• láb-reflexológia
• reflexzónák

A gerincoszlop, az ízületek és az izomzat zónái, reflexológia

Gerincoszlop

A gerincoszlophoz tartozó zónák a két láb hosszanti boltozata mentén helyezkednek el, és anatómiai-topográfiai szempont­ból a következőképpen tagolhatok:

• a nyakcsigolyák képe a nagylábujj alappercének hossza mentén középütt helyezkedik el, és kevéssel a koponya­alap reflexzónája fölött kezdődik;
• a hátcsigolyák képe az első lábközépcsont hossza mentén húzódik;
• az ágyékcsigolyák képe az első ékcsonttól a sajkacsont feléig terjed;
• a keresztcsont képe a sajkacsont végétől az ugró- és sarok­csontig terjed, és a farkcsont ezekhez csatlakozik.

A gerincoszlopi zónákhoz nem a csonthártyánál, hanem a lábak talp felé eső izomrészein keresztül lehet hozzáférni.

A nagylábujjról a 1. lábközépcsontra (tehát az alsó nyakcsigo­lyák és a felső hátcsigolyák zónájára) való áttérés különleges figyelmet érdemel, mert ott gyakran patológiai elváltozások tapasztalhatók hallux valgus (a nagylábujj erős elhajlása, bütyök) formájában. Minthogy a láb statikája ezen a helyen megváltozik, a nyakrész és a nyakcsigolyák zónája is zavart szenved. Gyakran nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik az elsőrendű és a másodrendű ok; többnyire a láb és a nyakszirt közötti összefüggésről van szó.

Páciensek évtizedes megfigyelései alapján megállapították, hogy a bütyök kialakulásával párhuzamosan nyakcsigolyapa­naszok, a vállban és nyakszirtben izomfeszülések lépnek fel, illetve mindezekhez pajzsmirigy- vagy szívpanaszok járulnak.

E patológiai kép értelmezése szempontjából megállapítható, hogy a reflexzóna-masszázzsal kapcsolatban szerzett tapaszta­latok igazolják a lábfej csontozatának statikai elváltozásait (annak a mozgató- és támasztórendszerre gyakorolt összes következményével), és nincsenek azzal ellentmondásban.

Nyakszirt és vállöv

A nyakszirt zónái a nagylábujj alappercének talpi részén, a vállövéi pedig a harántboltozaton vannak, és az 1-5. hosszanti zónától jobbra és balra helyezkednek el. A jobb oldali vállövzóna kezelésekor a hatás kapcsolati zónaként a májra és az epehólyagra, a bal oldali vállövzóna masszázsának hatása pedig a szívzónára is kiterjed (szelvényi-reflektorikus kapcso­latok).

Évtizedek óta ismeretes, hogy a vállövzóna képe a lábhá­ton található, pontosan a talpi zónával szemben, vagyis az 1=5. lábközépcsont disztális felében. Ezt a részt a terápiába továbbra is bevonjuk. A tapasztalat azt mutatja, hogy a láb­középcsontok közti térség feszültségeinek oldásával a vállöv­nek az izomzattal és a beidegződésekkel kapcsolatos panaszai igen jól enyhíthetők.

A vállízület helye nagyon szemléletesen felismerhető a láb egy kis ízületén, nevezetesen a kislábujj alapízületén. Noha a lábfej alakja térbeli perspektívaként csak az ember fejét, nyakát és törzsét képezi le, a törzs ízületei felől az anatómiailag legközelebb fekvő ízületek kapcsolati zónákként érhetők el. így az 5. lábközépcsont széle például egyrészt a mellkas külső szélének reflexzónáját képviseli, másrészt azonban a felkar kapcsolati zónája is a következő ízületig, a könyökízületig, az 5. lábközépcsont bázisán.

A mellcsontzóna az 1. lábközépcsont disztális része körül a lábháton helyezkedik el jobb- és baloldalt. Egyebek között kapcsolata van a szívvel, a légzőszervekkel és a gerincoszlop statikájával. A bordák és a mellkas izmos részének zónája a lábközép egészére kiterjed, a talpon és a lábháton egyaránt.

A nyakszirtre és a felső trapézperemre ugyanúgy érvényes a kicsinyített lépték elve, mint a fejzónákra: a nyakszirt zónája egyrészt megjelenik a legkisebb léptékben a nagylábujj begye alatt a nagylábujj alapízületének egész hosszában; másrészt nagyobb léptékben a 10 testi zónának megfelelően a lábujjak alappercei mentén húzódik, és ott csatlakozik a felső trapéz­peremhez.

Medenceöv

A medenceöv zónái a lábtőtől és a saroktól egészen a külső és belső bokacsontig terjednek. A köbcsonttól a külső boka­csontig terjedő rész a csontos és izmos medencerész oldalsó része. A két belső bokacsont alatt vannak a szeméremcsonti ízület (symphysis) rései. A szárcsontnak az ugrócsonttal és síp­csonttal való érintkezési pontja a csípőízület zónája.

Hasonlóan a vállízülettől a könyökig terjedő összeköttetés­hez, a csípőízületi zónához is csatlakozik a szárcsont mentén a külső térdízület felé vivő zóna. A térdízület belső részének zónája a sípcsont csonthártyájával egy magasságban található. A térd zónájának ez a két része egyébként a láb egészének izomzatára és beidegződésére kihat.

A korábban térdízületi zónaként számon tartott, a sarok oldalsó peremén, a külső boka alatt lévő zóna az anatómiai-reflektorikus felépítés logikája szerint tulajdonképpen a far zónáját képezi le. Minthogy ezen a helyen azonban a láb ideg­rendszerének reflexzónái is átvezetnek, a térd ennek a pont­nak a segítségével közvetett kapcsolati zónaként kezelhető.

A jelenlegi térdzónák a formaazonosságnak megfelelően kívül-belül a combzónák végén találhatók. Közöttük helyezkedik el a térdkalács. Többesztendei tapasztalat alapján elmondható, hogy heveny panaszok esetében a térdzóna egytenyérnyivel a bokák felett érzékenyebben reagál a kezelésre, míg idült betegség esetén a „térdzóna” gyakran a sarok pereme felől is igen fáj­dalmas.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.