• rák

Húgyhólyagrák tünetei és kezelése

Húgyhólyagrákot többnyire idős korban kapnak a betegek – a férfiaknak nagyobb a kockázatuk, mint a nőknek. Itt is érvényes, hogy minél hamarabb fedezik fel a daganatot, annál jobbak a gyógyulás esélyei.

Mi a hólyagrák?

A húgyhólyag a vizeletkiválasztó szervrend­szer része, és a kismedencében található. A vizelet a hólyagban gyűlik össze, s ott táro­lódik, mielőtt kiürülne

A hólyagban képződő rákot húgyhólyagkarcinómának nevezzük. A diagnózis felállításakor a rák az esetek 75 százalékában felületes, nem invazív daga­natnak bizonyul. A maradék 25 százalék invazív daganat, amely behatolt az izmos falba vagy már más szervekre is átterjedt.

Gyakoriság

A rosszindulatú daganatok kb. 3 százaléka húgyhólyagrák – a betegségnek ez a típusa a kevésbé gyakori rosszindulatú rákok közé tartozik. A Róbert Koch Intézet adatai szerint Németországban évente kb. 28 000-en beteg­szenek meg hólyagrákban, férfiak kétszer annyian, mint nők. Magyarországon az összes eset 2 százaléka tartozik ide, évente kb. 1400 megbetegedéssel. A diagnózis időpontjában a férfiak átlagos életkora 72, a nőké 74 év.

Kockázati tényezők

A kockázat az életkor előrehaladtával nő. Mint sok más betegség esetében, itt is a dohányzás áll az első helyen a kockázati tényezők rang­sorában: a dohányosok kétszer-háromszor akkora valószínűséggel betegszenek meg, mint a nem dohányosok.

Ismeretes, hogy egyes vegyületek (például az aminők) húgyhólyagrákot okozhatnak, ezért bizonyos foglalkozásokban nagyobb a betegség rizikója. Idetartoznak a gumi-, a vegy- és a bőriparban dolgozók, a fodrászok, a fémmunkások, a nyomdászok, a festők, a textilmunkások és a teherautó-sofőrök – körükben a hólyagrák foglalkozási betegség­nek számít. Általánosan érvényes, hogy a biz­tonsági előírásokat szigorúan be kell tartani, ha valaki rákkeltő anyaggal kerül kapcsolatba.

A bilharziázis egy trópusi fertőző betegség. A természetes vizekben élő férgek lárvái okoz­zák, amelyek úszás közben vagy fertőzött víz fogyasztásával jutnak a szervezetbe, és meg­támadnak különböző szerveket, például a húgyhólyagot. Ha nem kezelik, a betegség húgyhólyagrákhoz vezethet. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a trópusi orszá­gokban kb. 200-300 millió ember érintett, s ezáltal veszélyeztetett.

Tünetek

Sok más betegséghez hasonlóan sokáig a húgyhólyagráknak sincsenek egyértelmű tünetei. Elsőként véres vizelet (hematuria) jelentkezhet, amely egyébként számos uroló­giai betegség tünete lehet – ha azonban nem járul hozzá láz vagy egyértelmű húgyúti fertőzés, érdemes rák irányában kivizsgálni a beteget.

Különösen előrehaladott stádiumban jellemző a gyakori és fájdalmas vizeletürítés. Ennek oka, hogy a daganat nyomja a hólyagot vagy akadályozza a vizelet távozását.

Az alábbi tünetek észlelésekor forduljunk orvoshoz:

• a vizeletürítés jellegének megváltozása;
• véres vizelet, különösen, ha a vizeletürítés nem fájdalmas;
• a vizelet színe a belé keveredő vér mennyi­ségétől függően rozsdabarna, sötétvörös;
• gyakori és hirtelen fellépő vizelési inger;
• ún. hólyagérzés (az ember érzi a hólyagját).

Korai felismerés és diagnózis

A húgyhólyagrák kimutatására nincs speciális szűrővizsgálat. Ha a tünetek alapján vagy orvosi vizsgálat alkalmával felmerül a húgy-hólyagkarcinóma gyanúja, célzott vizsgála­tokra van szükség. A fizikális vizsgálat során megtapintják a hasat, a medencét, a vesetájat és a nemi szerveket, majd tesztcsíkokkal vizs­gálják a vizeletben lévő vért. Egyes esetekben a vérvizsgálat is hasznos információval szol­gálhat. Nem árt minden esetben ultrahang vizsgálatot is végezni.

