• látás
• lézeres szemműtét
• szem

Milyen a látása? Hogyan tud javítani rajta?

Azokat a gyakori rendellenességeket tárjuk fel, amelyek szemüveg vagy kontaktlencse viselését teszik szükségessé. Bár a látásban bekövetkező legcsekélyebb romlás is ijesztő, kényelmetlen és bosszantó lehet, jó tudni, hogy a háttérben ritkán áll súlyos szembetegség. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell szakember segítségével megbizonyosodni erről. A problémák többsége szerencsére orvosolható, így nem törvényszerű, hogy azok befolyásolják életét és megkeserítsék mindennapjait.

Kétévente szemvizsgálat

Amennyiben ez az elmúlt két évben elmaradt, minél hamarabb kérjen időpontot a szemészeti szakrendelésre, különösen akkor, ha mostanában valamilyen szempanaszt tapasztalt. Nagy valószínűséggel csupán az idősödéssel együtt járó természetes változásokról van szó, de előfordulhat, hogy súlyosabb a probléma.

Javulás bizonyos esetekben csak orvosi segítséggel érhető el. Most azt nézzük meg, mi derülhet ki egy rutin-látásvizsgálatból, és mit lehet tenni a kimutatott rendellenességek kezelése érdekében.

Miért fontos az ellenőrzés?

Azért kell rendszeresen szemvizsgálatot végeztetni, mert az esetlegesen komoly betegségek, így a kezeletlen zöld vagy szürke hályog „láthatatlan” ellenségek. Általában nem járnak fájdalommal, fokozatosan alakulnak ki, és nem feltétlenül okoznak panaszokat. Korai stádiumukban csupán minimális mértékben befolyásolják a látást.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy a rendszeres szemvizsgálat más elváltozásokra, többek között a diabéteszre, vagy a magas vérnyomásra is fényt deríthet. így ezeket még azelőtt fülön lehet csípni, hogy az általános egészségi állapotot károsítanák. Az autóvezetőknek pedig azért érdemes bizonyos időközönként látásvizsgálaton részt venniük, hogy ne veszélyeztessék az utakon önmagukat és embertársaikat.

Mikor érdemes látásvizsgálatra menni?

Magyarországon jogszabály írja elő, hogy azokat az alkalmazottakat, akik naponta legalább 4 órán át számítógépet használnak, a munkáltatóknak kötelező szemvizsgálatra küldenie. A látásvizsgálatra a munkába állás előtt kerül sor, majd kétévente vagy gyakrabban, feltéve, hogy a számítógépes munkával összefüggésbe hozható szempanasz jelentkezik.

Ha a foglalkozás-egészségügyi orvos azt állapítja meg, hogy a munkavállalónak szüksége lehet a képernyő előtti éles látást biztosító szemüvegre, őt szemészeti szakvizsgálatra utalja be. Amennyiben a szakorvos szerint is indokolt a látásjavító eszköz alkalmazása, a munkáltatónak el kell látnia a munkavállalót ezzel.

A rutin szemvizsgálástól nem kell félnie!

A rutinszemvizsgálat fájdalommentes, és alig fél óráig tart. Ha már van szemüvege vagy kontaktlencséje, azt is vigye magával. Az orvos általános kérdéseket tesz fel a szeméről, az egészségi állapotáról és a gyógyszereiről. A családi kórtörténetéről is érdeklődhet, hogy kiderítse, veszélyezteti-e Önt valamilyen örökletes szembetegség. A foglalkozására, illetve a hobbijaira is kíváncsi lehet, mert ezek ugyancsak befolyásolhatják vizuális szükségleteit, valamint a szem megterhelésének vagy sérülésének valószínűségét.

A vizsgálatban a szem általános állapotát mérik fel, és megnézik, hogy összehangoltan, kiegyensúlyozottan működnek-e a szemizmok, de egyéb betegségekre is fény derülhet. Az optikus vagy szemész mind a távolra, mind a közelre látást ellenőrzi, és megállapítja az esetleg szükséges lencsék erősségét. A szemvizsgálat végén szemüveget, kontaktlencsét írhat fel, vagy arról ad tájékoztatást, hogy a látás korrekció nélkül is kielégítő.

Az optikus ,,zseblámpája”

A szemvizsgálatot az oftalmoszkóp (szemtükör) nevű eszköz segítségével végzik, amely egy hosszú, vékony, erős fényű elemlámpa. Ezzel történik a pupilla átvilágítása, míg a szemfeneket nagyítólencsével nézi meg közelebbről a szakember. A vizsgálattal felderíthetők szembetegségek, például a makuladegeneráció, a retinaszakadás vagy a retinaleválás, továbbá olyan rendellenességek is, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás vagy koleszterinszint, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a szemmel.

Oftalmoszkóppal a következő vizsgálatok végezhetők:

• Pupillareflex: Az egészséges pupilla éles fény hatására összeszűkül. A szemtükör fénye a direkt pupillareflexet (a megvilágított pupilla összehúzódását) és a konszenzuális pupillareflexet egyaránt kiváltja. Utóbbinál az egyik szem megvilágítása következtében a másik szem pupillája is összeszűkül. A lassú, egyenetlen vagy rendellenes pupilla-reakciók idegrendszeri elváltozásokra hívják fel a figyelmet.
• Vörös reflex: A vörös reflex tanulmányozása ugyanarra a mechanizmusra épül, ami miatt a fényképeken vörös lesz a szem. Amikor az optikus (szemész) 30-45 cm távolságból az oftalmoszkópon keresztül közvetlenül a pupillára tekint, a fény a szemfenékre vetül, és ugyanezen a vonalon tükröződik vissza. Normál esetben ez a retina ereinek színe miatt vörös színűnek látszik. Ha nem ez történik, akkor a szaruhártya, a szemlencse vagy a retina valamilyen rendellenessége akadályozhatja a fény visszaverődését. Ilyenkor mindenképpen további szemészeti kivizsgálás szükséges.
• Retinavizsgálat: A szakember kis távolságról egyenként belenéz mindkét szembe, hogy megbizonyosodjon a szemlencse egészségéről, és megvizsgálja a retinát. Ehhez körbe-körbe mozgatja az oftalmoszkópot, hogy az összes terület jól láthatóvá váljon. Néhány kattanás hallható, amikor a megfelelő fókuszt beállítja. A szemész a retina ereinek, illetve a vakfoltnak (itt csatlakozik a látóideg a szemhez) és a sárgafoltnak (a centrális éles látásért felelős terület a retina középpontjában) az állapotát értékeli. Az erős fény miatt a vizsgálat után „utóképek” jelentkezhetnek, de ezek hamar eltűnnek.

