Miért kell kezelni az elhízást?
Kit kell kezelni?
A kezelés részben az elhízás típusától függ, orvosi szempontból az alma típusú elhízásban szenvedők igényelnek kezelést. Másrészt nagyobb a kezelés szükségessége, ha az elhízás mellett más rizikófaktorok, betegségek is fennállnak.
Alma típusú elhízás
Az alma típusú elhízás szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésekre egyaránt hajlamosít. Ezen betegségek kialakulásában kockázati tényezőként, orvosi nyelven szólva rizikófaktorként szerepel az alma típusú elhízás, szemben a körte típusú elhízással, melynél szövődményként „csak” a visszeresség fordul elő.
Alma típusú az elhízás, ha a haskörfogat férfiaknál 102, illetve nőknél 88 cm felett van, de pontosabban meghatározható, ha a csípőkörfogatot is lemérjük, amelynek értéke a has- és csípőkörfogat hányadosa. Ez férfiaknál 0,9, nőknél 0,8 felett van. Az alma típusú elhízásnál a zsír jelentős része a hason belül a zsigerek, a belek között helyezkedik el. Ezek a hasi zsírsejtek kedvezőtlen anyagcsere hatású anyagokat termelnek. Ezért a hasi típusú elhízottakat kell elsősorban – lehetőleg orvos bevonásával – kezelni.
Nagy kardiometabolikus kockázatú egyén
A kardiometabolikus kifejezés arra utal, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedéseken túl az anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség) is igen magas kockázatot jelentenek az életkilátásaink szempontjából. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére a különböző rizikófaktorokkal foglalkozó orvosi társaságok nemzetközi szinten közös irányelveket, ún. konszenzust hoztak létre, annak érdekében, hogy hasonló elvek szerint kezeljék a betegeket, így az elhízott betegeket is.
Betegségmegelőzés
Erre azért van szükség, mert a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás, vagy az elhízás kezelése kapcsán elérendő érték, az ún. célérték nemcsak a laborlelettől vagy testsúlykilogrammtól függ, hanem attól is, hogy milyen az illető személy teljes szív- és érrendszeri rizikója, vagyis, hogy milyen betegségek és rizikófaktorok és milyen kombinációban vannak jelen.
Az utóbbi években azonban jogosan merült fel az, hogy az elhízás legalább ilyen komoly, elsőrendű rizikófaktor. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a tíz legsúlyosabb betegség közé sorolja az elhízást, csakúgy, mint a cukorbetegséget (diabétesz) is, melynél a diabéteszben szenvedők 80%-a az elhízása következtében lesz beteg. Ezen kívül sok más rizikófaktor is van (egy orvosi összefoglalóban 240 ilyet gyűjtöttek össze).
Ezek a rizikófaktorok nemcsak szívbetegségre, hanem anyagcsere-betegségekre (pl. diabéteszre) is hajlamosítanak, ezért összefoglaló néven szív- és anyagcsere, azaz kardiometabolikus rizikófaktoroknak nevezik őket. A kardiometabolikus kockázat jogosan került előtérbe, mert túl egyszerű és pontatlan a kockázat megítélésében csak a korra, nemre, dohányzási szokásokra, koleszterin- és vérnyomás-értékekre támaszkodni.
Rizikófaktorok
A hagyományos (tradicionális) rizikófaktorok közé soroltuk a hasi típusú elhízást, a magas vérnyomást (hipertónia), a magas koleszterin- és triglicerid-szintje, a magas ún. LDL-koleszterin-szintet, a védőfaktor HDL-koleszterin alacsony vérszintjét és a dohányzást. Az egyéb kockázati tényezők közül megemlíthető a magas húgysavszint, valamint a prediabétesz, vagyis a cukorbetegség előállapota állapot.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.