A vesekövesség intő jelei
Tünetek
Keletkezése hasonló ahhoz, ahogy a tengervíz párolgása nyomán a só leülepszik. Sokféle típusa ismert. A kőképződés kiújulásának hatékony megelőzéséhez ismerni kell a vizelettel távozó kristály összetételét, ezért a követ őrizzük meg, és mutassuk meg a kezelőorvosnak. Vér- és vizeletvizsgálatra is szükség lesz.
Normális esetben a szervezetből kiválasztott anyagok a vesén át a vizelettel ürülnek. Ha a vizelet túltelítődik káros végtermékekkel, ezek kikristályosodhatnak, és kőszerű képződményként lerakódnak a vesékben. A vesekövek különböző méretűek lehetnek: a kisebbek a húgyvezetéken keresztül a vizelettel kiürülnek, a nagyobbak a vesében maradnak, de megakadhatnak a húgyvezetékben is, és erős fájdalmat okoznak. A statisztikák kimutatásai szerint a vesekövesek mintegy felénél 7 éven belül újabb kő képződés várható.
Vesekövek főleg fiatal- és középkorban fordulnak elő. A forró égövben élők kockázata nagyobb, ha kevés folyadékot fogyasztanak, és nem pótolják a nagyobb mértékű izzadás melletti veszteséget. Egyeseknél családi öröklődés is szerepet játszhat.
Tünetek és jelek
A kisebb kövek nem okoznak tüneteket. A nagyobb kövek jellemző, erős fájdalmat okozhatnak, ha beékelődnek a húgyvezetékbe, és az görcsös állapotba kerül.
Ez az ún. vesekólika, amelynek tünetei:
- intenzív fájdalom, amely a hát egyik oldalából indul, az ágyékba és a nemi szervekbe sugárzik;
- gyakori, fájdalmas vizelés;
- vér a vizeletben;
- hányinger, hányás.
A vesekólika a kő távozása után gyorsan elmúlik. Általában egyszeri jelenség, de bizonyos embereken, akik hajlamosak vesekövességre, többször is előfordulhat, mind a vesekőképződés, mind a vesekőroham.
(Kép fent) A vesemedence kontrasztanyagos röntgenvizsgálati képe, amely a vizeletnek a vesékből történő elvezetését ábrázolja. A felvételen a jobb vesében látható kő (a kép bal oldalán narancssárgára színnel).
Prevenció első körben
Bőséges folyadékpótlás. Mindenféle vesekő tüneteinek megelőzésének leghatékonyabb módja a bőséges folyadék-utánpótlás. Egyes kutatási adatok szerint 29 százalékkal ritkább a vesekő azoknál a férfiaknál, akik legalább 2,6 1 vizeletet ürítenek naponta (az átlag 1,5 1), a maximum 1,3 l-t ürítőkhöz képest. Nőknél a napi 2,7 1 vagy annál több vizelet majdnem a felére csökkenti a kockázatot – a napi 1,5 literrel szemben. Ehhez naponta 3,5-4 1 folyadékot (tizennégy-tizenhat normál ivópohárnyi mennyiséget) kell meginni, ami gyakori, kétóránkénti vizelési eredményez.
- Vesekövek, étrendi tanácsok
- A vese- és hólyagkő természetes gyógymódja
- A vesebetegségek természetes gyógymódja
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Egy kis joghurt. Az orvosok régebben azt tanácsolták vesekőre hajlamos pácienseiknek, hogy kerüljék a kalciumban gazdag táplálékokat, a húgyúti kövek többsége ugyanis nagyrészt kalciumból (Ca) áll. Mint kiderült, rossz tanácsot adtak. Az újabb adatok szerint éppen azok hajlamosak leginkább a vesekőre, akiknek az étrendje minimális mennyiséget tartalmaz ebből az elemből.
