• betegség
• kezelések
• láz

Lázcsillapítás – Mikor csillapítsunk lázat?

A láz a leggyakoribb tünet, nincs olyan szülő, aki ne találkozna vele – és az esetek nagy részében ne ijedne meg tőle. Gyakran hívják kétségbeesett anyák és apák, nagymamák és nagypapák az orvosi ügyeletet, mert nem tudják, mit csináljanak a lázas gyerekkel.

A láz természetes állapot?

A különböző fertőző betegségek leggyakoribb tünete a láz, már­pedig minden gyerek számtalan fertőző betegségen esik át, míg felnő, így persze rengetegszer lesz lázas is. Bármilyen ijesztő is tud lenni egy 39 °C-ig kúszó „higanyszál”, fontos tudnunk, hogy a hőemelkedés mértéke és a betegség súlyossága között nincs közvetlen kapcsolat, általában a „legbarátságosabb”, egy-két nap alatt maguktól gyógyuló vírusfertőzések tudják a kifejezetten magas lázakat okozni. Persze azért a lázzal is kell foglalkozni, de nem az az igazi betegség: nem a lázat kell meggyógyítani, azt csak csil­lapítani kell.

Mikor csillapítsunk lázat?

A 38°C feletti testhőmérsékletet nevezzük láznak, az alatt hőemelkedésről beszélünk. De hogyan mérjünk? A higanyos hőmérők eltűnésével megszűnt a „beletörő hőmérő” réme, az egész procedúra kényelmesebbé és biztonságosabbá vált.

Csecsemőkorban nem könnyű megbízhatóan hónaljban hőt mérni, kényelmesebb, megbízhatóbb és gyorsabb is végbélben mérni – az így mért ér­téket maghőmérsékletnek nevezzük, melynek értéke 1/2 °C-kal a hónaljban mért, úgynevezett köpenyhőmérséklet fölött van. Tehát ha végbélben mértünk hőt, 38,5 °C felett beszélünk lázról. A hom­lokra rakható elszíneződő filmcsíkok, akárcsak a cumiba szerelt hőmérők csak tájékozódásra jók, nem adnak pontos információt a kicsi testhőmérsékletéről.

Fizikális hűtés

Lázcsillapításra adhatunk gyógyszert vagy alkalmazhatunk úgynevezett fizikális hűtést. Ilyen a hűtőborogatás vagy priznic és a hűtőfürdő. A homlokra, csuklóra rakott nedves zsebkendő nem alkalmas lázcsillapításra – egészséges felnőtt kánikulai napon kel­lemesen hűsítheti vele magát. A langyos vizes hűtőborogatással a gyerek egész törzsét fedjük be és hagyjuk rajta kb. 10 percig.

Mivel a módszer a folyadék jó hőelvonását használja ki, nem hatásosabb, ha a mélyhűtőben egészen fagyos priznicet készítünk, a langyos vizes törülköző is pont olyan jó hatású lesz. Ha a borogatás át­melegedett, cseréljük le frissre.

A hűtőfürdőhöz ültessük be a gyereket testhőmérsékletű vízbe, és szépen lassan eresszünk hűvösebb vizet a kádba (nem a gye­rekre!), de nem cél, hogy egészen kihűtsük a fürdővizet. Tíz perc­nél tovább a hűtőfürdőben se hagyjuk a gyereket.

Lázcsillapító gyógyszerek

Gyerekkorban háromféle hatóanyag tartalmú lázcsillapító gyógyszert szoktunk ajánlani. Ezek hozzáférhetőek nem csak tablet­taként, de a kicsikbe könnyebben „belevarázsolható” szirup vagy kúp formában is. Mivel az azonos hatóanyagú szereket nem lehet hat-­nyolc óránál gyakrabban adni, előnyös, ha mindig többféle gyógy­szer van otthon, hogy szükség esetén akár két-három óránként tud­junk adni valamit.

Például ha délután négykor ibuprofén tartalmú szirupot ivott a lázas kisded és este hétkor ismét kúszik fel a hője,kapjon aminophenazont – így ha szükség lesz rá, tízkor adhatunk neki például paracetamol szirupot. És „végszükség esetén” éjfélkor kapjon ismét ibuprofént. Recept nélkül juthatunk hozzá ibuprofén tartalmú sziruphoz, kúphoz és tablettához is. Ugyancsak kapható szirup és kúp formá­ban is paracetamol hatóanyagú lázcsillapító.

Folyadék utánpótlása

A lázcsillapítási trükkök közül talán a legfontosabb, hogy a lázas gyerek kellő mennyiségű folyadékot fogyasszon. Nagyon gyakran az étvágytalanság miatt aggódnak a szülők, pedig a gye­rekbetegségek legnagyobb része néhány nap alatt gyógyul, utána a kicsik farkaséhessé válnak és pótolják az elvesztett vagy kihagyott kalóriákat. A megfelelő folyadékbevitel viszont elengedhetetlenül fontos, mert a magasabb testhőmérséklet, az izzadás fokozott folya­dékvesztéssel jár.

Kínáljuk tehát a lázas gyereket gyakran teával, gyümölcslével, vízzel, limonádéval, minél változatosabb inni­valókkal, akár különféle poharakból, bögrékből, cumisüvegekből, kanalakkal, hogy legyen kedve minél többet kipróbálni, minél töb­bet inni. És persze igyekezzünk, hogy sokat pihenjen kis beteg, ne rángassuk el levegőzni, boltba, patikába, inkább heverjünk le együtt a kanapéra és olvassunk mesét.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.