Vastagbél- és végbélrák tünetei
A vastagbél- és végbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat férfiaknál és nőknél. Az emberek 4-5%-ánál alakul ki. Az előfordulási gyakorisága 40 éves kor felett kezd emelkedni, és 65 éves kor után a legmagasabb. Kialakulásának kockázata azoknál a legnagyobb, akik familiáris poliposisban szenvednek; több mint száz polip képződik a vastagbélben, amelyeknek egy része elrákosodik. A betegség a családokban halmozódik.
Kockázati tényező a colitis ulcerosa, azaz az idült vastagbélgyulladás. Kimutatták azt is, hogy a rostokban szegény, az állati fehérjékben és finomított szénhidrátokban gazdag, kalciumszegény diéta szintén kockázati tényező.
Kialakulása
A legtöbb vastagbélrák eleinte kicsiny kinövés vagy polip a bélfalban. Gyakran egyszerre több helyen alakul ki. A daganatok általában a bél üregébe, befelé növekednek, ezért már nagyok, amikor panaszokat okoznak: rendszerint az idült vérzés okozta vérszegénység miatt kialakuló kimerültséget és gyengeséget érezzük. Ha a daganat elzáródást okoz, nagyobb valószínűséggel változnak a székelési szokások. A székrekedés mellett azonban időnként hasmenés is felléphet. A daganat idővel behatol a bél falába, áttétet adhat a környező nyirokcsomókba és a májba.
Mit tegyünk?
Ha a tünetek vastagbélrákra utalnak, mielőbb forduljunk orvoshoz. Negyvenéves kor fölött tünetmentesség esetén is ajánlatos rendszeres szűrővizsgálaton részt venni.
A vastagbélrák a korai szakaszban nem fájdalmas, az előrehaladott állapotban azonban súlyos fájdalommal járhat, és akadályozhatja a normális bélműködést. Ha a nem kábító fájdalomcsillapítók már nem hatékonyak, beszéljük meg orvosunkkal egyéb fájdalomcsillapító módszer alkalmazását.
Tünetek
- Sokáig tünetmentes, ezért a betegek jókora hányadánál csak késői stádiumban fedezik fel. A fájdalom nem jellemző rá.
- Véres széklet, ismeretlen okból fellépő vérszegénység -alapvető tünetek, melyek mindenképpen orvosi kivizsgálást igényelnek.
- Fokozódó kimerültség, gyengeség.
- Görcsös és időszakos vagy állandósult hasi fájdalom. Székrekedés és hasmenés váltakozása. A széklet elvékonyodása.
- Haspuffadás.
- Végbéldaganat esetén székeléskor fájdalom és vérzés léphet fel. Erőlködés és a végbél tökéletlen kiürülésének az érzete.
- Hasmenés.
- Ritkán üléskor jelentkező fájdalom.
Korábban a vastagbélrákműtét során rendszerint colostomát is kialakítottak. Ennek lényege, hogy a belet kiszájaztatják a hasfalra, és a salakanyagok ezen át távoznak, nem a végbélnyíláson keresztül. Erre manapság ritkábban van szükség, az új műtéti eljárásoknak köszönhetően. Még ha nagyobb vastagbélszakasz eltávolítására kerül is sor, a végbél záróizomzatát a legtöbbször meg tudják tartani, így a széklet-ürítés ezután is biztosított. Persze átmenetileg továbbra is létesítenek stomát, ezt azonban idővel zárják.
Kezelés
- Műtéti kezelés: A korai szakaszban lévő vastagbél- vagy végbélrákot a daganat eltávolításával és az érintett bélszakasz kimetszésével lehet meggyógyítani. A környező nyirokcsomókat is el kell távolítani, hogy megvizsgálják őket, tartalmaznak-e rákos sejteket. A polipokat vastagbéltükrözés során távolítják el, és ezt követően vizsgálják meg, hogy van-e bennük rákos sejt. Az elektrokoaguláció, melynek során elektromosan égetik le a daganatot, olyan embereknél alkalmazható, akik túl gyengék vagy betegek ahhoz, hogy műtéten essenek át.
