• gyógymódok
• székrekedés
• természetgyógyászat

A székrekedés természetes gyógymódja

Az ember egészségének feltétele, hogy az életjelenségek legfontosabbja, az anyagcsere, azaz a táplálék felvétele, feldolgozása és a szükségtelen salakoknak a szervezetből való eltávolítása rendes mederben játszódjék le. Az anyagcseretermékek kiürítése tulajdonképpen három úton történik: az első a belek működésével függ össze széklet útján, a második a vesék útján a vizelettel, míg a harmadik az izzadással a bőrön keresztül.

Általában sajnos kevés figyelmet fordítanak a laikusok, de mindazok is, akiknek hivatása az emberiség népszerű felvilágosítása, az anyagcseretermékek kiürítésének a fontosságára, így elsősorban a széklet élettani körülményeire. Részint hamis szeméremérzésből, ami nem tartja illendőnek a székletkiválasztás fontosságával foglalkozni, részint tudatlanságból és hanyagságból, pedig a bélrenyheség, az idült székrekedés, amit valójában úgynevezett „kultúrbetegségnek” nevezhetünk, azért nagy jelentőségű, mert alig akad ember, aki élete folyamán ne szenvedne ezen bajban.

Tehát mondhatnánk több is, mint gyakori; sok panasznak, általános rossz közérzetnek és sok, ennek kapcsán kifejlődő betegségnek az okozója. E cikksorozat megírásának egyik célkitűzése volt megmutatni, hogy e bajt helyes neveléssel, céltudatos felvilágosítással igenis módunkban áll megelőzni, nemcsak hashajtókkal tünetileg és rosszul kezelni.

A székrekedések okai

A székrekedésnek számos oka lehet, néha e tekintetben az öröklés is szerepet játszhat, amikor veleszületett hajlam és bélrenyheség áll fenn. Bizonyos alapbetegségek, mint a vérszegénység folyamataként is fellép. Ugyanilyen az általános testi gyengeség is. Különösen nőknél gyakori a székrekedés, egyrészt szülések után, másrészt alhasi betegségek következtében, így daganatok műtéte után a hasfalak kitágulnak.

Azoknál, akik ülő életmódot folytatnak, keveset mozognak, így beleiknek sincs meg a szükséges mozgási lehetősége. Mások bizonyos lustaság következtében kapják meg a bélrenyheséget, amennyiben elnyomják a székletingert, ha ez számukra nem alkalmas időben jelentkezik. Ezt már kisgyermekeknél is észrevehetjük, amikor is szégyenkeznek kellő időben az iskolában kikéredzkedni, vagy játékukat nem akarják emiatt abbahagyni.

Ha tehát a székrekedést gyökerében akarjuk megelőzni, bizonyos tekintetben a gyermeknevelés kezdetéhez is el kell érnünk, és elsősorban arra törekednünk, hogy pedagógusainkat is belevonjuk a küzdelembe, amelyeket a helyes életmódért és felvilágosításért folytatunk.

A helytelen életmód és  táplálkozás

A székrekedés leggyakoribb oka azonban a helytelen életmód és a célszerűtlen táplálkozás. Az ételeket a széklet szempontjából általában két részre oszthatjuk fel. Vannak úgynevezett salakdús és salakszegény ételek. A sonka, a hús, a tojás, a finom korpamentes lisztből készült péksütemények a bélcsatornában szinte tökéletesen felszívódnak, így alig képeznek salakokat. Az ilyen kevés salakot tartalmazó élelmiszerek olyan egyéneknél, akik hajlamuknál fogva a székrekedésre születtek, nem elegendők ahhoz, hogy a bélfalazatra elég ingert gyakoroljanak, hogy e falazat az ingert a béltartalom továbbítására és kiürítésére fenntartsa és elősegítse.

Amidőn a múlt világháború alatt az élelmezés minősége megváltozott, elsősorban a durvább kenyeret ették, és főleg sok főzeléket és nyers kosztot is fogyasztottak, rájöttek, hogy sok ember fennálló bélrenyhesége elmúlt. Az emberi bélcsatorna ugyanis a durvább ételek megemésztésére van berendezve, a salakdús étrendet, amely bőven tartalmaz növényi rostokat (az ún. cellulózt), amely erélyes bélmozgató és a székletet nemcsak továbbítja, hanem szaporítja, miáltal a kiürülés könnyebbé válik. A székrekedésnek két formáját különböztetjük meg, a kettő gyakran párosul.

Petyhüdt székszorulás

A gyakoribb, de könnyebben gyógyítható az úgynevezett „atoniás”, azaz petyhüdt székszorulás, amidőn a hasfal és a bél izomzata elernyedt, elgyengült. Ezzel együtt gyakran a többi hasűri szervek, mint gyomor, máj, epe, vesék is lesüllyedtek.

Görcsös székszorulás

A másiknál ezzel ellentétben a bélizomzat görcsös összehúzódásban feszül, amelynek következtében a bélsár pang, a belekben megkeményedik, ezt görcsös székszorulásnak nevezzük. A széklet itt nem bogyószerű, hanem vékony ceruzaszerű. A görcsös székszorulásnál természetesen nem annyira hashajtókat, hanem görcsoldó szereket kell alkalmazni, ha célhoz akarunk érni. E görcsös székszorulásnak igen gyakran ideges, azaz lelki okai vannak. Félelem, izgalom, bánat, lehangoltság, miként az előző fejezetekben hallottuk, hasmenést, de ugyanúgy épp az ellenkezőjét, székletvisszatartást válthatnak ki, amit úgy tudunk legyőzni, ha a baj alapját kikutatva, azt természetes gyógyító eszközökkel, helyes életmóddal befolyásoljuk.

