• epekő
• gyógymódok

Az epekő-megbetegedesek természetes gyógymódja

Az epekő-megbetegedést nagyjából két időszakra oszthatjuk, az epekőrohamra és az ún. lappangási időszakra, amely alatt azonban újabb epekőrohamok természetesen előfordulhatnak. Alig akad még olyan betegség, amely az esetek többségében oly hirtelenül kezdődne, mint az eperoham. A legjobb közérzet mellett, pillanatok alatt heves fájdalmak léphetnek fel a hasban, melyek a fenyegető roham első előjelei.

Epekő-megbetegedések jelentkezése, tünetei

Gyakran éjszaka, bőséges vacsora elfogyasztása után a beteg összehúzza a hasát, a jobb bordaív alatt kínzó, hasító és égető fájdalom keletkezik, ami többnyire a hátba is kisugárzik. Hányinger, sőt hányás is felléphet. A fájdalmak szinte elviselhetetlenek. Orvosi gyakorlatomban visszaemlékszem egy esetre, amidőn egy külföldi úrhoz szállodába hívtak, amikor a valóságban megtörtént a közmondás, hogy a beteg a nagy fájdalomtól „a falra mászott”! A beteget, amikor a szobába beléptem, a szekrény tetején guggolva találtam, a hasát a szekrény tetejéhez nyomta.

A fájdalmak órákon keresztül tartanak. A szemfehérje elsárgul, a vizelet sörszerűen habos és barna, a széklet szürkés-fehéren elszíneződött, agyagszínű, hőemelkedés, esetleg hidegrázás is észlelhető. A hasra helyezett meleg borogatás tompítja a fájdalmakat, teljesen megszüntetni azonban csak az orvos fecskendője képes. A tünetek azonban nem mindig ilyen kifejezettek. Néha csak gyomortáji nyomás, székrekedés, tompább, hasogató, szúró fájdalom a jobb hasfélben (néha a középen vagy ritkán a bal hasfélben), féloldali fejfájás, keserű szájíz, étvágytalanság áll fenn. Már ilyenkor is a leghelyesebb orvoshoz fordulni, mert a valódi bajt megállapítani, azt más hasonló betegségektől (vesekő, vakbélgyulladás, gyomor-, bélfekély, ideges gyomorbaj, bélhurut stb.) elválasztani csak szakavatott orvos képes.

Az epekő-megbetegedések okai

Az epekőbetegség nőknél gyakoribb, mint férfiak közt. Mivel gyakran terhesség idején és gyermekágyban fordul elő, ezért olyan anyagcsere elváltozásokkal hozzák összefüggésbe, melyek éppen az anyaság kapcsán lépnek fel. Az epe, mint a szervezet legnagyobb mirigyének, a májnak a váladéka, baktériumok, gyulladás vagy egyéb belső tényezők következtében besűrűsödik és pang. A pangó epe az epehólyagban ülepedik le, és ott olyan vegyi átalakuláson megy át, ami epehomok keletkezéséhez vezet. Az epekő izgatja az epehólyag falát, melynek idegvégződései tompa, kínzó fájdalmakat váltanak ki.

Ha az inger fokozódik, akkor e nyálkahártyainger át vezetődik az izomzatra is, és az izmok összehúzódása az epegörcs kifejlődéséhez vezet. Ha az epekő az epehólyagból a kivezetőcsőbe kerül és ott megakad, gátolja az epe szabad elfolyását, minek következtében az epe az epehólyagban felszaporodik és azt nagymértékben kitágítja. Ha az epekövek elzárják a nyombélbe vezető főcsövet, akkor az epéből festékanyag válik ki, amely a véráramba jut és a sárgaságra vezet, amely betegség kínzó borviszketegséget okoz.

Az eperendszer működését igen gyakran megzavarja a kultúrember helytelen életmódja. A szabad levegőn való tartózkodás hiánya, a napfény és víz kihasználásának az elhanyagolása, az egészségtelen táplálkozás évtizedeken át kifejtik romboló hatásukat, és az epevezetékekben súlyos elváltozásokat okoznak. Élénk bizonyítéka e feltevés helyességének az állatvilágban szerzett tapasztalat. A szabadban legelésző állatoknál nincsen epekő, de annál gyakoribb az elkényeztetett háziállatok, ölebek körében. A legtöbb ilyen ember túltáplált, túl sok fehérjetartalmú ételt eszik.

Az epekőbaj legtöbbnyire a jobb életviszonyok között élő népréteg betegsége. Az elmúlt világháború nélkülözései alatt az epekőbaj ritkább lett, az ezt követő időben ismét szaporodott. Fel kell még világosítani a közönséget arról is, hogy epekövek puszta jelenléte még nem jelent feltétlenül kólikát, csak ha az epekővel kapcsolatban gyulladás is fellép, és a kövek úgy helyezkednek el, hogy epepangás áll be, akkor keletkezik az epekőbántalom.

Az epekő-betegség gyógyítása

Az epekőbaj gyógyításánál ismét hatalmas szerep jut a természetes gyógymódnak. Az epegörcs lezajlása után a beteg 24 órán át feltétlenül ágyban marad, mely idő alatt leghelyesebb koplalónapot tartani. Az epekőbetegség tulajdonképpeni kezelése csak akkor kezdődik el, amikor a heveny tünetek elmúltak, a beteg az úgynevezett lappangási időszakba jut s a tünetek elmosódtak. Derékfájás, hátfájás, teltség érzete a jobb bordaív alatt, gyomor-bélpanaszok, puffadás, székrekedés, keserű szájíz, féloldali fejfájások, a szemteke sárgasága jelzik a betegség fennállását;

Természetes gyógymód

Az epekőbaj természetes gyógymódjának két fő tényezője van: a helyes diéta és az ivókúra. Kerülendők általában a fűszeres és zsíros ételek, élesztővel készített tészták, friss kenyér, marha- és disznóhús, vad, belsőrészek, száraz hüvelyesek, bab, borsó, lencse, káposzta, kel, karalábé, karfiol, hideg, jéghidegbe hűtött italok, fagylalt, alkohol, babkávé. Epebajosok általában finom teavajjal vagy tiszta olajjal készített ételeket, sovány, gyenge borjúhúst, halakat és sült gyümölcsöt egyenek. „Gyakran keveset, egyszerre ne túl sokat együnk!” Távol tartandók a lelki izgalmak, éppúgy, mint a testi túlerőltetés.

