• gyümölcslevek

Milyen zöldség és gyümölcslevet válasszunk, amelyik egészséges?

A gyümölcslevekben bőven található táp­anyag, és számos betegség, ill. panasz le­küzdésében segíthetnek. Egyetlen 125 ml-es pohárnyi lében annyi tápanyag van, mint egy adag zöldségben, ill. gyümölcsben, ezért fo­gyasztásuk az egészséges étrend elengedhetet­len eleme. Másfelől viszont hiányzik belőlük a friss zöldségek és gyümölcsök rosttartalma, s olykor meglepően sok energiát tartalmaz­nak természetes cukrok formájában. Ha a kisgyermekeknek túl sok gyümölcslét adunk, az növelheti a fogszuvasodás veszélyét, sőt akár az egészséges fejlődést is akadályozhatja.

Kortyolható előnyök

A legtöbb zöldség- és gyümölcslé kiváló káli­umforrás, így szerepük lehet a vérnyomás szabályozásában. Sokuk tartalmaz nagy mennyiségű, a rák ellen igen hatásos antioxidánst, pl. C-vitamint. Egy pohárnyi (250 ml) narancs- vagy grépefrútlé – akár frissen fa­csarják, akár sűrítményből készítik – a felnőt­teknek ajánlott napi C-vitamin-mennyiség 100-200%-át fedezi. Gyakran C-vitaminnal dúsítják azokat a leveket, amelyek természe­tes állapotukban kevés C-vitamint tartalmaz­nak. A sárgabarack- és a mangólé C-vitamin­ban és béta-karotinban egyformán gazdag.

A citrusfélék levében sok a folsav is: ez a B-vitaminok közé sorolt vegyület segíthet a szív- és érrendszeri betegségek és fejlődési rendellenességek megelőzésében. A folsav -amelyből a narancslé különösen sokat tartal­maz – segíthet az emlő­rák megelőzésében; e téren még folynak a vizsgálatok. Kapható kalciummal dúsított narancslé is.

Bár sokan jobban szeretik maguk frissen elkészíteni a gyümölcs- és zöldségleveket, az üzletben vásárolt termékek is igen táplálóak. A citrusfélék levét pl. olyan gyorsan dolgozzák fel, hogy vitamin- és ásványi anyag-tartalmuk nagy részét megőr­zik. A dobozban tárolt gyümölcslében azonban az oxidáció miatt folyama­tosan csökken a tápanyagtartalom. Ha egy doboz a jelzés szerint hama­rosan lejár, inkább ne vegyük meg.

Három különleges nektár

Bizonyos gyümölcslevek olyan tulajdonsá­gokkal rendelkeznek, amelyek különleges szerepet töltenek be az egészség javításában -de ártalmasak is lehetnek. Íme három példa:

• Kékszőlőlé. Segíthet a rákos daganatok és a szívroham megelőzésében. A szőlő héjában lévő festékanyag igen sok flavo-noidot tartalmaz, vagyis ugyanazokat az anyagokat, amelyek a héjával együtt er­jesztett szőlőből készülő vörösborok egyes kedvező tulajdonságait is adják. Egy ta­nulmány szerint napi 300-350 ml kéksző­lő-lé fogyasztása 40%-kai – vagyis az asz­pirin hatásával megegyező mértékben -csökkenti a vérrögképződési hajlamot.
• Vörösáfonyalé. Húgyúti fertőzések meg­előzésére tartják alkalmas­nak – a jelek szerint nem alaptalanul: gátolja a bak­tériumok megtapadását a húgyhólyag falán. A vörös áfonya leve azonban nem alkalmas a ma­kacs fertőzések kezelésére; ha úgy gondol­juk, hogy húgyúti fertőzésünk van, for­duljunk orvoshoz.
• Grépfrútlé. Ez az energiában viszonylag szegény, C-vitaminban és káliumban viszont annál gazdagabb gyümölcslé képes megemelni bizonyos gyógyszerek kon­centrációját a vérben. Ezt azzal éri el, hogy a vékonybélben csökkenti az adott vegyü­leteket lebontó enzimek mennyiségét. A grépfrútlé az antihisztaminokra, a nyugtatókra, a proteáz-gátlókra, a kal­cium-csatornát és az immunrendszert gátló gyógyszerekre hathat. Nincs ok aggo­dalomra, ha rendszeresen iszunk grépfrút levet és a gyógyszereinkkel kapcsolatosan nem tapasztalunk mel­lékhatásokat. De ha vala­milyen gyógyszer szedése mellett növelni szeretnénk napi grépfrútlé-fogyasztásunkat, előbb kérdezzük meg erről az orvosunkat.

Hátrányuk is van?

Ha tartani akarjuk a súlyunkat, ne feledjük, hogy míg a zöldséglevek energiatartalma rendszerint alacsony – egy pohár (250 ml) paradi­csomlével csupán 46 kcal (191 kJ) energiát fogyasztunk -, a kedvelt gyümölcslevek jó részénél ugyanez az érték 110-190 kcal (458-790 kJ) is lehet. Napi több pohár gyümölcslé így már egészen jelentős kalóriabevitelt eredmé­nyezhet. Ha sok gyümölcslevet iszunk, hígít­suk vízzel vagy ásványvízzel.

A gyümölcsök, nem úgy mint a lé, nagy mennyiségű rostot is tartalmaznak, ami segít a bélműködés szabályozásában, megvéd a bélráktól, a cukorbetegségtől, a szív- és érrendszeri betegségektől (kivétel a szilvalé, amely közel ugyanannyi rostot és vasat tártai maz, mint az egész  szilva). A rostoktól egyébként fokozódik a jóllakottság érzése. Bánjunk csínján a gyere­keknek adott gyümölcslevek­kel. Egyévesnél fiatalabb gyere­kek ne kapjanak gyümölcslevet, kéthároméves korban pedig naponta legfeljebb 125-250 ml-nyit, lehetőleg az étkezésekhez. Ha egy gyerek sok gyümölcslét iszik, akkor kevesebb tejet fogyaszt, sőt, akár az evésben is visszaeshet. Egy vizsgálat során a napi 350-900 ml gyümölcslevet fogyasztó gyerekeknél (ez teljes energia-bevitelük 25-60%-ának felelt meg) azt tapasztalták, hogy nem növekedtek és nem fejlődtek rendesen. A túl sok gyümölcsital – főként az almaié – hasme­nést is okozhat.

Válasszuk a pasztőrözöttet!

Volt egy híres eset, amikor a pasztőrözet-len almamust kólibacilussal fertőződött, és emiatt egy gyermek meghalt. Csak pasztő­rözött gyümölcsleveket vásároljunk! Ha ott­hon készítünk gyümölcslevet, a felhasznált gyümölcsöket előtte folyó víz alatt kefével tisztítsuk meg. A gyümölcsprést vagy -cent­rifugát használat után mossuk ki.

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.