Gyógynövények

Hamisginzeng

Hamisginzeng (Panax pseudoginseng var. notoginseng) Története, alkalmazott drogjai

Az 11 fajt magába foglaló Panax nemzetség, amely a borostyánfélék (Araliaceae) családba tartozik, elsősorban Kelet-Ázsiában honos (egy faj, a Panax quinquefolius Észak-Ameriká­ban őshonos); itt is a hűvösebb és nedvesebb, erdei aljnövényzeti viszonyokat kedvelik. Az ázsiai vagy valódi ginzeng (Panaxginseng) iránti, a történelem során egyre fokozódó (mára világméretű) igény miatt már régóta széles körben felhasználják az azzal rokon hamisgin-zenget. Gyógyászati alkalmazásáról írásos feljegyzések már a 16. század végéről vannak, a 19. században pedig már egész Kínában széles körben alkalmazták, mint a vér különböző elváltozásainak (pangás, vérszegénység, vérzések) kezelésére és a „vér erősítésére” kivá­lóan alkalmas növényt. A vietnami háborúban a Vietkong a drogot a különböző vérzéssel járó sérülések és sebesülések kezelésére alkalmazta.

Kínai neve („három-hét gyökér”) visszadja a növény habitusának főbb jellegzetessé­geit, azaz, hogy a növény szára hármas elágazódású, és minden száron hét levél van, de arra is utalhat, hogy a gyökereket a telepítéstől számított 3-7. években optimális begyűjteni. Mára a megfelelő klímájú területeken a többi Panax fajhoz hasonlóan kiterjedten termesz­tik, bár továbbra is a vadon gyűjtött egyedek gyökerét tartják a kínaiak a legértékesebbnek.

Az Európai Gyógyszerkönyv 6.0 kötetének meghatározása szerint a hamisginzenggyökeret (Notoginseng radix) a Panax pseudoginseng Wall. var. notoginseng (Burk.) Hoo et Tseng (Panax notoginseng (Burk.) EH. Chen ex C.Y. Wu et K.M. Feng) vízgőzzel kezelt és szá­rított, egész vagy aprított főgyökerei adják a másodlagos gyökerek nélkül. A gyógyszer­könyvi szabvány Rg:, valamint Rb: ginzenozidokban kifejezve minimum 3,8% összginzenozid-tartalmat ír elő. A drog küllemét tekintve kúp vagy henger alakú, 6 cm hosszú és 4 cm átmérőjű is lehet. Külső felszíne felületesen hosszirányban barázdált, a másodlagos gyökerek eredésének hegeit hordozza, barnásszürke vagy sárgásszürke színű.

Jellemző vegyületek, hatóanyagok

A valódi ginzenghez hasonlóan a hamisginzeng fő hatóanyagait szintén a triterpén-sza-ponin ginzenozidok adják. Fajspecifikus anyagai a notoginzenozidok (notoginzenozid RrR4, K és U), amelyekben a vázhoz két cukorrész kapcsolódik. Ezek mellett ez a faj is jelentős poliszacharidfrakciót tartalmaz. A poliacetilén-típusú vegyületek közül elsősor­ban a drog panaxinoltartalma jelentős.

Farmakológia, gyógyászati alkalmazás

Hagyományos alkalmazás

A hamisginzenget – az elsősorban általános tonizánsként alkalmazott valódi ginzenggel szemben – főként különböző keringési betegségek esetén, gyulladásos állapotokban, fáj­dalmakban, traumás sérüléseknél és ezekhez kapcsolódó külső és belső vérzések esetén alkalmazták, ugyanakkor tonikumként és hemosztatikumként is ismeretes.

Preklinikai vizsgálatok

A drog gyulladásgátló hatását in vitro és in vivo vizsgálatokban is kimutatták. A kivonat több gyulladásos mediátor (TNFα, ILlb stb.) termelődését gátolta.

Patkányokon a hamisginzeng vérzési időre való hatásait vizsgálva az alkoholban oldódó szaponinfrakció mintegy 50%-kal csökkentette a vérzési időt.

A hamisginzenggyökér kivonata humán köldökvéna endothelsejt-kultúrában gátolta az adhéziós molekulák expresszióját, amely a vizsgálatot végzők szerint hozzájárulhat a drog endothelfunkciót védő és az aterogenezist gátló hatásához. Nyulakban az állandó sziszté­más gyulladás jelenlétében adott hamisginzeng szaponinokat az ateroszklerózis állapotát javító hatásúaknak találták.