Ki kicsoda a szemészeti ellátásban?

Összefoglalóan időnként szokták optikusnak hívni azokat a szakembereket akik látásjavító segédeszközöket, például szemüveget és kontaktlencsét írnak fel. Emellett azonban még számos más elnevezéssel találkozhatunk. Mi a különbség az optometrista és az oftalmológus, az ortoptikus és az okleveles látszerész között? Hol dolgoznak az oftalmológusok és az ortoptikusok? Íme, egy rövid ismertető a szemészeti szakemberekről és feladataikról.

Optometrista:

A főiskolai végzettségű optometrista szemészeti alapellátást nyújt, átfogó látásvizsgálatot folytat, és a szem általános egészségi állapotával foglalkozik. Az összes szembetegség, látási rendellenesség és szemmel összefüggő egészségi állapot diagnosztizálását végezheti. Az optometrista látásjavító módszereket ajánlhat, szemüveget vagy kontaktlencsét írhat fel, egészségügyi tanácsokat adhat, kiértékelheti és ellenőrizheti a látási rendellenességeket, a szembetegségeket, valamint beutalót adhat a háziorvoshoz vagy szemész szakorvoshoz.

Okleveles látszerész:

Az okleveles látszerész elkészíti az optometrista által felírt szemüveget, megcsinálja a megfelelő szemüveg kialakításához szükséges méréseket, továbbá a szemüvegkeret stílusát és formáját, valamint a lencse típusát és borítását illetően szolgálhat hasznos információkkal. Ha az okleveles látszerész részt vesz egy speciális továbbképzésen, kontaktlencsét is készíthet.

Szemész szakorvos:

Az oftalmológus (szemész szakorvos) a szembetegségekre és kezelésükre szakosodott orvos. Többnyire kórházakban, klinikákon dolgozik, és szükség esetén szemműtétet is végez. Nem kell megijedni, ha szemész szakorvoshoz kap beutalót! Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy műtétre lesz szükség.

Optikusok:

Az ortoptikusok az egyenes látás, a szemizmok és a kétszemes együttlátás (binokuláris látás) rendellenességeit (például a kancsalságot) kezelik. Általában kórházakban és klinikákon fejtik ki tevékenységüket, szoros együttműködésben az oftalmológusokkal. Ők ellenőrzik a terápia előtt és után az olyan problémákkal küzdő betegeket, mint a kancsalság vagy a kettős látás.

Zöldhályog szűrés

40 éven felülieknél a látásvizsgálat során valószínűleg azt is ellenőrzik, nem fenyeget-e a zöld hályog kialakulása. Ennek diagnosztizálásáról és kezeléséről a következő fejezetben olvashat bővebben. Ez a betegség olyan elváltozásokat okoz, amelyek oftalmoszkóppal is észlelhetők.

A vizsgálat során szemnyomásmérést, ún. tonometriát is végeznek, mert a zöld hályogot a magas szembelnyomás okozza. Ehhez az okulár nevű eszközbe kell belenézni, amelyen keresztül egy speciális készülék rövid levegőfuvallatot irányít mindkét szem elülső részére – ez nem fáj, de pislogást vált ki. Az eljárás célja a szűrés, eredménye nem jelent végleges diagnózist, ezért az optikus további, részletesebb vizsgálatokat javasolhat.

Az Ön szeme éles?

A szemvizsgálat következő részében a látásélességet ellenőrzik. A látásvizsgálat végezhető szubjektív módon, az érintettek aktív közreműködésével. A művelet során Magyarországon 5 m-ről mindkét szemmel külön-külön, fentről lefelé vissza kell mondani a látáspróbatábla számait, illetve 33 cm-ről egy eltérő betűnagyságú szöveget.

Ha a táblát vagy a szöveget nem tudja a vizsgált személy végigolvasni, az orvos megfelelő lencsével korrigálja a látást. Így megállapítható, hogy hány dioptriás szemüvegre van szükség. A látásélesség mérésére hazánkban az ún. Kettesy-féle decimális látásvizsgáló táblát alkalmazzák, a szövegolvasáshoz pedig a Csapody-féle olvasótáblákat (I-XIIL).

Kisgyermekek és írástudatlan felnőttek esetében a Kettesy-tábla bal oldalán látható ún. Ammon-jeleket (különböző irányba mutató E betűket) használják, de az ő számukra léteznek más, például rajzokat, képeket ábrázoló vízustáblák is. A látásvizsgálat történhet objektív módon is, komputeres vizsgálattal. Ebben az esetben egy számítógép méri meg a szem fénytörő képességét.

Mi számít normál látásnak?

A normális látásélességet a metrikus rendszerben az 5/5-ös érték írja le, ami a decimális (tizedes) rendszerben az l-nek felel meg. Ez azt jelenti, hogy az illető el tudja olvasni a Kettesy-féle táblán a fekete vonal felett lévő 73-as számot 5 m távolságból. A metrikus rendszerben az eredményt tört formájában adják meg. Minél nagyobb a második szám, annál gyengébb a látás. Az 5/10-es (vagyis 0,5-ös) érték megfejtése tehát az, hogy amit az érintett 5 m-ről ki tud venni, azt egy jól látó ember 10 m-ről is észreveszi. Másképpen: a vizsgált személynek akkor lenne normális (l-es) az eredménye, ha vagy feleolyan távolságra állna a táblától, vagy ha azon kétszer akkora számok szerepelnének.

Színskála

Ha nehezen különbözteti meg a színeket, vagy olyan szembetegségben szenved, amely gátolja a színek észlelését, a szemész a látásvizsgálat keretében a színlátást is ellenőrizheti. Akkor is érdemes ezt megnézetni, ha jó színlátást igénylő állásra jelentkezik.

Színtévesztés akkor alakul ki, amikor a csapsejtek – a retinában lévő fényérzékeny sejtek, amelyek a színérzékelésért és a nappali látásért felelősek – közül néhány hiányzik vagy nem működik megfelelően. Ilyenkor csupán az egyik alapszín észlelésénél van zavar. Fiúknál sokkal gyakoribb ez a rendellenesség, mint lányoknál. Előzőek 8-12, míg utóbbiak alig 1%-át érinti.

A színtévesztés rendszerint örökletes, az X-kromoszómához kötött, tehát az érintettek többsége már ezzel a betegséggel születik. Általában csak később derül ki, amikor a szülőnek feltűnik, hogy gyermeke például állandóan rózsaszínűre színezi a tengert, vagy összekeveri a lila és a kék zsírkrétát.