- Kombinált kezelések: A kemoterápiát és/vagy a sugárkezelést gyakran alkalmazzák a műtét kiegészítésére. Számos vizsgálatban kimutatták, hogy a kombinált kezelések csökkentik a rák kiújulásának a veszélyét, különösen akkor, ha a daganat betört a bélfalba vagy a környező nyirokcsomókba.
A vastagbélrák felismerésére szolgáló szűrővizsgálatok
- 40 éves kor felett évenkénti vizsgálat, a székletben a vérzés kimutatására.
- 50 éves kor felett három-öt évenként szigmabél-tükrözés (a vastagbél alsó részének a vizsgálata) végzendő.
- 35-40 éves kor között ajánlott a vastagbéltükrözés (a vastagbél teljes hosszának a vizsgálata) a nagy kockázatú személyek számára, például, ha valakinek tünetei vannak, vagy a családjában halmozottan előfordul a betegség.
Az étrend szerepe fontosnak tűnik a vastagbélrák kialakulásában. Számos vizsgálat kimutatta, hogy azok körében, akik sok állati zsírt fogyasztanak, nagyobb a vastagbél- és a végbélrák kialakulásának a veszélye. Az ezek emésztésekor felszabaduló vegyületek elősegítik a vastagbélpolip növekedését, amely a rák gyakori előfutára. Az étrendben található rostok védő hatásúak, és gyorsítják a salakanyagok áthaladását
Egyes adatok arra utalnak, hogy a naponta szedett aszpirin vagy ibuprofen csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának a valószínűségét. Ám további vizsgálatok szükségesek ennek igazolására. Addig is sokan tanácsolják, hogy kis adagban szedjünk aszpirint vagy ibuprofent.
Alternatív terápiák
- Gyógynövénygyógyászat: Annak ellenére, hogy igazolt a kis adagban adott aszpirin vagy ibuprofen vastagbélrákot megelőző hatása, ezek a gyógyszerek nem veszélytelenek. Nem szabad, hogy olyanok szedjék, akiknél előfordult már gyomorfekély vagy gyulladásos bélbetegség. Az, aki még ha kis adagban is szedi ezeket a szereket, figyeljen oda az idült vérzés tüneteire: a kimerültségre, a gyengeségre.
- Kínai vizsgálatok szerint a zöld tea (naponta legalább két csésze vagy ennek megfelelő mennyiségű kivonat kapszula formájában) csökkentheti a bélrákok kialakulásának a kockázatát. A fokhagyma, a vöröshagyma és a foszforban gazdag egyéb növények gátolni tudják a daganatok növekedését, és védhetnek a vastagbélrák ellen. Ezeket legjobb friss vagy félig nyers formában, naponta kis mennyiségben fogyasztani.
- Táplálékkiegészítők: A rostban gazdag étrend megvédhet a vastagbél- és a végbélráktól. A szakértők napi 25 gramm fogyasztását ajánlják. A legjobb forrás a teljes kiőrlésű lisztből készített kenyér és gabonatermékek, a friss vagy alig feldolgozott gyümölcsök és zöldségek. Ha étrendünk nem biztosít megfelelő mennyiségű rostot, választható a psylliummag (amely a Metamucil legfőbb összetevője). Vizsgálatok szintén kimutatták, hogy a kalcium napi 1000 milligrammnyi adagban, különösen 400 NE D-vitamin fogyasztása mellett, csökkenti a vastagbélrák kockázatát.[brbr]A vastagbélrák elleni hasznos, mindennapi táplálékkiegészítők közé tartozik a 200-400 mikrogramm szelén, az 50 milligramm Q-10 koenzim (egy természetes anyag, amelyről azt tartják, hogy véd a rák ellen), az 50 milligramm karotin (az A-vitamin előanyaga), az 1000 milligramm C-vitamin és 50-100 milligramm bioflavonoid (ez utóbbi elősegíti a C-vitamin antioxidáns hatását).
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.