• egészség
• egészség tippek
• életmód

Tisztább közlekedés az egészségért

Noha a benzinüzemű autók nem tesznek jót a környezetnek, a mai modellek károsanyag-kibocsátása tíz-hússzor kisebb, mint az 1970-es években gyártottaké, s már dolgoznak a zöldebb üzemanyagok kifejlesztésén. Addig is óvatos vezetéssel és autónk karbantartásával csökkenthetjük a környezetre gyakorolt hatását.

Alacsonyabb kibocsátás

• Vegyünk új vagy fiatal autót – és gondolkozzunk kicsiben! Ma már minden, Magyarországon eladott új autónak katalizátorosnak kell lennie, hogy ezzel is csökkentsék a kipufogógázban lévő káros anyagok mennyiségét. Általában minél kisebb és újabb egy autó, annál kevésbé szennyezi a környezetet.
• Ha új autót veszünk, előbb nézzük meg a műszaki leírásban a fogyasztását! A zöldkártyán a szén-dioxid-kibocsátási értéket is feltüntetik. Az alacsony C02-érték azt jelzi, hogy az autó viszonylag környezetbarát.
• Rendszeresen szervizeltessük az autót! A szakszerű karbantartás biztosítja, hogy a motor jól legyen beállítva, maximális teljesítményt nyújtson, felesleges üzemanyag-égetés nélkül. A szervizben megvizsgálják a fogyasztás szempontjából fontos gyújtógyertyákat és légszűrőket is.
• Ügyeljünk rá, hogy a gumiabroncsok az ajánlott nyomásértékre legyenek felfújva! Ha ugyanis túl alacsony a nyomás, megnő a gumi gördülési ellenállása, így a motornak jobban kell erőlködnie, több üzemanyagot fogyaszt, és több szén-dioxidot bocsát ki. Havonta egyszer ellenőrizzük az abroncsok nyomását! A pontos mérés érdekében a vizsgálatot hideg gumikon végezzük (autózás közben a gumiabroncs felmelegszik, megnő benne a nyomás)!
• A benzinkútnál kerüljük a benzin kifröccsentését – ne töltsük túl a tartályt! A kiömlött benzin különösen környezetszennyező, mivel egyenesen a légkörbe párolog. Mintegy 12 000 kilométert kell autóznunk ahhoz, hogy annyi szénhidrogén kerüljön a légkörbe, mint 1 liter kiömlött benzinből.

Kevesebb szennyezés

• Mielőtt behajtanánk egy hosszú alagútba, vagy egy forgalmi dugóhoz érnénk, húzzuk fel az ablakokat, és kapcsoljuk ki a légkondicionálót, vagy állítsuk belső keringtetésre. Ha nem így teszünk, a kintihez képest több mint tízszeresre nőhet a káros anyagok koncentrációja az autóban.
• Állítsuk le a motort, ha dugóban állunk vagy várunk valakire!
• Ne járassuk a motort zárt térben, ahol felhalmozódhatnak a mérgező gázok! A kipufogógáz legveszélyesebb összetevője a színtelen, szagtalan és súlyosan mérgező szén-monoxid. Mivel könnyebb a levegőnél, nem a talaj közelében halmozódik fel, hanem felfelé száll.
• Ha tehetjük, járjunk többet vonat­tal! Egy ausztrál tanulmány szerint az autóval ingázók vannak a legtöbb veszélyes anyagnak kitéve. A busszal közlekedők voltak kitéve a leg­magasabb nitrogén-dioxid-szintnek, s a vonattal utazók szívták be a leg­tisztább levegőt.
• A gyalog vagy kerékpárral járók jóval kevesebb benzolt lélegeznek be, mint az autósok, és jóval keve­sebb nitrogén-dioxidot, mint a busszal közlekedők.

Az üzemanyag

• A dízelolaj literenkénti energiatar­talma nagyobb, mint a benziné, ám a dízelmotor jobban szennyezi a leve­gőt, mint a hasonló teljesítményű ben­zinmotor: az egészségre káros ko­romszemcséket és nitrogén-oxidokat juttat a levegőbe. A dízelolajok kén­tartalmát az Európai Unió előírásai szerint fokozatosan csökkenteni kell.
• Ha régi autónk van, vegyünk ólom­mentes szuperbenzint, és keverjünk hozzá ólompótló adalékot!
• A magasabb oktánszámú benzin nem minden autó esetében javítja a teljesítményt és a gazdaságosságot.
• A Magyarországon forgalmazott benzin 2 százalékos arányban tartal­maz bioetanolt. (A hagyományos autók 5-10%-os bioetanol-tartalmat viselnek el meghibásodás nélkül.) Egy­két benzinkútnál már nálunk is kapha­tó E85 néven a 85%-ban biológiai úton előállított etanolt és 15%-ban 95-ös oktánszámú benzint tartalmazó, speciális autókba való üzemanyag.