A teljes „színvakság” nagyon ritka. Ezekben az esetekben is nagyrészt genetikai eredetű problémáról van szó, de az is előfordulhat, hogy az agyban történik hibásan a színek feldolgozása. Az ebben a betegségben szenvedők a világot csupán a szürke különböző árnyalataiban látják, azaz egyáltalán nincs színlátásuk.

Gyakorlati tanácsok

A színtévesztés nem növeli más szembetegségek kialakulásának kockázatát, de kellemetlenségeket okozhat. A színtévesztők nehezen különböztetik meg a piros és a zöld almát, vagy mondjuk a paradicsom- és a csokoládészószt. Ennél sokkal komolyabb problémát jelent, hogy nem feltétlenül tudják eldönteni, mikor sült meg rendesen a hús. A zoknik vagy más ruhadarabok párosítása, a térképolvasás, a lakásfelújítás és az eperszüretelés sem egyszerű számukra.

Néhány színtévesztő a monitort sem látja tisztán. A színtévesztés nem akadálya az autóvezetésnek. Lehet, hogy a piros és a sárga jelzés hasonlónak, a zöld pedig piszkosfehérnek látszik, de elhelyezkedésük segít az eligazodásban. Bár a betegség egyelőre gyógyíthatatlan, színszűrő szemüvegekkel és kontaktlencsékkel bizonyos esetekben javítható a színmegkülönböztetés és a kontraszt.

A jövő gyógymódjai

Egy szép napon talán az örökletes színtévesztést a hibás vagy hiányzó csapsejteket kódoló gének pótlásával fogják kezelni. Jay Neitz és munkatársai a Wisconsini Orvosi Egyetemen sikeresen ültettek normális géneket közvetlenül kísérleti patkányok retinájába. Az emberi csapsejt génje be tud épülni a patkányok retinasejtjeibe, de mivel ezek az állatok gyenge színlátással rendelkeznek, a beavatkozás eredménye nem mérhető fel teljes körűen. Az emberkísérletek egyelőre távol vannak, de Neitz professzornak meggyőződése, hogy „génterápiával végül gyógyítható lesz a színtévesztés”.

Hogyan mérik a látást! Kettesy-féle tábla

A szemészek a vizsgálati eredményt nem tört formájában rögzítik, hanem az ennek megfelelő, tizedes rendszerben megadott számmal. Az 5/5-ös érték tehát 1,0-nek, az 5/10-es pedig 0,5-nek felel meg. Tizedes rendszerben leírva minél nagyobb a szám, annál élesebb a látás. A fenti táblázat mutatja a Kettesy-tábla számait és metrikus, illetve decimális megfelelőiket. A tizedes törtek százalékos értéket takarnak, így ha valakinek 0,5-ös a vízusa (látásélessége), annak 50%-os a látása az adott szemen.

Az átlagos látás jobb, mint a normális

A látásélesség általában 25 éves korig javul. A szemproblémákkal nem küszködő fiatal felnőttek többsége a Kettesy-féle tábla fekete vonala alatti számokat (5/3-1,5 és 10/5-2 vízus) is vissza tudják mondani. Az egészséges szem átlagos értékei többnyire tehát ebbe az 1,5-2 vízus közötti tartományba esnek. Ha a vizsgálati eredmény 10/5 (2,0) lett, azokat a betűket, amelyeket a normális látással rendelkezők 5 m-ről vesznek ki, az illető 10 m távolságból is el tudja olvasni. így az átlagos látás jobbnak mondható, mint a „normális” látás (5/5-1,0 vízus).

Mit jelentenek az eredmények?

Ha a megadott távolságból valaki nem tudja elolvasni a Kettesy-tábla 5/5-ös sorát, látásélessége meggyengült. Valószínűleg rövidlátás, túllátás, asztigmia, illetve valamilyen szembetegség, például szürke hályog vagy makula-degeneráció alakult ki. A látásélesség csupán enyhe mértékben romlott, ha 5/6 vagy 5/7-es érték (0,9-0,8 vízus) jött ki.

A mindennapi élet során ez többnyire fel sem tűnik. Az 5/15-ös értéknél (0,3-as vízusnál) rosszabb eredmény gyengén látást jelent. Ilyenkor az ember rosszul látja a szoba másik felében elhelyezett televíziót, nehezen olvassa a feliratokat, és alig ismeri fel a barátait az utcán. Számos országban használják az ún. jogi vakság fogalmát: idetartoznak az aliglátók, akik a vízusuk alapján nem teljesen vakok, de annyira rosszul látnak, hogy segítségre, gondoskodásra szorulnak.

A Kettesy-féle táblával végzett vizsgálat azonban nem feltétlenül döntő érvényű a látás kiértékelésében. Azt a képességet méri, hogyan tudjuk megkülönböztetni a háttérrel nagy kontrasztban lévő betűket egy adott távolságról, jó megvilágításban. Nem szükségszerűen jelzi azonban azt, milyen a látásunk a való életben. Nem lehet megtudni belőle mondjuk, hogy éjszaka egy rosszul megvilágított úton észrevesszük-e a padkát vagy az autónk előtt átszaladó macskát.

Hogyan lát közelre?

A szemész azt is ellenőrzi, hogyan tud a páciens a közeli tárgyakra fókuszálni. Ehhez a Csapody-táblát használja, amelyen fokozatosan csökkenő méretű betűkkel írt szöveg található. A kártyát megadott távolságra, általában 33 cm-re kell tartani a szemtől. A kártyán lévő betűk méretét úgy állapították meg, hogy az 5/5-ös látásnak, illetve eltéréseinek (5/3, 5/10 stb.) is feleljenek meg szemüveggel vagy kontaktlencsével, illetve anélkül.

A negyvenes éveik elején sokan azt tapasztalják, hogy – bár távolra jól látnak – egyre messzebbre kell tartaniuk az újságot ahhoz, hogy el tudják olvasni. Ez az ún. presbiópia, az időskori távollátás, más néven „öreg-szeműség”. Ne essen kétségbe! Valószínűleg csupán arról van szó, hogy be kell szereznie egy olvasószemüveget.

1,0-s látás tekinthető normálisnak?

Az 5/5-ös (1,0) érték felel meg a normális, jó látásnak. Ahogy már volt róla szó, ez azt jelenti, hogy a Kettesy-táblán a fekete vonal feletti 73-as számot 5 m-ről látjuk. A szemészeti rendelők hosszúságát is jellemzően az 5 m-es távolsághoz igazítják, és a szemvizsgálathoz a széket a táblától 5 m-re helyezik el.

