• gyógynövények

Muskotályzsálya összetevői, hatásai, gyógyászatai használata

Muskotályzsálya története, általános ismertetője

Szíriában és Dél-Európában őshonos, de Európa-szerte mindenhol elter­jedt. A Brit-szigeteken a 16. század közepe óta termesztik. John Gerard 1597-ben említi mint vadon termő növényt „Holborne-ban” és Chelsea-ben.

Angol neve, clary, a latin darus, azaz „tiszta” szóból származik, ami utal arra, hogy a növényt szemborogatásra használták. A muskotályzsá­lya magja nyálkatartalmú, ami segíthet a szembe került szennyező darab­kákat eltávolítani. Németországban az aromás muskotályzsályát bodzával együtt könnyű fehérborhoz adták, így erősebb bort tudtak készíteni, a mus­kotály rajnai utánzatát. A növényt a németek Muskateller Salbeinek, azaz muskotályzsályának nevezték. Az italkészítés egyéb területein is használ­ják a muskotályzsályát ízesítőként; borokhoz, vermutokhoz, likőrökhöz és még sörökhöz is szokás levendulaízű adalékanyagként adni.

Nicholas Culpeper ajánlja a muskotályzsályát „daganatokra, tumorok­ra, illetve szálka kihúzására”, valamint „a szárított gyökerét porrá törve, s felszippantva fejfájás enyhítésére”. Ugyanő főzési tippet is ad: „A friss le­veleket pirítsuk meg vajban, miután liszt, tojás és egy kevés tej keveréké­be mártottuk, és olyan ételt tehetünk az asztalra, amely mindenkinek ízle­ni fog.”

Jamaica őslakói a muskotályzsálya leveleit kókuszolajban főzték, és skorpiócsípést kezeltek vele.

Rendszertani besorolás

A Lamiales (árvacsalán-virágúak) rendjébe, a Lamiaceae (árvacsalánfélék) családjába tartozó két-, néha három évig is életben maradó növényfaj. Két taxonját különböztetik meg: a Salvia sclarea f. piramidalis Fiori et Paol. erőteljes növekedésű, a S. sclarea var. hirsuta Fiori et Paol. pedig erősen szőrözött.

Drog

A növény friss vagy szárított, virágzó hajtása­iból vízgőz-desztillációval nyert illóolaj (musko­tályzsálya-olaj) Salviae sclareae aetheroleum né­ven hivatalos a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben. Az illóolaj minőségére vonatkozó előíratok koráb­ban megtalálhatóak voltak a Magyar Szabványban is Aetheroleum salviae sclareae név alatt, az MSZ 6764-1980 számú drogszabványt azonban visszavonták.

Hatóanyag

A virágzat illóolaj-tartalma 0,04-0,3%. Fő alkotórésze a linalil-acetát 45-75%-ban. Tartalmaz továbbá mintegy 15% szklareolt (illékony diterpén vegyület, amely az ún. ámbraillatot adja), valamint linaloolt, alfa- és béta-pinént, alfa- és béta-tujont, bomeolt és igen kis mennyiségben mircént és kámfort. Termései 25-30% zsírosolajat tartalmaznak.

• A zsálya magjait kora tavasszal vessük sejttálcákba.
• Mikor a palánták meggyökeresedtek, ültessük ki őket.
• A növény a jó vízelvezetésű ta­lajt és a teljes napsütést kedveli. Túl nedves helyen hamar rothadásnak indul és elpusztul.
• Ez a tetszetős, erős illatú, két­nyári növény tőlevélrózsát hoz az első nyáron, amelyből csak a második évben hajtanak ki a virágszárak.
• Ezután a növény általában elpusztul, bár előfor­dul, hogy él még 1-2 évig. Magjairól könnyen elszaporo­dik, és kiválóan alkalmas terü­letek szegélyezésére

Konyha

A fiatal zsályaleveleket és virá­gokat salátákhoz adhatjuk. A fi­atal hajtásokat levesekbe te­hetjük, illetve dzsemeket, lek­várokat ízesíthetünk velük. A bundázott zsályaleveleket édes sültként fogyaszthatjuk.

Gyógyászat

A muskotályzsálya összehúzó, szélhajtó és görcsoldó hatású. Megindítja a havi vérzést, illetve enyhíti a változókori panaszokat, mint például a hő­hullámokat, a palpitációt és ingerlékenységet. Csökkenti az emésztési zavarokat és segít kontrollálni a hányást. A zsályás lemosás használ láb-szárfekély, bőrkiütés, vágott seb és horzsolás esetén. Az aromaterápiá­ban a muskotályzsályát depresszió, stressz, álmatlanság és feszültség ellen alkalmazzák.

Kozmetika

A muskotályzsálya-olajat ke­ményítőszerként adják szappa­nokhoz, kozmetikai szerekhez és parfümökhöz. Izzadásgátló, enyhíti a testszagot, és jól tisz­títja a zsíros, korpás hajat.

Társnövény

A muskotályzsálya igen kedve­ző társ a bab, káposzta és sár­garépa mellett. Virágjának erős, kellemetlen szaga távol tarthatja a kártevőket. A méhek viszont nagyon kedvelik.

Hagyományos felhasználás

A népgyógyászat a növény levéldrogját emésztési zavarok kezelésében, ill. vesebe­tegek számára ajánlja. Vizelethajtóként is alkalmazzák. Aromaterápiásán nyugtatóként alkalmazzák.

Mind az illóolaj, mind a szklareol illatkompozíciók kiindulási anyaga. Számos ház­tartás-vegyipari termék – kölnivizek, parfümök, szappanok, légfrissítők – illatanyaga. Megfelelően alkalmazva muskotályos ízt kölcsönöz a boroknak, erről kapta nevét is. A termések értékes zsírosolaját elsősorban a kerámiaiparban és porcelángyártásban hasznosítják.

Terápiás indikációk

A hagyományos gyógyászatban elterjedt alkalmazást klinikai vizsgálatok nem tá­masztják alá. Igazolták viszont az illóolaj erős tumorsejt-, baktérium- és gombaölő hatását. Az illóolaj alkalmazásakor kismértékű bőrirritáció léphet fel. Mellékhatásra, interakcióra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.

Figyelmeztetés

Várandósság idején ne fogyasszuk. A muskotályzsálya-olaj beindíthatja a szülést, de csak orvosi felügyelet mellett alkal­mazható, mert erős összehúzó­dásokat okozhat, ami káros ha­tással lehet a magzatra.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.