A ház körül

Fertőtlenítő tisztítószerek a lakásban

A baktériumölő szappan- és spray-reklámok alapján azt hihetné az ember, hogy otthona, mint valami horrorfilm­ben, teli van baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal és penésszel, s ezek lesben állnak, hogy őt és családját meg­betegítsék.

Valóban szükség van ezekre a termékekre?

Bár igaz, hogy világszerte szembe kell nézni új kórokozók megjelenésével, köztük olyan baktériumokéval is, ame­lyek ellenállók az antibiotikumok hatásával szemben, a kutatók újra fölfedezik a régi, jól bevált módszereket, amelyek segítségével szembeszállhatunk a mikrobákkal.

Több kórokozót öl meg a fertőtlenítő­szappan, mint a közönséges?

NEM A közönséges szappan éppolyan jó, mint az, amelyik baktériumölőt tartalmaz. Ez utóbbi nem előz meg semmi­vel sem több náthát vagy bél­rendszeri fertőzést.

A fertőtlenítő hatásúnak mon­dott szappanok semmivel sem ölik meg hatékonyabban a kórokozókat vagy akadályoz­zák meg a betegségek kialaku­lását, mint a régimódi szappa­nos kézmosás. A Michigani Egyetem kutatói 27, bakté­riumölő hatású szerekkel fog­lalkozó vizsgálat eredményeit tekintették át – egyes termékek olyan összetevőket tartalmaz­tak, mint a triklozán.

Kutatási eredmény: A szerek egyike sem bizonyult különö­sen hatékonynak a háztartás­ban történő alkalmazáskor.

Kutatók szerint ezeknek csak csekély hatásuk van a náthát, influenzát és gyomor-bél rendszeri fertőzéseket okozó vírusokra. Amikor tudósok 238 olyan családot figyeltek meg, amelyeknek egyik része közönséges, másik része anti­bakteriális hatású folyékony kézmosót, tisztítószert és mo­sószert használt 48 héten át, semmilyen különbséget nem észleltek a két csoport között abból a szempontból, hogy a szülők és a gyerekek közül hányan lettek náthásak, kö­högtek, lázasodtak be, hány­tak, illetve kaptak hasmenést vagy bőrkiütést.

A fertőtlenítő hatású szerek­nek megvan az a veszélyük, hogy hatékonyságukban bízva az emberek kevésbé alaposan mosnak velük kezet. A 15-20 másodpercig tartó kézmosás vécéhasználat után és főzés vagy étkezés előtt a szakembe­rek szerint megszabadít a ké­zen lévő kórokozók 99,9 szá­zalékától: ezek egyszerűen eltűnnek a lefolyóban vagy el is pusztulhatnak, mint például a járványos gyomor-bél rend­szeri fertőzést okozó rotavirus.

Érdekesség: az amerikai haditengerészet egészségügyi intézetének köz­leménye szerint amikor 1445 újoncnak előírták, hogy egy éven keresztül naponta öt­ször alaposan mossanak kezet, 45 százalékkal csökkent kö­rükben a fertőző légúti beteg­ségek – köztük a megfázás, az influenza és a tüdőgyulladás -előfordulási gyakorisága.

Érdemes kéz­fertőtlenítő zselét használni?

IGEN Ha nincs mód kezet mosni, az ilyen kézfertőtlenítő szerek segíthetnek elkerülni a fertőző légúti és emésztőszervi betegségeket.

Vízcsap és szappan hiányában az alkoholos, baktériumölő hatású zselék és törlőkendők is eltávolítják kezünkről a bakté­riumokat és a vírusokat.

Kutatási eredmények! A kö­zelmúltban 292, kisgyermekes családot figyeltek meg kuta­tók: a családok tagjai közül azok, akik kéztisztítót használ­tak, 59 százalékkal kevesebb fertőzést szedtek össze. Más kutatások szerint a kézfertőtle­nítő zselé napi ötszöri haszná­latával 20 százalékkal csök­kenthető a meghűléses betegségek kockázata.

Úgy érhető el a legjobb ered­mény, ha kinyomunk a zselé­ből egy fél kiskanálnyit és ala­posan bedörzsöljük vele a tenyerünket és a kézfejünket. A kéztisztító kendőt ugyanígy kell használni.

A gyerekek hátizsákjába is tegyünk egy csomag kéztörlő kendőt. Amikor 420 elemista négy héten át kézfertőtlenítő kendőt használt az iskolába ér­kezéskor, evés előtt és vécézés után, 29 százalékkal kevesebb volt körükben a gyomor-bél rendszeri fertőzés és 49 száza­lékkal a meghűléses megbete­gedés. Akik kéztörlő kendőt használtak, 31 százalékkal ke­vesebbet hiányoztak betegség miatt.

Tisztább az ottho­nunk a fertőtlenítő hatású tisztítószerek használatától?

IGEN Vírusos megbetegedé­seket nem lehet ilyen módon megakadályozni, de a bakté­riumok ellen hatékonyak ezek a tisztítószerek.