Ha van internet-hozzáférése, talán már találkozott olyan online szemvizsgálatokkal (a hozzájuk tartozó kérdőívekkel együtt), amelyek kinyomtathatók, otthon elvégezhetők vagy akár a képernyő előtt kipróbálhatók. A közhiedelemmel ellentétben a szakértők szerint ezek a tesztek valóban hasznosak lehetnek. Az oftalmológus szakfolyóiratok egyre gyakrabban számolnak be arról, hogy az internetes szemvizsgálatok a hagyományos eljáráshoz hasonló eredményt hoztak. Igaz, a vizsgálatok végzéséhez szükséges szabványos körülmények hiánya (élesség, távolság, fényerő stb.) megbízhatatlanná tehetik az eredményeket. Egy próbát mindenesetre megér a dolog.

A lencse kiválasztása

Ha szemüvegre vagy kontaktlencsére van szükség, a szemész egy speciális, vaskos vizsgálati szemüvegkeretet ad a páciensre, amelybe különféle lencséket illeszt. Táblákat és szimbólumokat kell nézni vele, hogy kiderüljön, melyik a legjobb lencse az illető számára. A szemész kiválasztja az ideális lencsét mindkét szemre, és megírja a receptet.

A vényen szereplő látásjavító eszköz a vizsgálat helyszínén elkészíttethető, ha erre ott van lehetőség, de máshol is megrendelhető. Mivel a szemüveg és a kontaktlencse drága mulatság, az emberek többsége alaposan körülnéz vásárlás előtt.

Miért kell szemüveg?

Tudta, hogy a magyar lakosság több mint fele hord állandóan vagy időlegesen szemüveget, illetve kontaktlencsét? Gondolta volna, hogy a 45 éven felüliek túlnyomó része olvasószemüveget használ? Ha tehát a vizsgálaton látásjavító eszközt javasoltak Önnek, a többséghez tartozik. A szemüveg célja, hogy korrigálja a szem fénytörési hibáit. A fénytörési hibák kivétel nélkül azért alakulnak ki, mert a szembe érkező fénysugarak nem megfelelően törnek meg a fókuszpont (a hely, ahol a legélesebb a kép) irányában.

Amikor valamilyen közeli tárgyra tekintünk, a fénynek nagyobb mértékben kell megtörnie, mint ha a távolba nézünk. E fénytörést főként a szaruhártya végzi, amely a szem fókuszáló képességének 70%-áért felelős; a szemlencse csupán finomhangolja a képet. Normál látás esetén a szaruhártya görbülete pontosan illik a szemgolyó hosszúságához. Ez azt jelenti, hogy a szaruhártya mind a közelről, mind a távolról érkező fényt képes megtörni, és a szemlencse további fokuszálását követően tökéletesen a retinán elhelyezkedő fókuszpontba juttatni, amivel a távolságtól függetlenül tiszta képet tud létrehozni.

Mit nevezünk rövidlátásnak?

Rövidlátóknál – ami a leggyakoribb látási rendellenesség fiatalok körében is – vagy a szemgolyó túl hosszú, vagy a szaruhártya görbülete nagy. A távolról érkező fénysugarak ezért a kelleténél jelentősebb mértékben törnek meg. A fókuszpont így a retina elé esik. Ennek következtében mire a sugarak elérik a retinát, újra széttartanak, vagyis a kép már nincs fókuszban. A rövidlátók számára a távoli tárgyak homályosnak tűnnek, míg a közeliek élesnek.

Amikor a tanár diagnosztizál

A csecsemők többsége bizonyos fokú túllátással születik, ezért a rövidlátás az ötévesnél fiatalabbaknál ritka. Többnyire a gyermekkor végén kezd kifejlődni, nyolc- és tizenkét éves kor között, de gyakran csak a kamaszoknál veszik észre. A rövidlátás ugyanis fokozatosan lép fel. Az érintetteknek fel sem tűnik a tárgyak homályosabbá válása, vagy hogy a látásuk bármilyen módon eltér másokétól. A miópia ezért rendszeres szemvizsgálat hiányában gyakran rejtve marad.

Nem ritka, hogy a rövidlátást először a tanár fedezi fel az iskolában, mert a tanuló rosszul látja a táblát, hunyorog, pedig közelről folyékonyan tud olvasni. Az is figyelmeztető jel lehet a pedagógusok számára, ha a diák egyensúlyérzéke romlik, vagy ügyetlenebbé válik a sportokban. A miópia rendszerint 25 éves kor alatt jelenik meg, ez után már sokkal kisebb az esélye. Így, ha valaki elmúlt 30 éves, nagy valószínűséggel fellélegezhet.

A rövidlátás hatásai

A rövidlátók a távoli tárgyakat homályosan látják, szemük elfárad, megfájdulhat a fejük. Mindez azonban nem károsítja a szem általános egészségi állapotát. Sőt, az idő múlásával előnyösebb helyzetbe is kerülhetnek normál látású kortársaikhoz képest. A szemük gyakorlatilag előre be van programozva az olvasásra. A presbiópia minden bizonnyal náluk is bekövetkezik, de valószínűleg csak később és kisebb mértékben tapasztalják meg e rendellenesség kellemetlen tüneteit.

A rövidlátók többségét enyhe vagy közepes mértékben sújtja betegsége, de körülbelül minden huszadik esetben nagyfokú miópia alakul ki. Ez idősebbeknél a szempanaszok megnövekedett kockázatával is összefügghet. Ha tehát a szemész súlyosabb rövidlátást állapít meg, a kor előrehaladtával különösen oda kell figyelni a tünetekre, és természetesen rendszeresen szükséges látásvizsgálatot végeztetni.

Miért vagyok rövidlátó?

A rövidlátás részben örökletes. Ha valamelyik szülő rövidlátó, körülbelül 30% az esélye annak, hogy a gyermeknél is kialakul a miópia. Ez a szám 55%-ra emelkedik, ha mindkét közvetlen felmenő rövidlátó. Minél nagyobb fokú a miópia a szüleinél, annál valószínűbb, hogy Önnél is komolyabb lesz a probléma. Ugyanez vonatkozik a gyerekeire és unokáira, feltéve, hogy Ön vagy a párja rövidlátó. Egészen a közelmúltig úgy vélték, hogy a genetikai hatás a betegség kifejlődésének fő tényezője. Az utóbbi időben azonban egy újfajta kockázati tényező is megjelent. Hiába nem rövidlátó valaki, utódai attól még azok lehetnek.

Terjedő betegség

A legújabb nyugat-európai és amerikai kutatások azt mutatják, hogy majdnem minden negyedik ember rövidlátó. (A magyar népesség 15%-a küzd e rendellenességgel.) Az elmúlt néhány évtizedben a miópia előfordulási gyakoriságának gyors növekedését tapasztalták a világ legtöbb országában. Ázsiában, a leginkább érintett térségben a probléma valósággal Járványos” méreteket öltött. Mi befolyásolja ezt a tendenciát?