Környezetbarát autózás és tömegközlekedés

Ha városban élünk, de nem akarunk autót használni, több környezetbarát alternatíva közül választhatunk: kerékpározhatunk, vagy használ­hatjuk a tömegközlekedési eszközöket. Ez a döntés azért is előnyös, mert edzettebbek leszünk, és pénzt takarítunk meg. Ha kevesebb autó jár az utakon, mindannyian tisztább környezetben élhetünk.

Tömegközlekedés

A tömegközlekedési rendszer használatával csökkentjük a káros­anyag-kibocsátást, és javítjuk lakóhelyünk levegőminőségét, miközben kevesebb forgalmi dugó keletkezik.

• Ha csak tehetjük, utazzunk busszal vagy vonattal! így eggyel keve­sebb autó közlekedik az utakon, és kisebb lesz az egy utasra eső üzem­anyag-fogyasztás (feltéve, hogy a buszt sokan igénybe veszik).
• Ha a környéken nincs vagy nem jó a tömegközlekedés, autózzunk be a város széléig, és ott szálljunk át buszra, metróra vagy villamosra!
• Nézzünk utána, hogy a helyi köz­lekedési vállalatnak van-e a menet­rendet ismertető internetes honlap­ja vagy telefonos ügyfélszolgálata! Számoljuk ki, hogyan juthatunk el a leghatékonyabban úti célunkhoz!
• Amikor megengedhetjük magunk­nak, utazzunk a csúcsforgalmi idő­szakon kívül! Más országokban egyes vasúti társaságok a hagyomá­nyos retúrjegyhez képest harmad­áron kínálják a jegyet, ha a csúcsidő­szakon kívül utazunk, s ez jelentős megtakarítást eredményez.

Ingázzunk okosan!

Az összes autóhasználat egyne­gyedét a munkába járás teszi ki. Íme néhány ötlet arra, hogyan változtathatjuk meg munkába járási szokásainkat.

• Járjunk utána, van-e munkálta­tónknak a csökkentett autóhaszná­latot ösztönző programja! Ilyen le­het például a távmunka, a bérlettá­mogatás vagy a cégautót kiváltó fizetés kiegészítés.
• Érdeklődjünk munkáltatónknál, van-e lehetőség a rugalmas munka­végzésre! Ha igen, egyes napokon elkerülhetjük a csúcsforgalmat.
• Ha környékünkön nem kielégítő a tömegközlekedés, ne üljünk tétlenül, hanem csatlakozzunk egy lobbicso­porthoz amely a hálózat számunkra kedvező átalakításáért küzd! Beszél­gessünk el a környéken élő más in­gázókkal, majd állapítsuk meg, miféle változtatásokra lenne szükség! Végül írjunk levelet a helyi képviselőknek, az önkormányzatnak és a lapoknak!

Rövid távú ingázás

Ha csak rövid távolságot kell megtennünk a munkahelyünkig, többféle lehetőség közül választ­hatunk, a két lábunktól kezdve a kerékpáron át egészen az üzem­anyag-takarékos robogóig.

Környezetbarát szervizelés

Ha autónkat mindig jó állapotban tartjuk, a motor maximális hatékonysággal működik, és optimális mennyiségű üzemanyagot fogyaszt. A motorolaj például nemcsak a fém alkatrészek kenéséhez szükséges, hanem az ott megtapadó égéstermékektől is segít megtisztítani a motort.