Székrekedések  tünetei

A fennálló székrekedés mellett e kórképnek még számos tünete lehet, étvágytalanság, teltségérzet, fejfájás, szédülés, lehangoltság, felfúvódás, rossz szájszag, szívtáji érzések, bőrkiütések stb. Hosszú időn át fennálló székrekedés bizony önmérgezés veszélyét is magában rejti, amennyiben a belekben huzamosabb ideig pangó bélsárból mérgező anyagok (ún. toxinok) is felszívódnak, és a szerveket és az idegrendszert is megtámadhatják.

Rossz alvás, torz álmok, és ezek minden káros utóíze, a következménye a székszorulásnak. A bélgázok szaporodnak, a pangó ételmaradékok erjednek, rothadnak, melléktermékek képződnek, amelyek bélhurutok keletkezéséhez vezetnek. A felfúvódott belek a rekeszizmot feltolják, nyomást gyakorolnak a tüdőre és a szívre, és tévesen szívpanaszoknak tűnhetnek fel.

Székrekedések gyógyítása

Az idült székrekedés gyógyításának és megelőzésének eszközei magukból az okokból adódnak. Ezeket nem tüneti kezeléssel és vegyi hashajtókkal, hanem a természetes gyógymód eszközeivel tudjuk a leghatásosabban leküzdeni. Első helyen áll a táplálkozás szabályozása. Salakdús ételeket, így elsősorban főzelékeket és gyümölcsöket kell enni és durva korpás, fekete kenyeret fogyasztani. Az idült székrekedés gyógyításában a gyümölcskúra, de különösen félgyümölcsnapok rendelése nagyon előnyös. E célból leghasznosabb szárított gyümölcsöket felhasználni, mint fügét, datolyát, szárított szőlőt, barackokat és ászalt szilvát.

A friss gyümölcsöt jól megmosva héjával, magjaival és ún. csutkájával kell jól elrágva megenni. E gyümölcsök duzzadásra képes sejtfalazata és magvas részei salaktartalmuknál fogva a székletnek puha és bőséges jelleget adnak. A salaktartalom viszont nagyobb mozgásra ösztönzi a lusta beleket. A dió és mogyoró, ha a beteg jól tűri, szintén hatásos székrendező. A kizárólagos nyers étrendet nem mindenki tűri, ott azonban, ahol megfelelő orvosi vizsgálat az egyént erre alkalmasnak találja, ahol a gyomor- és bélcsatorna erős, egy-két hétig tartó nyerskoszt-kúra (gyümölcs répa, saláta, fekete kenyér, méz, vaj, aludttej, túró és író) csodálatos eredményhez vezet.

Hashajtókat csakis végszükség esetén adunk, ezek ugyanis izgatják és gyulladásba hozhatják a beleket. Ha már elkerülhetetlenek, leginkább gyógyteák keverékét adjuk, ilyenek a rebarbara gyökere, kutyabenge kérge és a kökényszilva virága. Ezeknek a keverékéből egy kávéskanálnyit adunk egy csésze teához, amit este fogyasztunk el. Kerüljük az aloét és az anyalevél főzetét! (Mert csikarást és alhasi vérbőséget okoznak.)

Testmozgással a székrekedés ellen

Megfelelő testmozgás, mint séta, hegymászás, sportok, különösen tenisz, úszás, evezés, tornagyakorlatok edzik a hasi izmokat és a belek falazatát. Kedvező hatást fejt ki a célszerűen végzett hasmasszázs is a bélműködésre (lásd a megfelelő fejezetnél az első részben), amit csak az atoniás, nem görcsös székrekedés ellen szabad végezni. Görcsös székszorulás, fájdalmas felfúvódások ellen kímélő, pépes kosztot adunk, és a hasra forró borogatásokat helyezünk, amelyek a görcsöket oldják. Meleg kamillateát itatunk, és kitűnően bevált a következő keverék: fehér ürömből, gyalogfenyő (boróka) bogyójából, rebarbara gyökéréből és köményből port zúzunk, és minden étkezés után adunk belőle megfelelő mennyiséget.

Vízgyógyászat

A székrekedés kezelésében nagy szerepe jut a vízgyógyászati eljárásoknak is. A haspakolás erősen serkenti a bélműködést. Értékes gyógyeljárás az ülő- és félfürdő. A Kneipp által ajánlott combzuhany a bélműködés elsőrangú szabályozója. A vérelvonó eljárások, mint a térdzuhany, a vízben taposás, nyáron a harmatos fűben való járás, a mezítlábas járás mind előnyösek. A székrekedés gyógyításában az ivókúráknak is nagy szerep jut. Konyhasós, kénes, szulfátos vizek jönnek számításba.

A glaubersós vizek (keserűvizek: Mira, Hunyadi János, Igmándi) erősen hígított alakban. Utóbbiakkal nem az a célunk, hogy egyszeri hashajtást idézzünk elő, hanem a hetekig reggelente adagolt két decis, erősen hígított oldattal igyekszünk a beleket átmosni, a nyálkahártyát felfrissíteni, és ilyenképpen az egész bélrendszert célszerű módon befolyásolni.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.