Stresszkezelés

Gyógynövényekkel a nyugodt éjszakákért!

A gyógynövényes készítmények is a központi idegrendszert befolyásolják. Klinikailag egyelőre nem igazolt, hogy hatékonyan enyhítenék a szorongást, a stresszt, a depressziót és az álmatlanságot, noha számos adat utal erre. Általában biztonságosnak tartják őket, mondván, hogy csak „természetes” anyagokat tartalmaznak, de azért nem árt velük vigyázni. Mivel a gyógyszerek és a gyógynövényes készítmények kölcsönhatásba léphetnek egymással, együttes alkalmazásuk előtt kérje ki orvos véleményét.

GYÓGYNÖVÉNYTARTALMÚ ALTATÓK

Ezek a bio- és gyógynövényboltokban kapható készítmények az alábbi gyógynövények valamelyikének kivonatát tartalmazzák, olykor többfélét is, kombinált formában. A megfelelő szer kiválasztása előtt ajánlatos felkeresni egy szakembert, hogy kiderüljön, az Ön esetében melyik gyógyfűtől – vagy melyek egy időben történő szedésétől – várható érdemi hatás.

  • Kamilla (római és orvosi székfű) (Anthemis nobilis, Matricaria chamomilla) Enyhe nyugtató hatása miatt ősidők óta alkalmazzák szorongás és álmatlanság ellen, főleg a virágából főzött kamillatea formájában.
  • Komló (Humulus lupülus) Virága altató hatású. Egyesek szerint gyorsab­ban hoz álmot, mint a valeriána (macskagyökér). Figyelem! Aki depresszió­ban szenved, ne alkalmazza, mert súlyosbíthatja a tüneteket, ugyanis enyhe clepresszánsként hat az elsőrendű idegközpontokra.
  • Papucskosbor (Cypripedium pubescens) A népi gyógyászat a gyökerét igen hatékonynak tartja a szorongás okozta álmatlanság kezelésére.
  • Levendula (Lavandula officinalis) A vélemények megoszlanak, de a virá­gáról sokan úgy hiszik, hogy antidepresszáns hatású, és elősegíti az alvást. Tüllzacskóba, vászontasakba, párnába töltik, teaként fogyasztják.
  • Golgotavirág (Passiflora incarnata) Főleg a meleg égövön terem. A növény gyógyhatásúnak mondott részei állítólag oldják a szorongást, jók álmatlanság ellen.
  • Borsmenta (Mentha piperita) Egyesek biztosak benne, hogy érdemes bevetni, ha éjszaka nem tud valaki pihenni, és ráadásul még az orra is folyik. (A növény egyben hurutoldó is.)
  • Csukóka (Scutellaria lateriflora) Mivel a jelek szerint enyhíti az idegességet, és oldja a szorongást, stresszes időszakban különösen hasznos. Altatóként is beválik.
  • Orbáncfű (Hypericum perforatum) Hasonló hatása van, mint az antidepresszáns gyógyszereknek, de 2-4 hét kell ahhoz, hogy azt érzékelni is lehessen. Kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógy-szerekkel, ezért az orvost tájékoztatni kell a fogyasztásáról.
  • Macskagyökér (valeriána) (Valeriana officinalis) A legismertebb altató, nyugtató, idegcsillapító. Álmatlanság ellen a népi gyógyászat ős­idők óta alkalmazza a gyökeréből készült főzet vagy tinktúra formájában.
  • Mérges saláta (Lactuca virosa) Már az ókori rómaiak is ehhez a növény­hez fordultak segítségért, ha nem jött álom a szemükre.

Illóolajok

Sokan esküsznek rá, hogy az aromaterá­pia az álmatlanság kezelésének leghaté­konyabb módja. “Tény, hogy a levendula- és muskátliolaj altató hatású, továbbá „alvási asszociációk” felidézésére is jól használható. Ez nem más, mint az agy betanítása, hogy egy bizonyos dologról (jelen esetben egy illatról) az éjszakai pihenés „jusson eszébe”.

Aki például idegenben nem tudja álomra haj­tani a fejét, utazás előtt egy héten át perme­tezze be a párnáját muskátliolajjal (vagy másféle szerrel, aminek az illata megnyugtat­ja és elernyeszti). Vigye magával az útra a kiválasztott olajat, és tegyen ott is a párnájá­ra belőle. Könnyen le fog csukódni a szeme, mert az agy megtanulta, hogy az adott illat­ról az alvásra asszociáljon.

 

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.