Fogyás és jó fizikai állapot

A böjtölés és alvás szerepe a fogyásban

Böjtölés

A legjobb azzal kezdeni a fogyókúrát, hogy semmit sem eszünk, legalábbis néhány napig. A természetgyógyászok szerint a rövid böjtök „méregtelenítik” a szervezetet. De megszabadítanak-e a fölösleges kilóktól is?

Gyorsabb a fogyás böjtöléssel?

NEM A szakemberek szerint gyorsan le lehet adni néhány kilót, ám azok rögtön vissza­jönnek, amint enni kezdünk.

Böjtöléskor az anyagcsere le­lassul, hogy a szervezet ener­giát tartalékoljon. Ez azt jelen­ti, hogy kevesebb energiát égetünk el, és a bevitt csekély energia is zsír formájában rak­tározódik. Az energiahiányos „üzemmód” miatt nincs erőnk a testedzésre sem.

Nem mindig a fogyás a böjtölés célja

A diétákról szóló népszerű könyvek azt állítják, hogy a ételektől való tartózko­dás vagy az, ha csak vizet és gyümölcslevet fogyasztunk, megtisztítja a szervezetet a mé­reganyagoktól, és lehetővé te­szi, hogy a szervezet kikapcso­lódjon az emésztés megerőltető munkájából. Pedig arra is van adat, hogy a böjtölés növeli a szervezetben a méreganyagok koncentrációját. A Cornell Egyetem kutatói a PCB (poliklórozott bifenil) koncentrá­ciójának 293 százalékos emel­kedését találták 48 órán át éheztetett kutyákban.

Kutatási eredmények! Jonny Bowden fogyással fog­lalkozó kutató szerint ez azért van, mert a méreganyagok a zsírszövetben raktározódnak el. „Amikor a böjtölés miatt a zsírtartalékok felhasználásra kerülnek, ugyanakkor a máj nem jut elég tápanyaghoz, hogy lebontsa a mérgeket, a szervezet valóságos méreg­lerakóhellyé válik”, mondja.

Mi több, ha a szervezet nem jut szénhidrátokhoz, a zsírtar­talékokból szerzi be a szüksé­ges energiát és az izomszövet­ből a sejtek növekedéséhez és helyreállításához szükséges fehérjét. A szívizom nem képes a vért elég hatékonyan továb­bítani, ezért romlik a többi szerv vérellátása. Tehát ahe­lyett, hogy pihennének, a szer­veknek valójában még kemé­nyebben kell dolgozniuk.

Alvás

Manapság az emberek csupán egynegyedének jut ideje arra, hogy éjszakánként az ajánlásoknak megfelelően nyolc órát aludjon. Nem csoda, hogy a repülőtereken és a bevásárlóközpontokban újabban szunyókálásra való ülőalkalmatosságokat helyeznek el, hogy a kialvatlan emberek minisziesztát tarthassanak, mert csak így bírják ki a nap hátralévő részét. Sajnos az alvásmegvonásnak a derékbőségünkre nézve is káros következményei lehetnek.

Tényleg le lehet fogyni attól, ha eleget alszunk?

IGEN Az elégtelen alvás in­zulinrezisztenciához vezethet, amely hízást okozhat.

Nem kell orvosnak lenni ah­hoz, hogy megértsük, miért nyúl a joghurt helyett a fánk után az, aki csak napi négy órát alszik. Ha csökken a mély alvás ideje, az agy olyan jelzést kap, hogy a szervezet nem jut elegendő energiához.

Egy az ápolónők egészségi állapotát felmérő vizsgálatsoro­zatban 1986-tól kezdve 16 éven át 68 183 olyan nő egészségét követték figyelemmel, akik va­lamennyien krónikus alvásmeg­vonástól szenvedtek. A résztve­vőknek kétévenként kérdőívet kellett kitölteniük.

Kutatási eredmények! Azok, akik öt órát vagy még kevesebbet aludtak éjszakánként, 32 száza­lékkal nagyobb valószínűséggel híztak 15 kilót, mint azok, akik hét óra alváshoz jutottak. A 7-8 órát alvóknak volt a leg­nagyobb esélyük arra, hogy elkerüljék a jelentős testsúly­gyarapodást.

Jó tanács

Egy óra inaktív ébrenlétet (például tévénézést) helyette­sítsen alvással. Kutatási ered­mények szerint ez az apró vál­toztatás is képes jelentősen csökkenteni az energiabevitelt.

Kutatási eredmények! Québeci kutatók 740 felnőtt vizsgálata során azt találták, hogy az éjszakánként 5-6 órát alvók 69 százalékkal, míg a 7-8 órát alvók 38 százalékkal nagyobb valószínűséggel híz­tak el, mint a 9-10 órát alvók. Minél kevesebbet aludtak, an­nál kevesebb leptint termelt a szervezetük. Ez a hormon jelzi az agynak, hogy nincs szükség több energiára, azaz nem kell többet enni. Kimutatták, hogy az alvásmegvonás nemcsak a vérben lévő leptin mennyisé­gét csökkenti, de megemeli a ghrelin nevű étvágynövelő hormon szintjét is.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.