Valószínű, hogy fejlődésük kritikus szakaszaiban a rövidlátást öröklő gyermekek még sérülékenyebbek a betegség megjelenéséhez hozzájáruló körülményekkel szemben, mint amilyen az olvasás és más, közelre fokuszálást igénylő tevékenységek. A fiataloknál a számítógépezésre és komputeres játékokra fordított rengeteg idővel is számolni kell.

Rövidlátás- modern jelenség

A szakemberek tudják, hogy a rövidlátás családon belül öröklődik. Azt azonban eddig senkinek sem sikerült kiderítenie, hogy napjainkban miért alakul ki egyre gyakrabban ez a rendellenesség. Összetett és olykor ellentmondásos bizonyítékokra hagyatkozhatunk csupán.

Vagyis a környezeti tényezőket sem szabad lebecsülni. Az első számú „gyanúsítottak” a közelre fókuszálást igénylő tevékenységek az olvasás és az írás. A másik lehetséges „tettes” a mesterséges világítás. A kevés testmozgás és a nem megfelelő táplálkozás szintén szerepet játszhat a tendencia alakulásában.

A közelre történő fókuszálás

Bár a miópia megjelenésének gyakorisága az egyes országokban eltérő, az életkori eloszlás az egész világon hasonló. A rövidlátás ritkán jelentkezik az iskola megkezdése előtt, a tanulóévek alatt fordul elő egyre sűrűbben. Az Egyesült Államokban több mint hétszeres a növekedés: a hatévesek között még csak 2%, a 15 évesek körében már 15%.

A kutatásokból az derül ki, hogy a miópia a gyerekeknél a tanév során gyorsabban halad előre, mint a nyári vakáció alatt. A rendellenesség kifejlődése az egyetemi hallgatók körében a legnagyobb arányú, vagyis azoknál, akiknek a rengeteg tanulás miatt a legintenzívebben kell közelre fókuszálniuk.

Bár az ázsiaiaknál eleve nagy a közellátás genetikai kockázata, a szingapúri helyzet azért lehet még a tajvaninál és a hongkonginál is rosszabb, mert a szigorú szingapúri oktatási rendszerben nagy hangsúlyt fektetnek a közelre fokuszálást igénylő tevékenységekre, elsősorban az olvasásra.

A sok olvasás a „bűnös?”

A híressé vált, alaszkai inuit családok bevonásával zajló, 1969-ben publikált vizsgálat a miópia drámai növekedésére hívta fel a figyelmet az inuitok életstílusának nyugatiasodását és a kötelező oktatás bevezetését követően.

Felnőttkori kockázat

Egy nagyszabású amerikai tanulmány a miópia gyakoriságának jelentős növekedésére világított rá a fiatal felnőttek körében. A kutatók úgy gondolják, hogy ennek hátterében a közelre fokuszálást igénylő tevékenységek meghatározó szerepe áll, ami mind az oktatást, mind az üzleti életet jellemzi. A szem fokozatosan hozzászokik ugyanis ahhoz, hogy a monitorra, a könyvekre és az írásos anyagokra összpontosítson. Az ilyen munkát végzők szeme kevesebbet pihen, mint azoké, akik napjuk nagy részét a szabadban töltik. Mindez olyan elváltozásokat eredményezhet, amelyek rövidlátáshoz vezetnek.

A mesterséges fény szerepe

Nem elég, hogy a ma embere sokkal több időt tölt közelre történő összpontosítást igénylő munkával, mint a korábbi generációk, ráadásul mesterséges fénynél teszi ezt. Ez magyarázhatja a rövidlátás gyakoriságának növekedését a városias társadalmakban. Talán édesanyjának volt igaza, amikor arra figyelmeztette, hogy ne olvasson a zseblámpa fényénél a paplan alatt.

Miért káros a mesterséges fény?

2007-ben a Medical Hypotheses című szaklapban dr. S. B. Prepas kaliforniai szemész azt vetette fel, hogy azok, akik a természetes fényben meglévő, ám a mesterséges fényből hiányzó ultraibolya fény nélkül fókuszálnak, rövidlátáshoz vezető elváltozásokat idézhetnek elő a szemükben. Gyermekek és egyetemi hallgatók részvételével készített más tanulmányok azt mutatták, hogy a rövidlátás kialakulását a „sötétséghiány” is felgyorsíthatja. A félig megvilágított szobában például a szem nem tudja megfelelően kipihenni magát.

Táplálkozás és mozgás

Az elhízás és a cukorbetegség egyaránt összefüggésbe hozható a keményítőben gazdag modern étrenddel, ami rövidlátás kifejlődéséhez is vezethet. Egyes kutatók egyenesen úgy vélik, hogy az étrendi változások meggyőzőbb bizonyítékkal szolgálnak a „miópiajárvány” terjedésére, mint a közelre fókuszálást igénylő munkavégzés. A rövidlátó gyerekek emellett sokkal kevesebb időt töltenek sportolással, következésképpen a szabadban, mint normál látású kortársaik.

Ez egyrészt rövidlátásukkal magyarázható, másrészt viszont problémájukat éppen a túl sok olvasás, monitornézés és a nappali fény hiánya okozhatja. A szabadtéri kedvezőbb fényviszonyok megkönnyítik a közelre történő összpontosítást, míg a szembe jutó napfény csökkent mennyisége hozzájárulhat a rövidlátás kialakulásához. A sporttevékenységek valószínűleg ténylegesen védő hatást gyakorolnak a szemre, vagyis a testmozgás jót tesz a szem egészségének.

Mit is nevezünk távollátásnak?

A távollátásban (más néven túllátás, hipermetrópia vagy hiperópia) szenvedők a távoli tárgyakat élesen látják, de nehezen tudnak a közeli dolgokra fókuszálni. Távollátás akkor alakul ki, ha a szemgolyó túl rövid, vagy a szaruhártya görbülete az átlagosnál kisebb, ezért a közeli tárgyakról érkező fénysugarak még nem találkoznak össze, mire elérik a retinát.

A távollátás a rövidlátáshoz hasonlóan családon belül öröklődik. A csecsemők többsége bizonyos fokú túllátással születik, ezt azonban a gyerekek rugalmas szemlencséje kompenzálja, így végül kevesebb mint 10%-uk marad távollátó 5 és 20 éves kora között.

Amikor a távollátás visszatér

Míg a rövidlátás kialakulásának kockázata általában a kor előrehaladtával csökken, a túllátás előfordulása az öregedéssel megnő. A 40-45 évesek táborában minden hatodik személyt, 60 éven felül minden másodikat, 80 év felett pedig már az emberek kétharmadát érinti a betegség. Valójában nem az idősödés idézi elő a túllátást, hanem az öröklött távollátás válik mind nyilvánvalóbbá a korosodással.