Az epebetegek gyógyításában nagy szerepe van a gyümölcskúráknak is. Különösen a szőlőkúrát használjuk nagy előszeretettel, csak arra kell ügyelnünk, hogy a magocskákat, amelyek az epét izgatják, a beteg köpje ki. Mivel a legtöbb epekőbeteg egyúttal székrekedésben is szenved, a gyümölcs közvetett módon is hat, a széklet szabályozása útján. A legtöbb epekőbajnál a máj sok vízzel van átitatva, ami a májsejteket működésükben megzavarta.

Az anyagcserezavart a gyümölcs magas cukortartalma és C-vitamin gazdagsága ellensúlyozza, így a májsejtek munkáját megkönnyíti, a gyulladást csökkenti, az ártalmas anyagokat méregteleníti. Az epeelfolyást azáltal is gyorsíthatjuk, ha étkezések előtt egy-két csésze teát fogyasztunk, a következő keverékből: rebarbara, kutyabenge és kökény.

Ivókúrák

Az epekőbántalom gyógyítására, a helyes diéta mellett, már ősidőktől kezdve használatosak az ivókúrák, különböző gyógyvizekkel. Ezek között az első helyet foglalja el a világhírű német-cseh Karlsbad gyógyvize. Hazánk területén, különösen fővárosunkban és annak környékén, vannak olyan gyógyforrások, amelyek hasonlóan hatnak. E források kénes és glaubersós hévizek, melyek az epét hígítják, a gyulladásos termékeket kiöblítik, a savanyú irányban eltolt anyagcsere-egyénsúlyt lúgos irányba helyrebillentik, és a meglassult epekiválasztást fokozzák.

30 napos ivókúra

Epekövet az ásványvíz sohasem old fel, de a kő által okozott nyálkahártyahurutot megszünteti és fertőtlenítő hatásánál fogva a kórokozót kimossa, újabb homok keletkezésének gátat vet. Az epe ivókúra tartama harminc nap. Az első tíz napon tanácsos, ha a beteg ágyban fekve fogyasztja el reggel, éhgyomorra a vizet, kb. három decit kortyonként, eredeti hőfokon. Ugyanakkor a hasra forró iszap vagy szénaperje borogatást tesz, egy órára.

A borogatás alatt epetornát végzünk, mély ki- és belégzések révén; ez a rekeszizomra préshatást gyakorol, és így a májból az epe szivacs módjára kiürül. A beteg a reggelijét egy óra múlva kapja. Egy csésze mentatea vagy világos malátakávé, esetleg egy pohár gyümölcslé (citrom-, narancs-, szőlőnedv), amihez csak vaj, kétszersült, esetleg méz jár.

Ívókúra közbeni táplálkozás

Reggeli után lapos terepen séta. Ebédre (húsleves mellőzendő): passzírozott főzeléklevesek, teljesen puhára átfőtt vagy vajban kisütött, mártás nélküli fehér hús, sós vízben főtt, jó minőségű zöldfőzelék, burgonya, rizs, citrommal ízesített saláta, majd piskótatészta, felfújt, kétszersült, amelynek elkészítésénél csak tojássárgája használható fel. Ebéd után fél órás pihenés. Délután, nem túl későn, reggelihez hasonlóan uzsonna, majd vacsora előtt egy órával, de legalább két órával uzsonna után, tehát üres gyomorra a beteg ismét három deci gyógyvizet fogyaszt el sétálva. Könnyű vacsora, tejes étel, zabpehely, rizs, dara, fűszertelen sajtok.

A kúra második tíz napjában a beteg reggel nem fekve, hanem felkelve, sétálva fogyasztja el a gyógyvizet. Ilyenkor már fürdőket is alkalmazunk, melyek egyúttal a helyes életmódot és edzést célozzák. Meg kell még emlékezni az epekőbajosok természetes gyógymódjánál az olajkúrákról is. Az olaj az epekiválasztást fokozza. A beteg reggel, éhgyomorra 100-200 gramm tiszta olívaolajat fogyaszt. Az olaj az epehólyagra hatalmas ingerhatást fejt ki, a bélmozgást jelentékenyen fokozza, az alhasi teltséget megszünteti, így az étvágy is megjavul és a beteg közérzete jobb.

További kezelések

Megemlítendő, mint kiváló házigyógyszer, a sárgarépa nedvének a fogyasztása. A megtisztított répát apróra vágjuk és kipréseljük. Ezen sárgarépanedvből a beteg naponta egy, majd két evőkanállal fogyaszt. Használjuk még a fekete retek nedvét is. Óvnunk kell azonban a közönséget attól, hogy kuruzslók tanácsára sok retket egyen; mert bár a fekete retekből kipréselt nedvben különleges anyagok vannak, amelyek az, epebajra előnyösen hatnak, de benne sok puffasztó anyag is összehalmozódik, amiből sokat fogyasztva többet árthatunk, mint használhatunk. Ha a bőr viszket: maláta, sós vagy szénaperjés borogatásokat adunk, ecetes-vizes lemosás mellett.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.