felöntjük az alap­lével, beletesszük a káposztát, és 40 per­cig főzzük. A burgonyát meghámozzuk, a paradicsommal együtt kockákra vág­juk, a leveshez adjuk, további 15 percig főzzük. Sózzuk, borsozzuk, a kakukkfűvel és a citromlével ízesítjük.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.