A betegségeket okozó bakté­riumok, mint az E. coli, a szalmonella, a Staphylococcus és a Streptococcus, megbújnak a konyhai munkafelületeken, az ebédlőasztalon és a fürdő­szobai felületeken. Míg a szokásos lemosással eltávolít­hatjuk a piszkot, a baktériu­moktól csak fertőtlenítő hatású szerekkel lehet meg­szabadulni.

Összehasonlítva a baktériumölő és fertőtlenítő oldatokat a hagyományos házi szerekkel, mint amilyen a szódabikarbóna vagy az ecet, a bolti készítmények bizonyul­nak hatékonyabbnak: a kór­okozók 99,9 százalékát elpusz­títják, olyanokat, mint a szalmonella, a Staphylococcus aureus és az Escbericbia coli. A házi szerek hatékonysága csak 90 százalékos.

Elméletben a kétféle szer kö­zötti választás egyenlő annak eldöntésével, hogy egészsége­sek maradjunk, vagy megbete­gedjünk. Ez különösen fontos kérdés az olyan háztartások­ban, ahol kisgyerekek és idő­sek vannak, vagy olyan szemé­lyek, akiknek gyenge az immunrendszere. Ne feledjük azonban, hogy a felsorolt kór­okozók mindegyike baktérium, és nem vírus. Az a helyzet,, hogy a fertőtlenítő tisztítósze­rek legtöbbje nem hat a víru­sokra. (Töménységétől függő­en még az alkohol is csak esetlegesen öli meg a víruso­kat.

Kutatási eredmények! Ezért a kutatók a vizsgált 292 család esetében nem talál­tak különbséget a vírusos meg­betegedések gyakoriságában attól függően, hogy használ­tak-e fertőtlenítő tisztítószere­ket, vagy sem. A baktériumok okozta betegségek tekintetében ugyanakkor ilyen hatás való­színűsíthető.

Izgassuk tehát magunkat a kilincseken, telefonokon és vil­lanykapcsolókon vil­lanykapcsolókon megtelepedő baktériumok miatt?

A válasz: erre általában semmi szükség. Ha azonban beteg van a ház­nál, nem árt az elővigyázatos­ság, mert a kórokozók túlélési ideje a kemény, száraz felülete­ken 20 perc és két óra közötti. Ennyi idő alatt bőven megfer­tőzhetik a következő áldoza­tot, hacsak valaki nem takarít­ja el őket. A szakértők az alábbi összetételű lemosót ajánlják: 1 rész hipó, 10 rész víz. Ez hatékonyan megöli a baktériumokat és egyes víruso­kat is. Hagyja rajta az oldatot a felületen 10-20 másodpercig, majd törölje szárazra.

Jobbak a baktérium­ölő hatású mosoga­tószivacsok a közön­séges szivacsoknál?

NEM Minden szivaccsal föl lehet szedni a kiömlött folya­dékokat és szétszóródott ételdarabkákat, amelyek baktériumokat tartalmazhatnak. A baktériumölő hatású szivacsok nem fertőtlenítik a konyhai munkafelületeket.

Ha piszkos szivaccsal töröljük le a konyhai munkafelületet, baktériumokkal teli vékony ré­teg marad rajta. Nem csoda hát, hogy szakemberek szerint a háztartásban a kórokozók egyik fő forrása a mosogató­szivacs. A megoldás: új straté­giát kell alkalmazni a konyhai szivacsok használatakor és a munkafelületek tisztításakor. Nem elég az ún. antibakteriális szivacsok használata, mert ezek meleg és nedves zugaiban is megbújhatnak kórokozók, különösen, ha apró ételdara­bok is kerülnek a pórusokba.

A megoldás az, ha konyhai papírtörlővel és fertőtlenítő-spray-vel vagy a fent ajánlott hipós oldattal tisztítja a mun­kafelületeket. Ha mégis inkább szivacsot használ, mossa ki na­ponta. Hogyan?

Kutatási eredmények! Amikor kuta­tók összehasonlították a kony­hai szivacsok tisztításának öt módszerét, azt találták, hogy a 10 százalékos hipós oldatba, citromlébe vagy deionizált víz­be való áztatás csak az élesztő-és penészgombák 37-87 száza­lékát távolította el, míg a mo­sogatógépben való tisztítás (a szárítási ciklust is beleértve) nyomán a gombák 99,998 szá­zalékban elpusztultak.

Egyes szakemberek azt ajánl­ják, hogy mikrohullámú sütőben fertőtlenítsük a sziva­csokat. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy nem lehet tudni, pontosan mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a hevítéstől elpusztuljanak a kórokozók, a veszélye pedig, hogy a túlmelegítés következ­tében akár meg is gyulladhat a szivacskendő.

FÖLÖSLEGES ANTIBAKTERIÁLIS HATÁSÚ TERMÉKEK

Alkalmas lehet a fogkefe, a mosogatószer vagy a vágódeszka arra, hogy egymagában fölvegye a harcot a kórokozókkal? A Wisconsin-Madison Egyetem élelmiszer-biztonsági szak­értőinek véleménye szerint nem. Semmi értelme nincs anti­bakteriális fogkefét, vágódeszkát, mosogatószert, telefon­tokot, játékszert, rongyot vagy szivacsot vásárolni.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.