Mi is pontosan az allergia és az asztma?
A pollen-, poratka- vagy állatihámsejt-allergia, az életveszélyes ételallergia, a csúf és örökösen viszkető ekcéma vagy a mellkast összeszorító asztma mind valódi betegségek, és nem egyszerűen bosszantó kellemetlenségek, amelyek hamar elmúlnak majd, ha nem törődik velük az ember.
Egykor így tekintettek rájuk – egyes orvosok úgy vélték, hogy az allergia és az asztma valójában szorongásos probléma, sőt olykor a hisztériához hasonlították. Ma már tudjuk, hogy ezeket a betegségeket biokémiai változások idézik elő, s függenek az immunrendszertől, a környezettől és a génektől is. Erről a későbbi fejezetekben bővebben is lesz szó.
Az allergia és az asztma két különböző betegség, bár gyakran van közöttük kapcsolat
Az asztmának lehetnek erős allergiás összetevői is. A kettő közötti szoros kapcsolatot allergiás légúti szindrómának vagy rhinobronchitisnek is nevezik. Az allergia ugyan hozzájárulhat az asztma kialakulásához (az asztmások nagyjából 80 százaléka allergiás is, az allergiásoknak pedig háromszor nagyobb esélyük van arra, hogy asztmásak legyenek, mint az allergiától nem szenvedőknek), az asztma viszont nem okoz allergiát, és nem is fokozza annak kialakulását.
Az allergiában szenvedők gyakran semmiféle asztmás tünetet nem tapasztalnak, de hideg levegő, testmozgás vagy fertőzés esetén a hörgőik nagyfokú hiperérzékenységet mutathatnak, azaz asztmaszerű tüneteik lehetnek. Ők valójában nem asztmásak, csak a tüdejük hajlamosabb az asztmához hasonló módon reagálni az említett helyzetekben.
- Anatómiai hasonlóság. Az orr és a tüdő szöveteinek mikroszkopikus felépítése szinte teljesen azonos, és nagyon hasonló sejtekből állnak. Mindkettő ugyanazokkal az allergénekkel és irritáló anyagokkal érintkezik, és az ezekre adott reakciójuk is hasonló.
- Nazális-bronchiális reflex A felső légutaknál eredő egyes idegek a tüdőhöz vezetnek, így az orrban fellépő allergiás reakciók a tüdőben is reflexet válthatnak ki.
- Orrdugulás miatti fokozott szájon át légzés. Ilyenkor a beszívott levegő nem melegszik fel kellően, és nem is szűrődik meg úgy, mint amikor az orrunkon át szívjuk be, ezért a tüdő felé haladva esetleg görcsöket okozhat.
- Gyulladáskeltő vegyületek hátracsorgása. A szénanáthában szenvedők orrában gyakran előforduló gyulladáskeltő vegyületek alvás közben a tüdőbe csoroghatnak, s ezzel az asztma rosszabbodását idézhetik elő.
Mint azonban már említettük, az allergia és az asztma két különböző állapot.
Kezdjük az allergiával
Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy ha ön allergiás, akkor az immunrendszere hiperérzékeny, ezért teljesen szükségtelenül olyan dolgokra is reagál, mint pl. a virágporok, bizonyos fűfélék és gyomok, egyes ételek, gumi (latex), rovarcsípések vagy bizonyos gyógyszerek. Ezek mindegyikéről tudott, hogy allergének lehetnek.
Az allergiás állapotok közül az allergiás nátha (szénanátha) a leggyakoribb: ez a nyálkahártya gyulladása, ami olyankor következik be, ha allergének kerülnek az orr belsejét borító szövetekre. Az allergiás nátha általánosan jellemző tünetei a tüsszögés, az orrdugulás, az orr viszketése és folyása, valamint a szem könnyezése és viszketése. A probléma lehet szezonális jellegű – ez az állapot a brit felnőttek 25, a gyermekek 40 százalékát érinti -, de lehet folyamatosan fennálló is.
Az allergia csak ritkán végzetes!
A fentiekkel ellentétben az asztmától igen hamar alakul ki nagyon rossz közérzet
A tüdő e krónikus, azaz tartós megbetegedését a túl aktív immunrendszer tovább ronthatja. A tünetei közé tartozik a köhögés, a nehézlégzés és a légszomj. Az asztmás roham alatt a tüdőbe vezető légutak (a hörgők) valamiféle ingerre vagy kiváltó okra reagálva gyulladásba jönnek, és a szokásosnál több nyálkát termelnek. Ezzel egyidejűleg a légutak körüli izmok megfeszülnek, ami tovább nehezíti a légzést. Az asztmások szerint a roham olyan érzés, mintha szívószálon át próbálnának levegőt venni, vagy mintha vízen fuldokolnának.
Bizonyos értelemben valóban fuldokonak, mivel a légutak elzáródnak, és a tüdőbe nem jut elegendő levegő. Az asztma ugyan nem gyógyítható, de kiváló módszerek vannak a kezelésére és kordában tartására.
Bárkit érinthetnek!
Az allergia és az asztma nemtől, bőrszíntől, és társadalami-gazdasági helyzettől és általános egészségi allapottól függetlenül bárkinél jelentkezhet. Nem törődik azzal, hogy az illető 50 kilós csontkollekció vagy profi sportoló. Az allergia és az asztma gyermekkorban éppúgy jelentkezhet, mint hatvan év felett, s vidéken élőknél éppúgy előfordul, mint a városiak körében.
Számos bizonyyíték mutat viszont arra , hogy a kor, a nem, a bőrszín és a társadalmi-gazdasági státus befolyásolhatja e betegségek kialakulásának kockázatát és azok súlyosságát.
Az eltérések lehetséges okai közt megemlíthető az egyes etnikai csoportok viszonya az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint az asztmával és az öngyógyítással kapcsolatos ismeretek hiánya – ezek következtében a dél-ázsiaiak körében nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy csak válságos helyzetben fordulnak orvoshoz.
A nők háromszor nagyobb eséllyel lesznek asztmások!
Az adatok szerint a nőknek háromszor nagyobb esélyük van a súlyos asztmára, mint a férfiaknak, s gyakrabban kerülnek kórházba. Gyermekkorban viszont a fiúk körében fordul elő többször az asztma. A trend csak a pubertáskorban változik meg, amikor több lánynál jelentkezik újonnan az asztma, mint fiúnál, s ennek eredményeként 18 éves korban már a lányok „vezetnek a versenyben”.
Az asztma és az allergia e rövid bemutatása után ideje elmélyedni egy kicsit az okokban. Olvasson tovább!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.