Gasztroenterológia

Fisztula ani – végbélsipoly tünetei, kezelése

A végbélsipoly definíciószerűen a rectum ürege és a perianalis bőrfelszín közötti rendellenes járatot jelenti, legalább egy belső és egy külső fisztulanyílással. Több külső nyílás esetén fistulosisról beszélünk, olykor többszörösen elágazó, arboreszkáló fisztularendszer is fenn­állhat.

Etiología

Az esetek túlnyomó többségében periproctalis tályog szerepel az anamnézisben, ennek spontán kiürülése vagy sebészi megnyitása után marad vissza a sipoly. Amennyiben a rectumfalon levő belső nyílás nem záró­dik, ürege felől folyamatos váladékszivárgás következik be, ami baktériumtartalmánál fogva krónikus fertőzést tart fenn. Ha a külső bőrsipoly be is gyógyul átmeneti­leg, a járatban felgyülemlő váladék időnként kitör, fala hámosodik, hegesedik, spontán záródni már nem tud. A rectumfal más kiváltó ok következtében (idegentest, trauma, iatrogenia) kialalakult sérülése után is hasonló patomechanizmussal jön létre a sipolyképződés.

Klinikai tünetek

A beteg rendszeres vagy időszakosan visszatérő váladé­kozást tapasztal a perianalis régióban. A váladék lehet sárgás, gennyes, olykor székletszerű, odorosus. Mennyisége változó, 1-2 csepp vagy több, a fehérneműt is szennyezheti. A váladék bőrirritációt és másodlagos perianalis dermatitist okozhat kifejezett viszketéssel, égő, csípő fájdalommal. A külső sipolynyílás, mint em­lítettük, gyakran átmenetileg lezáródik, majd a járatban felgyülemlő fertőzött váladék időközönként utat tör ma­gának a felszínre.

Diagnózis

A perianalis régió jó fényben történő megtekintése során általában könnyen azonosíthatók a külső bőrsi­polyok, de tűszúrásnyi piciny nyílások bőrredőkben megbújva elkerülhetik a tapasztalatlan vizsgáló figyel­mét. Krónikus esetben vérzékeny, izgalmi sarjszövet­burjánzás lehet a nyílás szélén. A heges járat sokszor tapintható húrként vezet a rectum felé.

Goodsall-szabál

A sipolyjáratok lefutásának meghatározásához igen jó támpontot nyújt a Goodsall-szabály: kőmetsző helyzetben, az anus nyíláson átvezetett képzeletbeli harántvonaltól dorsalisan nyíló fisztulák belső nyílása mindig a hátsó comis-surában keresendő a rectumban, míg a harántvonaltól ventrálisan elhelyezkedők radier irányú egyenes lefu­tással végződnek.

A belső nyílás általában a linea den­tata magasságában elhelyezkedő analis crypta, gyul­ladt anopapilla jelezheti a helyét. Ettől eltérő lefutás ritkán, pl. nagy lópatkótályog után kialakult fisztula-fistulosis esetében fordul elő. A nyílásból spontán vagy nyomásra sárgás, gennyes váladék ürülhet. Gombos szondával kutaszolva a járat a rectum felé vezet, fájda­lom esetén erőltetni nem kell.

Vékony kanülön át kék festékkel vagy Betadinnal feltöltve egyidejű anoszkópiával hozhatjuk látótérbe a belső nyílást. Fisztulográfia végzése legtöbbször szükségtelen, csak fistulosis vagy a rectumban magasra terjedő fisztula esetén jön szóba. A rectum teljes átvizsgálása rektoszkópiával feltétlen szükséges, a sipoly falának biopsziája is elvégezhető malignitás vagy Crohn-betegség gyanúja esetén.

Kezelés

A fisztulák kezelése elsősorban műtéti. A cél a sipolyjárat azonosítása, falának exstirpatiója és a seb nyitva hagyása, amely után másodlagos sarjadással érjük el a sebgyógyu­lást. Fistulectomia után a seb összevarrása nagy valószí­nűséggel recidívához vezet. Hasonlóképpen, ha a valódi járatot nem találtuk meg, vagy több fisztula esetén a teljes járatrendszert nem irtottuk ki. Ha szondázással nem tisz­tázható a fisztula lefutása, metilénkékes vagy Betadinos feltöltés szükséges.

A záróizmot nem érintő intrasphinc-terikus sipolyok esetén elegendő a járat egyszerű felha­sítása és falának kimetszése. Transsphincterikus vagy extrasphincterikus sipoly esetén a felhasítás egyértelmű sphincter károsodáshoz és maradandó inkontinenciához vezethet, ezért ilyenkor a sphincterig terjedő külső fisztulajáratot exstirpáljuk, és a sphincter mögötti járat­részt az izomzattal együtt fokozatosan, lassan vágjuk át behelyezett és megszorított gumiszalaggal vagy fonállal (Hipokratész vagy három fonál módszer, cutting seton).

Így az átvágott izomzat rostjai nem ugranak vissza, ha­nem kötőszövetesen helyben rögzülnek, és a záróizomzat funkcióképes marad. Magasra terjedő, teljes záróizomza­tot kívülről megkerülő fisztula esetén megoldást jelenthet az ún. „advancement flap” technika alkalmazása, amely a fisztulajárat exstirpatiója és nyitva hagyása után a rectum belső nyílását eltolt rectumfallebennyel fedi be. Ez a mű­tét proktológiai műtétekben jártas sebészt igényel.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.