• élelmiszerek

Mit tartalmaznak az élelmiszer cimkék?

Az élelmiszercímkén található információk rendkívül fontosak, ha ételallergiában szenvedünk, ha csökkenteni akarjuk az energia-, zsír-, cukor- vagy sóbevitelt, vagy ha el akarjuk kerülni a GM ételeket vagy az adalékokat! A legtöbbet egyszerűen csak kódszámmal tüntetik fel, így nem kell hosszú kémiai neveket nyomtatni a címkére.

Az apró betű

• Nézzük meg az összetevők listáját, amelyen súly szerinti csökkenő sorrendben tüntetik fel az anyagokat! Ha például egy narancsital címkéjén azt olvassuk, hogy összetevői szőlőcukor, répacukor, narancs, színezékek, ízanyagok és tartósítószerek, tudni fogjuk, hogy a termék fő összetevői a cukrok (szőlő- és répacukor).
• Hasonlítsuk össze a termékeket úgy is, hogy összevetjük a fő (vagy a jellegzetes) összetevők százalékos arányát! Az epres joghurtnál az eper a fő összetevő, és százalékos arányának feltüntetése kötelező.
• Összehasonlításhoz a 100 gramm-ra vonatkozó tápértékadatokat használjuk! A címkén az adatok két-féle módon vannak feltüntetve: adagonként és 100 grammra számítva. Az adag nagyságát a gyártó választja meg, így az gyártónként és termékenként is változhat. Ne feledjük: a javasolt mennyiség néha olyan kicsi, hogy semmi köze sincs a tényleges adagokhoz – feltehetően így próbálják leplezni a magas kalóriaértéket.
• Ha családunk valamely tagja érzékeny bizonyos anyagokra, nézzük meg, nincsenek-e a lehetséges allergénekre vonatkozó figyelmeztetések a csomagoláson (mogyoró és olajos magvak, tengeri eredetű anyagok, hal, tej, tojás, szója vagy gluténtartalmú gabonafélék)! Az élelmiszergyártók kötelesek feltüntetni ezt az információt még akkor is, ha az adott anyag csak rendkívül kis mennyiségben fordul elő. (gy például ez állhat a címkén: „A termék nyomokban mogyorót tartalmazhat.”
• Nézzük meg, nincsenek-e az egyes összetevők potenciális egészségügyi veszélyeire figyelmeztető feliratok a csomagoláson! A címkén ma már kötelező feltüntetni ezt a tájékoztatást például a kininről, az aszpartámról (fenilalanint tartalmaz) és a guaranáról (koffeint tartalmaz).
• Ha hazai árut szeretnénk vásárolni, figyeljünk oda a címke szövegezésére! A „Magyar termék” azt jelzi, hogy a terméket Magyarországon készítették, s minden fontosabb összetevője is az országból származik. Az Európai Unióban egyébként csak akkor kell feltüntetni a termék származási helyét, ha az nem az Európai Gazdasági Térségből érkezik.
• Ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a vásárolt élelmiszerek nem tartalmaznak génmódosított (GM) összetevőket, keressük a „GM-mentes” feliratot a címkén! A GM-jelölési kötelezettség alól mentesülhetnek azonban azok az élelmiszerek, amelyek GM takarmányon nevelt állatokból készült összetevőket tartalmaznak, illetve a GM terményekből készült, magas szinten feldolgozott élelmiszerek.
• Keressük a Szívalapítvány (www.mnsza.hu) piros körben fehér pipa” jelét – az azt viselő élelmi­szerek ugyanis szigorú követelmé­nyeknek felelnek meg a nátrium­só-), telítettzsírsav-, transzzsírsav-, kalcium-, energia- és rosttartalom tekintetében. Nem minden cég használja azonban a jelzést, így an­nak hiánya nem jelenti feltétlenül azt, hogy az adott élelmiszer egész­ségtelen.
• Az „öko (bio vagy organikus) mó­don termesztett” jelölésű élelmisze­rek ugyancsak tartalmazhatnak ada­lékokat. Az organikus borokhoz például kén-dioxidot adhatnak tartósítószerként, de csak igen kis mennyiségben. Az ausztrál borok címkéin például minden adalékanya­got fel kell tüntetni.

Egy kis zsírtan

Néha még a leginformatívabb címkék is értelmezésre szorulnak. Ha csökkenteni szeretnénk zsír­bevitelünket, keressük az alábbi feliratokat!

• Zsírmentes Nem teljesen pon­tos jelzés, mivel az ilyen élelmisze­rek is tartalmazhatnak legfeljebb 0,15 százalék zsírt.
• Alacsony zsírtartalmú Azt je­lenti, hogy a termék zsírtartalma nem haladja meg folyékony élelmi­szerek esetén az 1,5 százalékot, szi­lárd ételeknél pedig a 3 százalékot.
• „Light” vagy „Lite” Nem jelez szükségszerűen alacsony zsír- vagy energiatartalmat: a „light” olívaolaj például csupán világos színű, a „lite” chips pedig sok esetben ugyanannyi zsírt tartalmaz, mint hagyományos társai, csak vékonyabbra szeletelik.
• Csökkentett zsírtartalmú Az adott termék normál zsírtartal­mánál legalább 25 százalékkal keve­sebb zsírt tartalmaz.
• Teljesen természetes Tartal­mazhat zsírokat, olajokat, ha azok természetes eredetűek – ezért nem feltétlenül egészséges.
• Koleszterinmentes Nem jelez alacsony zsírtartalmat. A termék tartalmazhat zsírt – akár sokat is. A felirat csak azt jelzi, hogy a zsír­tartalom egyszeresen telítetlen, ezért nem növeli a szívbetegség kockázatát.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.