A koffein: valóban felpörget?
Sokunk számára elképzelhetetlen a nap kezdete egy csésze kávé vagy tea nélkül. Nem is meglepő hát, hogy a koffein a világ legnépszerűbb serkentőszere. Öt ember közül négy naponta fogyasztja valamilyen formában, rendszerint azért, hogy leküzdje a kimerültségét, javítsa az összpontosító képességét, vagy egy-szerűen csak felkészüljön a rá váró feladatokra.
Heves viták folynak arról, hogy a koffein fogyasztása jót tesz-e a vérnyomásunknak (és a szívünknek), vagy sem. A kutatók tisztában vannak azzal, hogy a koffein átmenetileg megnövelheti a vérnyomást, de vajon ez azt is jelenti-e, hogy megnő a krónikus magas vérnyomás kockázata? Ha pedig már magas a vérnyomásunk, vajon a koffeinbevitel visszafogása segít-e csökkenteni?
Amikor kell az a löket…
A koffein azáltal emeli a vérnyomást – legalábbis átmenetileg -, hogy beszűkíti az ereket. Azt nem tudjuk biztosan, hogy ezt pontosan miként teszi, bár a kutatók feltételezik, hogy talán az adenozin nevű vegyület gátlásával, amely rendes körülmények között az erek tágan tartásában segít. (Az adenozin emellett az agy működését is lassítja – ezzel magyarázható, hogy a koffein átmenetileg éberebbé tesz.)
- Hatékonyabbak a koffeintabletták, mint a kávé?
- Árt vagy használ a kávé?
- Sok kávét és koffeintartalmú italt fogyasztok
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A kutatások szerint egy csésze (igazi csésze, nem pedig egy jókora bögre) kávé elfogyasztása után a szisztolés és a diasztolés vérnyomás is mintegy 5 Hgmm-rel nő. Az érték a kávéivás után 30-60 perccel lesz a legnagyobb, majd nagyjából további két óra múlva áll vissza a normális szintre.
Hosszú távú pezsgés. Az igazi viták azonban még csak itt kezdődnek. Ellentmondásos eredményekkel zárultak az olyan nagyszabású vizsgálatok, amelyekben a kávéivók és a kávét nem fogyasztók vérnyomását hasonlították össze. Csupán néhány esetben sikerült összefüggést kimutatni a koffein és a magas vérnyomás között. Sőt egy másik, a világ tizenegy különböző helyszínén elvégzett, összesen 143 000 emberre kiterjedő kutatás eredményei szerint a kávéivók vérnyomása egyáltalán nem magasabb, s a szív- és érrendszeri betegségek sem fenyegetik őket jobban, még akkor sem, ha naponta hatcsészényit fogyasztanak is belőle.
A kávézás növeli a vérnyomást?
Egyes kutatók úgy vélik, célravezetőbb azt vizsgálni, hogyan alakul az emberek vérnyomása, miután abbahagyják a kávézást. A Kaliforniai Egyetem munkatársai 186 középkorú, normális vérnyomású férfit kértek meg arra, hogy két hónapon át fogyasszák ugyanazt a márkájú kávét.
A kutatók ezután megmérték a páciensek nyugalmi vérnyomását (rendelőben, ülő helyzetben), illetve egy hordozható monitor segítségével meghatározott időközönként mindennapos tevékenységük végzése közben is végeztek vérnyomásmérést. A résztvevőket ekkor három csoportra osztották. Az első csoport tagjai ugyanazt a fajta kávét itták továbbra is a megszokott mennyiségben. A második csoport tagjai koffeinmentes kávéra tértek át, a harmadik csoport tagjai pedig egyáltalán nem ittak kávét.
Az eredmények. Két hónappal később ismét megmérték a résztvevők vérnyomását. A rendelőben, nyugalmi helyzetben mért vérnyomásokban nem tapasztaltak változást, ámde a kávét elhagyó, illetve koffeinmentes kávét ivó alanyok napközbeni vérnyomása határozottan csökkent: a szisztolés nyomás átlagos csökkenése 3 Hgmm volt, a diasztolés nyomásé pedig 2 Hgmm. (Ne feledjük, a vérnyomásnak már igen csekély csökkenése is sokat számíthat hosszú távú egészségünk szempontjából.)
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.