Az Rd jelű ginzenozid jelentős mértékben gátolta a Ca2+-belépést és -felszabadulást érsimaizom sejtekben.

A panaxinolt specifikus neuron sejtvonalon dózisfüggően hatékonynak találták a sejtek dendritnövekedésének elősegítésében. Az Rd ginzenozid, valamint a nyers szaponinfrak­ció in vitro neuron sejtkultúrában serkentette a sejtek csillagsejtekké történő differenciá­lódását, míg az összneuronszámot enyhén csökkentette.

A gyökér szaponinjai indukált májkárosodás esetén hepatoprotektív hatással bírtak.

A Panax notoginseng lipofil frakciójából izolált panaxinol esetén kimutatták, hogy külön­böző malignus sejtvonalak ellen antiproliferatív és proapoptotikus hatású.

Vizsgálták ezek mellett a drog kivonatának és egy tiszta vegyületnek, az Rb1-nek kí­sérletes tumorsejtek radioterápiával szembeni érzékenyítő hatását is. Az Rb1 1 mg/kg dózisban javította legnagyobb mértékben a tumorsejtek érzékenységét a sugárkezeléssel szemben, míg a kivonat esetén a 10 mg/kg dózis fölötti tartományt toxikusnak találták a csontvelő sejtjeire.

Humán bizonyítékok

A hamisginzenggel vagy hatóanyagaival viszonylag kis számú humán klinikai vizsgálatot végeztek, és ezek egy része nem felel meg a modern követelményeknek.

Kettős vak, randomizált tanulmányban, acetil-szalicilsav kontroll mellett vizsgálták a hamisginzeng-szaponinok hatását hiperviszkózus vér szindrómában szenvedő betegeknél a vérlemezkéket aktiváló molekulák expressziójára és a vérlemezke-aggregációra. A hamis­ginzeng szaponinjai csökkentették a vérlemezkék felületi aktivációját, gátolták adhézió-jukat és aggregációjukat, megelőzték a trombózisos állapotok kialakulását és javították a mikrocirkulációt. Mindkét vizsgált kezelési mód hatásosnak bizonyult az adhézió mér­séklésében.

Egy vizsgálatban agyvérzésen átesett betegeken tanulmányozták a hamisginzeng hatá­sát. Az egyik csoportban a konvencionális terápia mellett kiegészítésként adott hamis­ginzeng-szaponinok három hetes adagolását követően a kontroll (csak konvencionális kezelésben részesülő) csoporthoz képest szignifikáns javulást észleltek. Az eredmények arra utaltak, hogy a hamisginzeng szaponinok neuroprotektív hatásúak és elősegítik az agyvérzést követő funkcionális rehabilitációt.

Rendszeresen nem sportoló fiatal felnőttekkel végzett, randomizált, placebókontrollos vizsgálatban harminc napon keresztüli hamisginzeng-bevitel teljesítőképességre kifejtett hatását vizsgálták. Kerékpárral végzett állóképességi tesztben, a kimerülésig tartó idő a hamisginzenget kapó csoportban nőtt, míg a vérnyomást alacsonyabbnak találták, mint a kontrollcsoport tagjainál.

A hamisginzeng-szaponinok hatását kínai csüdfűvel (Astragalus membranaceus) kombi­nálva a 2-es típusú diabéteszes makroangiopátia kezelésére szimvasztatin kontroll mellett vizsgálták egy 94 beteg bevonásával végzett randomizált vizsgálatban. A kezelés előtt és azt követően mérték a szérum lipid- és a 9-es típusú mátrix metalloproteáz-szintjét, ame­lyeket a vizsgált növényi kombináció a szimvasztatinhoz hasonlóan csökkentett.

Indikációk, adagolás

A drog hagyományos alkalmazásra épülő (és néhány humán klinikai vizsgálat által is meg­erősített) kardiovaszkuláris, vérzéscsillapító hatásait, valamint egyéb indikációit nem támasztják alá modern humán bizonyítékok. Széles körben elfogadott, megalapozott adagolása nem ismert.

Nemkívánatos hatások, ellenjavallatok, interakciók

A valódi ginzenghez hasonlóan a hamisginzeng is jól tolerálható, alkalmazásával összefüggésben ritkán észleltek mellékhatásokat, néhány esetben allergiás reakcióról számoltak be kombinációs készítmények esetén.

A valódi ginzengnél megfigyelt mellékhatások előfordulása elképzelhető (mivel a tárta lomanyagok egy része hasonló szerkezetű), de ezek előfordulását nem dokumentálták.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.