A szemlencse ugyanis egyre merevebb lesz, és a fiatalabbakra jellemző jobb kompenzáló képessége csökken, ami megnehezíti a fokuszálást a közeli tárgyakra. Mivel ez a folyamat fokozatosan következik be, sokan rá sem jönnek, hogy baj van a látásukkal. Esetleg csak azt veszik észre, hogy elfárad vagy fáj a szemük, és hosszan tartó, közelre történő összpontosítást igénylő munka után sajog a fejük.

Távollátók esetében nagyobb a zöld hályog kialakulásának kockázata, ezért nekik különösen érdemes odafigyelniük a rendszeres látás-vizsgálatra. A távollátó felnőtteknek ezenkívül kevés szövődménnyel kell számolniuk, de többségük egyre erősebb szemüvegre szorul.

Asztigmia

Asztigmiánál a szemgolyó formája torzul, és egy rögbilabdához hasonlóan az egyik irányban megnyúlik. Ez azt jelenti, hogy vagy a szaruhártya, – vagy ritkábban – a szemlencse nem olyan simán görbül, mint mondjuk egy pingponglabda felülete. A szabálytalan görbület miatt a szembe jutó fény nagyobb mértékben törik az egyik irányba, mint a másikba. A fénysugarak nem egyetlen pontban fokuszálódnak, hanem két vagy több fókuszpontban futnak össze, ezért egyszerre csak a kép bizonyos részei élesek, a többi homályos vagy hullámzó.

Asztigmia rövid- és távollátásnál egyaránt előfordulhat. Bizonyos mértékig az emberek többségét érinti. Enyhe fokú rendellenességnél nincs szükség kezelésre. Ha a közeli és a távoli látás is homályos, vagy más tünetek, például kancsalság, közelre történő fokuszálást igénylő tevékenységnél a szem túlterheltsége és fáradtsága jelentkezik, érdemes látásvizsgálatot végeztetni.

E rendellenesség örökletes is lehet, és rendszerint az öregedéssel együtt súlyosbodik. Az asztigmia bizonyos szembetegségekkel együtt vagy szemsérülést, illetve szemműtétet követően is felléphet. Sőt még attól is kialakulhat, hogy rendszeresen aszimmetrikus testtartásban ül valaki, vagy meghatározott szögben, ferdén olvas. Időnként a szemhéjon kifejlődött ciszta is okozhatja ezt a betegséget. Ebben az esetben a ciszta eltűnésével az asztigmia is elmúlik.

Presbiopia: ez természetes

Negyvenes éveibe lépett? Lehet, hogy hamarosan szemüvegre lesz szüksége. Akár rövid- vagy távollátó, akár tökéletes látással büszkélkedhetett eddig, bizonyos, a szemet érintő változásokat általában senki nem kerülhet el.

Hatvanéves korára az emberek többsége szemüveg nélkül már nem tud olvasni az ún. presbiopia miatt, melynek tünete, hogy a korábbiakhoz képest rosszabbul látunk közelre. A presbiópiát a keményebb, vastagabb és kevésbé rugalmas szemlencse, valamint a már nem olyan jól működő, meggyengült szemizmok együttesen okozzák. Ennek eredményeképpen a szem nehezebben összpontosít a közeli tárgyakra. így végül a közeli pont, vagyis az a legközelebbi pont, ahonnan a szem éles képet tud létrehozni a retinán, távolabb fog esni a szemtől, mint az olvasási távolság.

Ha azt tapasztalja, hogy olvasáskor a könyvet karnyújtásnyira kell tartania a szemétől, minden bizonnyal presbiópiával van dolga. Az állapot szinte elkerülhetetlen, rendszerint 40 és 50 éves kor között válik feltűnővé. Rossz megvilágításban jobban, napfényen kevésbé okoz gondot, mivel a pupilla összeszűkülése javítja a fokuszálást. A hosszan tartó közelre történő összpontosítást igénylő tevékenységek fejfájást vagy a szem kifáradását okozhatják. A presbiopia megjelenése független a szemüvegviseléstől: az inkább ellensúlyozza a problémát mintsem hozzájárul a kifejlődéséhez.

Vonzó külső- napjaink divatos kiegészítői

Ne csüggedjen, ha szemüveget kell hordania! A látásjavító eszközök rengeteget fejlődtek a nem túl esztétikus SZTK-keretek és a szódásüveglencsék kora óta. A szemüveg eredetileg arról kapta a nevét, hogy a lencsét üvegből készítették; manapság viszont általában speciális, könnyű műanyagból gyártják. A lencse görbülete és vastagsága, következésképpen a tömege is a látáskorrekció kívánt mértékétől függ. A modern lencsegyártási technológia és a könnyű keretek óriási választéka garantálja, hogy a mai szemüvegek az öltözködés divatos kiegészítőivé válhassanak.

Könnyű lencsék mindenkinek

Az új, magas törésmutatójú anyagok olyan kiváló lencsék előállítását teszik lehetővé, amelyek vékonyabbak, könnyebbek és kevésbé torzítanak elölnézetből – még a nagyon rövidlátóknak készült szemüvegek is jól mutatnak. Az aszferikus lencsék, amelyekben a görbület fokozatosan változik, kevésbé domborodnak ki, jobb látást tesznek lehetővé, és kisebb mértékben torzítanak a széleken.

A távol- és a rövidlátás javításához egyaránt felhasználhatók. Ha az orvosi vényen az asztigmia korrekciója is szerepel, a lencsét úgy csiszolják, hogy a fényt az egyik irányba jobban törje, mint a másikba, ezáltal semlegesítve a szaruhártya szabálytalan görbületét. Ezt nevezik tórikus lencsének.

A lencsék többféle felületkezeléssel készülhetnek:

• A tükröződéscsökkentő (antireflex) bevonat számítógépes munka vagy éjszakai vezetés esetén lehet hasznos. Ezenkívül a vastagabb lencséket vékonyabbnak mutatja, ami szintén jobb megjelenést kölcsönöz a szemüveg viselőjének.
• A felületkeményítő réteg a karcolódás ellen véd, ami különösen a gyermekek és a sportolók számára jelent jó hírt.
• A karcmentes réteget olyan bevonattal lehet ötvözni, amely kiszűri a napfény ultraibolya (UV-) sugarait. Néhány lencsealapanyagot már eleve UV-védelemmel látnak el.

