Rákmegelőző életmód

Rákos betegek terápiás kezelése

A daganatos betegségek népegészségügyi jelentősége igen nagy, mivel a halá­lozási statisztikákban világszerte és hazánkban is a második helyet foglalják el a szív- és érrendszeri betegségek és a sérülések között.

Hazai adatok

Évente Magyaror­szágon 20-30 ezer újonnan felismert rákbetegséggel kell számolni, az egyide­jűleg életben lévő rákbetegek száma 200 ezer. Borsod-Abaúj-Zemplén megyé­ben ugyanezek a számok évente 2 400 új rákbeteget és 12 000 életben lévő rákbeteget jelentenek. A daganatos betegek közül a legfejlettebb országokban 50% gyógyítható meg véglegesen. Nálunk ez a számarány 46-47%. Az ered­mények javításának igénye magyarázza, hogy nem onkológus kollégák, más­kor laikusok próbálnak új, eredményes módszereket alkotni.

Ma már beszé­lünk alternatív és konvencionális (hagyományos) kezelési módokról. Ezeket csak a daganatok keletkezése és lefolyása ismeretében érthetjük meg.

A daganatok keletkezése

A daganatok keletkezésében külső körülményeknek és az örökletes tényezők­nek egyaránt jelentőségük van. Vannak örökölhető daganatok, mint például az úgynevezett medullaris pajzsmirigyrák vagy a retinoblastoma (szemérhártya daganata).

Jegyezzük meg! Azoknak a leszármazottai, akiknél a vérből kimutatható a BRCA1 és BRCA2 nevű biológiai marker, az életük folyamán kétoldali emlő és/vagy kétoldali petefészekrákot fognak kapni.

A külső tényezők szerepét jól mutatja az időskori emlőrákokkal kapcsolatos megfigyelés. Amennyiben a nők alacsony emlőrákos morbiditású (ritka az emlőrák előfordulása) országból magas előfor­dulású országba vándoroltak ki, a 2. generációban már hasonló, a 3.-ban már teljesen azonos volt az előfordulás a befogadó népességével. A magyarázatot a táplálkozási és szexuális szokások átvételében találták meg.

Mi a szerepe az őssejteknek a daganatok kialakulásában?

A daganatsejtek az őssejtekből jönnek létre, ha azok nem differenciálódnak alapszövetté vagy nem vesznek részt a reprodukcióban. Legalább 2 mutációnak (génváltozásnak, gén­károsodásnak) kell létrejönnie, mások szerint inkább 5-6 mutáció szükséges a daganatsejt keletkezéséhez.

A karcinogén (rákkeltő) hatások egyben mutagén (génkárosodást előidéző) tényezők is, lehetnek ionizáló sugárzások, vegyi hatások és vírusok. Ez utóbbiak a nyirokcsomók, az epipharynx (a garat felső szakasza), máj- és méhnyakrák keletkezésében játszanak szerepet.

Jegyezzük meg! A dagana­tos sejtekből sejttelepek, klónok jönnek létre. Ezek egy része elpusztul, másik része további szubklónokat hoz létre, amelyek egymástól eltérő tulajdonságú­ak.

Mások a biológiai aktivitásuk jelei, más gyógyszerekre reagálnak.

Ki, hogyan reagálnak a daganatos sejtekre?

Kialakul a daganatos betegség preklinikai stádiuma, amely során az onkogének (rákbe­tegség kialakulásának kódját hordozó gének) és daganatellenes (szupresszor) gének élet-halál harca indul meg. Amennyiben a szupresszor gének megsérül­nek, a szervezet védtelen marad az onkogén hatásokkal szemben és kialakul a daganatos betegség klinikai stádiuma. Ez már tüneteket és panaszokat okoz.

A preklinikai fázis igen hosszú, a növekedési idő 75%-át teszi ki. Ez 35 duplikációs időt jelent, ekkor éri el a daganat az 1 cm nagyságot, amely a kimutathatóság határa. A hosszú idő lehetővé teszi a szűréssel történő ki­mutatását, de sajnos a távoli mikrometasztázisok és rezisztens (ellenálló) sejtklónok további kialakulását is.

Mikortól halálos a daganatos betegség?

A klinikai stádium 15 megkettőződési ideje alatt a daganat olyan hatalmasra nőhet, hogy az élettel összeegyeztet­hetetlen. A daganatok jellegzetessége, hogy a szervezet irányításától függet­lenül, korlátlan mértékben növekednek, szöveti határokat nem respektálva infiltrálják (beszűrik, átjárják) a környezetüket, vér- és nyirokerekbe törnek be, és távoli áttéteket hoznak létre.

Az áttétképződés „cascade” mechaniz­mus szerint jön létre, amely azt jelenti, hogy nem az alapelváltozásból szó­ródnak, hanem lépcsőzetesen a tüdőből, májból, csontokból, bőrből. Ezt azért fontos tudni, mert a daganatok megelőzésének 3 fontos útja van.

Mit tehetünk a rák kialakulása ellen?

Az elsődleges megelőzés a daganatkeltő hatások kiiktatása (dohányzás, alkohol, ve­gyi anyagok), a másodlagos megelőzés a korai felismerés (szűrések), a harmadlagos megelőzés a daganatos szóródás megakadályozása az adjuváns kezelések útján. Ez azt jelenti, hogy az elsődleges tumor eltávolítása után csaknem mindig szükség van erre a megelőző kezelésre.

Mikor tekinthetjük egészségesnek egy rákos beteget?

A daganatok lefolyásában van egy igen fontos jelenség, amelyről kevesen tudnak. Ez a daganatok spontán regressziós hajlama, amely azt jelenti, hogy kimutatható ok nélkül a daganat visszafejlődik. Eközben keletkezhetnek regi­onális vagy távoli áttétek is. Különösen melanomák esetén fordul elő gyakran, és a jelenség nem ismerete téves következtetésekhez vezethet. Hasonlóan rej­télyes és megmagyarázhatatlan, ha a daganatos betegség 10 év után aktiváló­dik és kezd el távoli áttéteket adni.

Kiújulhat a rák?

A kiújulás mindig a „szunnyadó” sejtekből jön létre. Ezek olyan nem szaporodó stádiumban lévő sejtek, amelyeket vala­milyen hatás osztódással történő szaporodásra késztet (proliferációba visz) és belépnek az áttétképződés lépcsőzetes mechanizmusába. Emiatt – orvosi szempontból – nem célszerű a daganatos betegség gyógyult stádiumáról be­szélni, inkább az egyensúlyi állapotot kell hangsúlyozni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.