Rendszeres karbantartás

• Tankoláskor csak addig töltsünk üzemanyagot a tartályba, amíg a töl­tőpisztoly egy kattanással magától ki nem kapcsol! A benzin ekkor éri el a tartályban az optimális szintet.
• Ha tovább töltjük, előfordulhat, hogy az üzemanyag kicsordul.
• Rendszeresen ellenőrizzük a gu­miabroncsok légnyomását! Ha puha gumikkal közlekedünk, a fogyasztás 15 százalékkal is nagyobb lehet, az abroncsok élettartama pedig 15 szá­zalékkal csökkenhet.
• Ha gyakran teszünk 10 km-nél rövidebb utakat, vagy sokat autó­zunk sűrű városi forgalomban, gya­kori megállásokkal és elindulásokkal, ha rendszeresen vontatunk lakóko­csit, utánfutót vagy más nehéz ter­het, illetve ha poros, homokos vagy sós körülmények között használjuk autónkat, akkor 5-7000 kilométe­renként célszerű olajat cserélnünk.
• 500 kilométerenként ellenőrizzük a jármű folyadékszintjeit! Szükség szerint pótoljuk vagy cseréljük a hűtővizet, a fagyállót, a fékfolyadékot, a kuplungfolyadékot, az akkumulátor elektrolit­ját, és az ablakmosó folyadékot!
• Ha sokat autózunk rossz, illetve sóval vagy más csúszásmentesítő anyaggal felszórt utakon, ellenőriz­zük rendszeresen a karosszériát, a tengelyeket és a kormányművet, hogy megelőzzük a korróziót! Az illesztések, csuklók és zárak kenést igényelnek.
• Ellenőrizzük az ablaktörlőket, és cseréljük ki, ha a gumilapátok elkop­tak! Ha ezt elmulasztjuk, a törlés hatásfoka rosszabb lesz, és a szél­védő megkarcolódhat.

Víztakarékosság

• Mielőtt autót mosnánk, derítsük ki, nincs-e érvényben vízfelhasz­nálási korlátozás! Aszályos időszakokban ugyanis az autómosás az elsőként betiltott tevékenysé­gek közé tartozik.
• Ne mossuk az autónkat locsoló­csővel a kocsibeállón, mivel ezzel a módszerrel pazaroljuk a vizet, ráadásul a piszok, a zsír és a mosó­szer az esővízcsatornába kerül. A mosást inkább füves területen végezzük!
• Próbáljunk növényi eredetű szap­pant venni az autómosáshoz! Ha ragaszkodunk a samponhoz, a füvön dolgozzunk! Az autósamponban lévő foszfátok hasonlítanak a műtrá­gyákban találhatókhoz.
• A mosáshoz használjunk szivacsot és vödröt vagy locsolókannát! így valamivel tovább tart a munka, de sok vizet takaríthatunk meg: a lo­csolócsöves mosáshoz ötször annyi víz kell.
• Érdemes a mosáskor keletkező szürke szennyvizet használni az au­tómosáshoz, mivel így kétszer hasz­nosítjuk.
• Az autót árnyékban mossuk – a lassúbb párolgás miatt kevesebb víz vész kárba, és kevésbé alakulnak ki száradási csíkok a fényezésen.
• Ne költsünk pénzt drága felület­kezelő szerekre! A csíkmentes, ragyogó fény eléréséhez elég egy darab szarvasbőr – és némi erőtel­jes dörgölés.
• Próbáljuk boltban kapha­tó speciális spray-vel meg­tisztítani az autót! E szer használata esetén nincs szükség vízre vagy vegysze­rekre, és a természetben biológiai úton lebomlik. A felvitt anyagot csupán le kell törülni egy mikroszálas kendővel.
• Ha nem akarjuk magunk mosni az autónkat, vigyük autómosóba! Itt valószínűleg keve­sebb víz fogy, mint a locsolócsöves mosásnál, és az autóból származó olaj nem az esővízgyűjtő csatorná­ba, hanem a megfelelő tisztítás után a szennyvízcsatornába kerül.

Az olaj hasznosítása

Ha nem autózunk túl gyakran, akkor is tanácsos 10-12 000 kilo­méterenként, illetve évente olajat cserélni. Mit tegyünk a mérgező és tűzveszélyes fáradt olajjal?

Amikor olajjal töltjük fel a motort, tegyünk alá tálcát, hogy a lecsöppenő folyadék oda kerüljön! A kiömlött olajat törüljük fel nedves ronggyal! Ha magunk cseréljük az olajat, a fá­radt olajat töltsük jól záró, biztonsá­gos edénybe! Nem jó megoldás, ha a garázs sarkában álló hordóba öntjük, aztán megfeledkezünk róla, vagy ha egyszerűen a háztartási hulladék kö­zé dobjuk, mert kifolyik, és károsítja a környezetet. Soha se öntsünk fá­radt olajat a lefolyóba!

Ha az olajat szervizben cseréltet­jük, a szerelő összegyűjti a fáradt ola­jat, és átadja újrahasznosításra. Az el­járás során az olajból kivonják a vizet s az ásványi anyagokat, átszűrik, s fel­használják ipari kemencék fűtésére. A fáradt olajat, jól záródó edény­ben, valószínűleg átveszik a lakossági hulladékudvarban, de a közszolgálta­tó által szervezett veszélyes hulladék­gyűjtési akciók során is megszaba­dulhatunk tőle – érdeklődjünk a köz­szolgáltatónál!

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.