Bevásárlóközpontokban olcsón hozzá lehet jutni divatos keretű kész olvasószemüvegekhez, a szakemberek azonban nem javasolják ezek tartós használatát. Sokszor ugyanis a két szemre nem ugyanolyan dioptria kell. Ahogy a kezünk és a lábunk sem egyforma, úgy a szemünk sem. A készen kapható szemüvegek ezeket a különbségeket nem veszik figyelembe: a lencséket átlagos pupilla-távolságra, a két oldalt azonos dioptriára, rendkívül gyenge minőségű anyagból állítják elő.

A nem megfelelő látásjavító eszköz viselése szemfájdalomhoz, bepirosodáshoz, könnyezéshez, fejfájáshoz és végső soron a szem romlásához vezethet. Rendeljen inkább egyszerű olvasószemüveget szakember által meghatározott paraméterek alapján.

A szemüveglencse típusai

A keret és a lencse fedőrétegének kiválasztása előtt először tudja meg pontosan, milyen fajta szemüvegre van szüksége.

• Egyfókuszú: Az egyfókuszú lencsék a legegyszerűbb típusok, amelyek mind a rövid-, mind pedig a távollátást képesek korrigálni. A szemüvegben (és kontaktlencsékben) kialakított lencsék pontosan ugyanúgy működnek, mint a szemlencse, azaz megtörik a fénysugarakat.
• A túllátásra javasolt, a közepén vastagabb, a szélén vékonyabb konvex lencse a szem fokuszáló képességének növelésével előrébb hozza a fókuszpontot a retinára, hogy a közeli képek újra élesen látszódjanak.
• Rövidlátás esetén viszont konkáv, vagyis a szélén vastagabb és a közepén vékonyabb lencsét ír fel az orvos. Ez kifelé hajlítja a fénysugarakat, ami ellensúlyozza a szem túlzott mértékű fénytörését, és hátratolja a fókuszpontot a retina felé, hogy a távoli tárgyak újból fókuszba kerüljenek. Olvasószemüveg Presbiopia esetén a kizárólag olvasáshoz használt szemüveg jelenti a megoldást. Távollátása miatt van már szemüvege?[brbr]Ekkor is érdemes egy külön olvasószemüveget beszereznie a közelre fokuszálást igénylő tevékenységekhez. Ha a távollátáshoz általában kontaktlencsét használ, a szemész olyan olvasószemüveget ajánlhat, amely kontaktlencsével együtt viselhető. A presbiopia többnyire súlyosbodik a korral, ezért egyre erősebb olvasószemüveget kell hordani.
• Bifokális: A bifokális lencsék lehetővé teszik, hogy két különböző rendellenességet kezeljenek egyetlen lencsével. Ez főleg azoknak hasznos, akiknek az egyik korrekció miatt rendszeresen szemüveget kell viselniük, a másikra viszont csak a közeli látáshoz van szükségük. A lencse felső része a távolra látást, alsó része pedig a közelre látást javítja, és a két fél között jól látható választóvonal húzódik. Trifokális lencsét is gyártanak, amelyben három elkülönített rész korrigálja a távoli, a köztes és a közeli látást. A bifokális és trifokális lencsék azonban nem mindenki számára megfelelők. Az egyik korrekcióról a másikra történő hirtelen váltás meglehetősen zavaró lehet, ezért manapság egyre elterjedtebbek a multifokális lencsék.
• Multifokális (progresszív): Ezek a lencsék a bifokálisokhoz hasonlóan működnek, és azok számára készülnek, akik több rendellenesség miatt szorulnak látásjavításra. Amint a „progresszív” elnevezés is sugallja, a lencse fokozatosan, feltűnő választóvonalak nélkül vált át az egyik korrekcióról a másikra. Minden távolságban éles látást tesz lehetővé, de megszokása rendszerint hosszabb időt vesz igénybe.

Kontaktlencse, mint láthatatlan kincs

A kontaktlencse a szemüveg szinte súlytalan és láthatatlan alternatívája, amely akadálytalan képet biztosít az egész látómezőben. Pontosan ugyanúgy korrigálja a látást, mint a szemüveg. Gyártási technológiája hatalmasat fejlődött a kezdetleges, merev lencsék óta, amelyeket csak több hét alatt lehetett megszokni, és amelyekhez óriási készlet tisztító-, fertőtlenítő- és tárolószerre volt szükség.

A modern kontaktlencsék már annyira kényelmesek, hogy a felhelyezés után néhány másodperccel szinte meg is lehet feledkezni róluk. Lágy, eldobható, légáteresztő, éjjel-nappali, sőt még színezett változatban is kaphatók. Régebben talán nem ajánlották mindenkinek a kontaktlencsét, ellenben ma már az esetek többségében kiválóan helyettesíti a szemüveget.

Ha presbiópiával küzd, a bifokális vagy multifokális lencse jelenthet megoldást. Sőt olyan kontaktlencse is van, ami az asztigmiát ellensúlyozza. Amennyiben a szaruhártya túlságosan egyenetlen, lágy helyett inkább kemény lencsét érdemes viselni, amely egyszerűen rásimul a szabálytalan formára.

Kemény vagy lágy?

A napjainkban megvásárolható kontaktlencséknek mind az anyaga, mind a hordási és eltarthatósági ideje eltérő. Szakember segítségével célszerű kiválasztani a legideálisabbat. Kemény A manapság keveseknek ajánlott merev kontaktlencséhez nehéz hozzászokni. Elzárja a szaruhártyát az oxigéntől, ráadásul csak napközben lehet használni.

Olykor a súlyos asztigmiában szenvedőknek javasolják.