A kalcium legjobb forrásai a tej és a tejtermékek (joghurt, kefir, sajt stb.), de sok van a zsenge zöld szójában, továbbá a teljes kiőrlésű gabonapelyhekben, amelyeknek egyetlen adagja akár 1000 mg-ot, azaz 1 g-ot is tartalmazhat. A csontok szilárdságának megőrzéséhez napi 1200 mg Ca szükséges, de a vesekövesség kockázatának csökkentésére nincs meghatározott beviteli érték.
Az oxalátok veszélyei. Kutatások szerint az oxálsav elősegíti a kőképződést, ezért a vesekőre hajlamos embernek kerülnie kell az oxalátos élelmiszereket: a sóskát, a parajt, a rebarbarát, a céklát, az epret, a diót, a mandulát, a földimogyorót, a csokoládét és a búzakorpát. Aki nem tud róluk lemondani, kalciumdús táplálékokkal kiegészítve fogyassza őket – például a földiepret egy tál tejes zabpehelyre szeletelve, a mandulát vagy mandulapelyhet joghurtra szórva, a parajfőzeléket vagy sóskát reszelt sovány sajttal.
Prevenció második körben
Narancslé mindig, almalé ritkán. Vesekövesség ellen régóta ajánlják az orvosok a jó savanyúra készített limonádét (egészen kevés cukorral). Újabban kiderült, hogy a narancslé még jobb választás. Mind a citrom, mind a narancs leve bőségesen tartalmaz ugyanis kálium-citrátot, melyet vesekő ellen írnak fel az orvosok. A grépfrút leve és az almaié azonban árthat: egypohárnyi mennyiség is növelheti a vesekő kialakulásának kockázatát, az almaié nem kevesebb mint 35 százalékkal. Ennek pontos okát még kutatják a szakemberek.
Súlykontroll. Kiderült, hogy a 100 kilogrammot meghaladó tömegű férfiak körében 44 százalékkal több a veseköves, mint akiknek a testtömege nem éri el a 70 kg-ot. Nőknél a nagyfokú elhízás még veszélyesebb: a mázsás hölgyek esetében a kockázatnövekedés 89-92 százalék!
Káros fruktózszirup. Ezt a tömény édesítőszert nehéz elkerülni, mert manapság a legtöbb előrecsomagolt snack, desszert és üdítőital alkotórésze; kukoricaszirupnak, invert cukornak is nevezik. Aki eleve nem fogyaszt cukros üdítőket, agyonédesített gyümölcsitalokat és mindenféle dobozos, zacskós nassolnivalót, máris helyzeti előnyben van, hiszen így jelentős lépést tesz a húgyúti kövesedés ellen. A kutatók azt gyanítják, hogy a kukoricaszirupban lévő tömény fruktóz (gyümölcscukor) hatására megnő a vizelet kalciumtartalma.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Kezdetben nincsenek. A kövek többsége észrevétlenül távozik a vizelettel, vagy a vesében marad. Ha azonban egy nagyobb kő elakad a húgyvezetékben, vesegörcs lép fel. Ez hirtelen fellépő, rendkívül heves fájdalommal jár, mely a vesetájékról kisugárzik a hasba, a hátba, a deréktájba, az ágyékba. További kísérő tünetek: hányinger, hányás, gyakori vizelési inger, ürítés közben égő érzés, vér a vizeletben.
Új fejlemények. Kiderült, hogy rendkívül hajlamosak a vesekövességre a metabolikus szindrómában szenvedők. Ennél az állapotnál egyidejűleg áll fenn magas vérnyomás és vérzsírszintek, a zsigeri szervek elhájasodása (hasra hízás), inzulinrezisztencia, valamint a jótékony hatású HDL-koleszterin alacsony szintje.
A vesekövek megelőzése
- Kellő mennyiségű folyadék fogyasztása (napi kb. 2-3 liter).
- Melegben és terhelés után több folyadékot kell fogyasztani.
- Bizonyos zöldségeket, pl. rebarbarát, spenótot, spárgát kerülni kell, mert ezeknek magas az oxaláttartalma.
- Konzultálni kell az orvosunkkal a magas kalcium-tartalmú élelmiszerek (tejtermékek, sajtok) vagy kalcium-tartalmú savkötők fogyasztásáról.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.