Cisztoszkópia

A diagnózis megerősítésére szolgáló legfonto­sabb vizsgálat a húgyhólyagtükrözés (cisztoszkópia). A – helyi érzéstelenítésben vagy altatásban – a húgycsövön át bevezetett cisztoszkóppal az orvos belülről alaposan végignézi a hólyag falát, s a növedékekből szövetmintát vesz, amelyet azután a patológus mikroszkóp alatt elemez. A tükrözéses vizsgálattal megállapítható a tumor típusa és kiterjedése: mindkettő információ döntő jelentőséggel bír a kezelés módjának meg­határozása során.

További vizsgálatok

Az urográfia (kontrasztanyagos röntgenvizs­gálat) a vese, a húgyutak és a húgyhólyag vizs­gálatára szolgál, CT- és MR-vizsgálattal pedig el lehet dönteni, hogy a daganat ráterjedt-e a környező szövetekre vagy szervekre. Megvizsgálják a tüdőt, a májat és a csonto­kat is, mivel az előrehaladott húgyhólyagrák leginkább ezekbe a szervekbe ad áttétet.

Terápia

A kezelés módja a daganat típusától, helyétől és kiterjedtségétől függ. Más-más kezelést alkalmaznak felületes, illetve invazív karcinóma esetén.

Műtét

A nem invazív, felületes daganatokat el lehet távolítani a húgyutakon keresztül végzett, kíméletes műtéti eljárás során. A kiújulás koc­kázatának csökkentésére az első műtét után 2-6 héttel sokszor elvégeznek még egy beavat­kozást. Ezután helyi kemoterápiára kerülhet sor, amely csökkenti a kiújulás veszélyét – erre azonban nem minden stádiumú daganat ese­tén nyílik lehetőség.

Ha a tumor invazív, el kell távolítani az egész húgyhólyagot és a kismedencei nyirok­csomókat. Férfiak esetében eltávolítják a prosztatát, az ondóhólyagot és mindkét ondó-vezetéket is, nőknél pedig a méhet, a petefész­keket, a petevezetéket és a hüvely falának egy részét.

További terápiás lehetőségek

Ha a hólyag nem távolítható el, lehetőség van a daganat felszínes eltávolítására, amelyet radio- és kemoterápiával kombinálnak. Ez a kezelés azonban csak csekély mértékben javítja a kilátásokat.

Egyedül kemoterápiával a húgyhólyagrák nem gyógyítható, előrehaladott daganat ese­tén azonban segítségével lassítható a tumor­nak és az esetleges áttéteknek a növekedése. A kezelés enyhíti a fájdalmat és az egyéb pana­szokat, s egyes esetekben a daganat mérete is csökkenhet.

A radioterápia során gondosan megtervezik a beavatkozást, azaz hogy milyen területet kell besugározni, és milyen módon. A kezelés álta­lában ambulánsán történik, tehát nem jár kórházi bentfekvéssel. A mellékhatásokat, pél­dául a hányást vagy az émelygést, gyógysze­rekkel csökkentik.

A betegek háromnegyedénél korai stádium­ban felismerik a hólyagrákot, ezért jók a kilá­tások

A daganat az esetek 50-70 százalékában újul ki öt éven belül, ám lokális immun- vagy kemoterápiával ez az arány mintegy 20 száza­lékkal csökkenthető. A kiújuló felületi húgy­hólyagrákot rendszeres vizsgálattal ki lehet mutatni és újabb műtéttel el lehet távolítani. A szakemberek adatai szerint a kilátások nagyon változók attól függően, hogy a daga­natot milyen stádiumban fedezték fel. A teljes hólyageltávolítás utáni ötéves túlélés 20 és 80 százalék között van.

Gondozás és kilátások

Igen fontos az élet végéig tartó gondozás, különös tekintettel a daganat kiújulására vagy a lehetséges szövődményekre (például ha nem működik a bélből képzett vizeletelvezetés). A műtét utáni első két évben negyedévenkénti felülvizsgálatra van szükség, később elég a félévenkénti kontroll.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.