Vitaminok és ásványi anyagok – túladagolhatók?
Vény nélkül kaphatók, ott vannak közvetlenül a fogkrémek mellett. Némelyikük úgy néz ki, mint Frédi, a kőkorszaki szaki. De a vitaminok és az ásványi anyagok úgyis teljesen biztonságosak, nem igaz? Lassítsunk egy kicsit! Noha Ön is több olyan okos embert ismer, aki ilyeneket szed, e táplálékkiegészítők bizonyos adagokban, bizonyos körülmények között veszélyesek lehetnek. Néha akár ölhetnek. Sőt még olyan régi barátok is Ön ellen fordulhatnak, mint a C- és az E-vitamin.
Jelenthetnek kockázatot a vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó táplálékkiegészítők?
Bár legtöbbjük csak nagy dózisban veszélyes. A kormány úgyis ügyel arra, hogy a drogériák polcain sorakozó vitamin- és ásványianyag-tabletták hatékonyságát és biztonságosságát gondosan ellenőrizzék, nem igaz? Nem bizony!
Ha eddig Ön is így gondolta, nincs oka szégyenkezésre. Egy felmérés azt találta, hogy az emberek több mint 50 százaléka szerint a táplálékkiegészítők (a vitaminoktól kezdve a gyógynövényeken át a halolaj-kapszulákig) ugyanolyan ellenőrzési és jóváhagyási eljáráson mennek át, mint a gyógyszerek.
Ez azonban nemcsak az Egyesült Államokban nincs így, hanem sok más országban sem. Az FDA nem szabályozza ezeket a termékeket, s általában csak akkor lép közbe, ha a gyártók megalapozatlan állításokat terjesztenek (mondjuk „hét nap alatt kigyógyít a rákból”), vagy – ez persze nagyon ritka – ha „hullani kezdenek” a fogyasztók egy termék szedésétől.
Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztók és orvosaik döntik el, jó ötlet-e szedni egy bizonyos táplálékkiegészítőt. Szerencsére a vitaminok és ásványi anyagok döntő többsége csak akkor veszélyes, ha rendkívül nagy adagban tartalmaznak bizonyos tápanyagokat, vagy ha valaki túl sokat szed belőlük
- Így készítsd fel a szervezeted a télre!
- A legjobb vitaminok és ásványi anyagok hajnövekedésre
- A vitamin
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Könnyű túladagolni a vitaminokat és az ásványi anyagokat?
Egyes, táplálékkiegészítőket gyártó cégek „a több jobb” módszerrel próbálják lenyűgözni a fogyasztókat. Nem kell sokat keresgélni ahhoz, hogy olyan multivitaminokat vagy egyetlen tápanyagot tartalmazó készítményeket találjunk, amelyekben a hatóanyagok szintje megközelíti vagy akár meghaladja a megengedett legnagyobb napi beviteli értéket.
Az utóbbi évek új kutatási eredményei megdöbbentő dolgokra derítettek fényt az egykor teljesen biztonságosnak vélt táplálékkiegészítőkről. Egyik sem rázta föl azonban a közvéleményt annyira, mint a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatóinak 2004. évi vizsgálata, amelyet 136 000 fő bevonásával végeztek.
Mivel az 1990-es években az E-vitamin volt a táplálékkiegészítők sztárja, s több tucat kisebb esetszámú vizsgálat állította róla, hogy a szívbetegségtől a dementiáig sokféle betegség megelőzésére van kedvező hatással, ez az eredmény megrengette a vitaminhívők közösségét.
Tartsa tehát észben ezeket az eredményeket, amikor az újságokban a legújabb „csodavitaminról” vagy ásványi anyagról olvas. Ahogy egyre több kutatást végeznek, a ma szuperhatékonyai a holnap gyilkos piruláinak bizonyulhatnak.
Tényleg muszáj az orvos véleményét kérni táplálékkiegészítők szedése előtt?
Sok gyakori táplálékkiegészítő van, amely veszélyes kölcsönhatásba léphet bizonyos vényköteles gyógyszerekkel.