• Légáteresztő: Ezeket a lencséket légáteresztő anyagból gyártják, de mivel szintén kemények, megszokásuk némi időbe telik. Az ilyen típusú, a lágy lencséknél ritkábban használt kontaktlencsék viselését nagyfokú asztigmia vagy presbiopia esetén tanácsolják.
• Lágy: Az első lágy kontaktlencsék egy vizet és műanyagot ötvöző pépes anyagból, ún. hidrogélből készültek, amely ugyan nem légáteresztő, de víztartalmának köszönhetően a szemhez juttatja az oxigént. Az újabb típusokban a vizet szilikonnal kombinálják, így a lencse légáteresztővé válik, és akár még alvás közben is hordható. Olyan változatok is kaphatók, amelyek megváltoztatják a szem színét. A lágy kontaktlencsék alig nagyobbak, mint a szivárványhártya, ezért csak egész közelről nézve tűnhet fel, hogy látásjavító eszközre van valakinek szüksége.
• Hibrid: Egyes kontaktlencsékben a lágy külső peremet merev, légáteresztő középső résszel ötvözik, ami a kemény lencse valamivel jobb vizuális tulajdonságai mellett nagyobb kényelmet nyújt viselőjének.
• Nappali viselet: A kemény, légáteresztő kontaktlencséket esténként ki kell venni és meg kell tisztítani. Nem szabad velük aludni! Előnyük, hogy elég egy év használat után lecserélni őket. Három-tizenkét hónapig hordható nappali, lágy lencsék is kaphatók. Ugyancsak elérhetőek a nappali viseletre tervezett lágy, „eldobható” lencsék, amelyeknek rövidebb az élettartamuk. Folyamatos viselet Az éjjel-nappalinak is nevezett, folyamatosan hordható lágy lencséket alvás közben is bent lehet hagyni. Ezeket, típusuktól függően, egy héttől egy hónapig megszakítás nélkül a szemünkben tarthatjuk. Drágábbak, mint a nappali lencsék, de a tisztítószereken sokat meg lehet takarítani.
• Napi eldobható: A látásjavító eszközök terén beindult tömeggyártást példázzák azok a lágy kontaktlencsék, amelyeket este egyszerűen kihajíthatunk a szemétbe. Az eldobható lencse igen költséges megoldás, ennek ellenére rengetegen esküsznek rá, és úgy gondolják, hogy minden pénzt megér.

A kontaktlencse ápolása

A legtöbb ember gyorsan megszokja és örömmel viseli a kontaktlencsét, hiszen „megszabadult” a szemüveg nyűgétől. Minden huszadik érintett beszámol viszont néhány problémáról. Ezek nagy része olyan nehézség, amit a lencse túl hosszú ideig tartó használata, az egyszerű higiéniai szabályok figyelmen kívül hagyása, a lencsetisztító szerekkel szembeni érzékenység vagy a kontaktlencse nem megfelelő illeszkedése okoz. Ennél súlyosabb veszélyt jelentenek a fertőzések.

Óvatosan a tisztítófolyadékkal!

A tisztítófolyadékkal szembeni túlérzékenység gyakori jelenség. Az újabb termékek általában többfunkciósak, vagyis ugyanazt a folyadékot lehet használni a lencse tisztítására, fertőtlenítésére és tárolására. Ha irritáció, szemfájdalom vagy vörösödés lép fel, valószínűleg érzékeny a tisztítófolyadékra. Váltson másik oldatra, vagy szerezzen be olyat, amely nem tartalmaz tartósítószert.

Porszem került a ,,gépezetbe”?

A fájdalom, a könnyezés, a vörösödés és a „mintha por ment volna a szemembe”érzés azt jelezheti, hogy egy kontaktlencse alá szorult porszem megkarcolta a szaruhártyát. Amint ilyen tüneteket tapasztal, azonnal vegye ki a lencsét, és mossa ki a szemét tiszta vízzel, vagy – ha van rá lehetőség -steril sóoldattal. A karcolás néhány nap alatt magától begyógyul, feltéve, hogy a lehető legtöbbet csukva tartja a szemét, és kerüli a dörzsölését.

Szeme a fehérje-lerakódáshoz dörzsölődik?

Néha előfordulhat, hogy a szemhéj a kontaktlencse felületén felgyűlt fehérje-lerakódáshoz dörzsölődik. Ennek következménye lehet a lencsével szembeni csökkent tolerancia, a viszketés, a homályos látás és a nyálkás váladék megjelenése.

A rendellenesség a kontaktlencse-viselők 1-3%-ánál legalább egyszer fellép. Bár tudományos neve – óriáspapillás kötőhártyagyulladás – ijesztően hangzik, a betegség szerencsére könnyen kezelhető. Forduljon szemészhez, aki valószínűleg a kontaktlencse alaposabb tisztítását vagy cseréjét javasolja. Az is elképzelhető, hogy valamilyen gyógyszert kell szedni, vagy csökkenteni a kontaktlencse használatának időtartamát.

Napszemüvegre mindig szükség van!

Bár a kontaktlencsék gyakran eleve olyan anyagokból készülnek, amelyek védelmet nyújtanak az UV-sugarakkal szemben, a lencse nem fedi az egész szemet. Erős napfényben érdemes jó minőségű napszemüveget viselni.

Tartson magánál mindig egy pótszemüveget!

Még ha folyamatosan kontaktlencsét hord is, vészhelyzet esetére mindig legyen a keze ügyében egy pótszemüveg.

Véglegesen megszabadulni a kontaktlencsétől? Mindent a lézersebészetről!

Sokan vetik alá magukat lézeres szemműtétnek, hogy korrigáltassák látásukat, és végleg megszabaduljanak a szemüvegtől vagy a kontaktlencsétől. Az eredetileg csak a rövidlátás kezelésére használt beavatkozással ma már az enyhe túllátást és az asztigmiát is helyre lehet állítani. Az operáció egy óra alatt, érzéstelenítő szemcsepp alkalmazásával elvégezhető, kórházi tartózkodást nem igényel. A páciensek többnyire már néhány nap múlva visszatérhetnek munkahelyükre, bár vezetni pár hétig nem tudnak. Hónapokig napszemüveget kell hordaniuk, mert a szem a lézeres műtét után érzékenyebb a fényre.

Egyetlen operációval mindkét szem korrigálható, de a szemészek rendszerint egyszerre csak egyet műtenek meg. Ezt követően várnak néhány napot vagy hetet, hogy kiderüljön, hogyan reagált a beteg a beavatkozásra. A lézeres kezelések általában esztétikai okból, a páciens kezdeményezésére történnek, ezért azokat a társadalombiztosítás nem támogatja. Amikor a két szem között akkora a különbség, hogy azt lencsékkel nem lehet korrigálni, a kezelés indikációja (orvosi javallata) már optikai. Ilyenkor a terápia beletartozik a tb által finanszírozott körbe.

Lézeres szemműtétet csak felnőtteken hajtanak végre, nagyrészt 21 éven felülieken, akiknek a szeme teljesen kifejlődött. További követelmény az egyébként egészséges szem, és az, hogy az érintett legalább 3 éve hordjon megfelelő látásjavító eszközt. Érdekes módon a lézeres szemműtét bizonyos foglalkozások esetében kizáró oka lehet – így többek között a búvároknál jelenthet problémát az operáció.

Három technika

A lézeres szemműtét mindhárom típusával a szaruhártya vastagságát csökkentik: közellátó szemnél a szaruhártya központi részén, távollátó szemnél a széleken. Ezzel mérsékelik vagy növelik a hártya törőerejét. A modernebb technikákkal a szaruhártya felületét lehántják, és az alsóbb rétegeket vékonyítják el. Az eljárások közül pénztárcánknak megfelelően választhatunk.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.