A táplálékkiegészítők megzavarhatják vagy fokozhatják a vényköteles gyógyszerek hatását, s ez veszélyes következményekkel járhat. A folsav például kölcsönhatásba léphet a görcs elleni gyógyszerekkel. Ha pedig alvadásgátlót szed, mint a warfarin vagy az aszpirin, ne szedjen mellé fokhagymát, halolajat vagy ginkgo bilobát, mivel ezek fokozhatják annak hatását. A túlzott mértékű alvadásgátlás pedig agyvérzést okozhat.
Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet (NIH) jelentése szerint ha Ön koleszterin szintcsökkentő sztatinokat szed és niacinnal csökkenti a szívbetegség kockázatát, akkor kerülje az antioxidáns táplálékkiegészítőket (amelyek C- és E-vitamint, szelént és béta-karotint tartalmazhatnak). Ezek ugyanis csökkenthetik a „jó” HDL-koleszterin-szintnek a sztatinok és a niacin hatására bekövetkező növekedését.
Végül pedig a dohányosok ne szedjenek olyan táplálékkiegészítőt, amelyben 3000 NE-nél több az A-vitamin (vagy a béta-karotin) – ez a multivitaminokra jellemző mennyiség. Több vizsgálat is megállapította, hogy a nagy adag béta-karotint tartalmazó táplálékkiegészítők szedése a dohányzók körében növeli a tüdőrák kockázatát – ám ha a béta-karotin élelmiszerekből, például spenótból, kelkáposztából, tökből vagy sárgabarackból származik, akkor semmilyen veszélyt nem jelent. :
Mennyi a túl sok?
Az alábbi táblázat ismerteti néhány gyakori tápanyagnak az Amerikai Tudományos Akadémia által meghatározott megengedett legnagyobb – napi beviteli – értékét (MLÉ), és azt is, hogy mi történhet, ha napokon vagy heteken át túllépi ezt az értéket. Ezek nem az ajánlott napi adagok, hanem azok a felső határértékek, amelyeket sohasem szabad túllépnie.
Mennyi a sok? |
||
---|---|---|
Tápanyag | Napi megengedett legnagyobb érték | Mi történhet túllépéskor? |
A-vitamin | 15 000 NE | Hányinger, hányás, homályos látás, fejfájás, csökkent csontsűrűség, fejlődési rendellenességek. |
B3-vitamin (niacin) | 35 mg | Kivörösödés, kiütések, hányinger, májkárosodás. |
B6-vitamin | 100 NE | A kéz- és a lábfej zsibbadása, idegkárosodás. |
B9-vitamin (folsav) | 1000 mg | Egészen addig elfedheti a B12-vitamin hiányát, amíg maradandó idegrendszeri károsodás nem keletkezik. |
C-vitamin | 2000 mg | Hányinger, vesekő, fokozott vasfelvétel. |
D-vitamin | 2000 NE | Hányinger, hányás, székrekedés, gyengeség; okozhat rendellenes szívritmust, szellemi zavartságot és vesekárosodást is. |
E-vitamin | 1500 NE | Szédülés, kimerültség, fejfájás, gyengeség, homályos látás Gátolhatja más vitaminok felszívódását; alvadásgátló gyógy-szerekkel együtt szedve belső vérzéseket vagy agyvérzést okozhat. E-vitaminból már napi 400 NE szedése is növelheti a korai halálozás kockázatát. |
Kalcium | 2500 mg | Csökkentheti más ásványi anyagok felszívódását; vesekő, rossz veseműködés. |
Vas | 45 mg | A vas idővel felhalmozódhat a szervezetben, s májkárosodást vagy májzsugort okozhat, vagy károsíthatja a szívet és a hasnyálmirigyet, elsősorban az arra hajlamos betegekben. |
Magnézium | 350 mg | Hányinger, zavartság, hasmenés, hasi görcsök, izomgyengeség, alacsony vérnyomás, szabálytalan szívritmus, vesekárosodás. |
Szelén | 400 mg | Hányinger, hányás, hasmenés, hajhullás, körömtöredezés, a kéz- és a lábfej zsibbadása. |
Cink | 40 mg | Noha általában csak szélsőségesen nagy mennyiség - napi 300-1000 mg - fogyasztása esetén okoz gondot, a túl sok cink hányingert, hányást, hasmenést, fejfájást okozhat, és az immunrendszer működését is ronthatja. |
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.