Gyógyító természet

A vese- és hólyagkő természetes gyógymódja

Miként a betegség magyar nevéből már kitűnik, a baj fő jellegzetessége, hogy az egyik vagy mindkét vesében vagy hólyagban homok, illetve kő keletkezik, ami – mint nem idevaló, idegen test – izgatja a szervek nyálkahártyáját, tehát betegség. Ezen betegségeket az anyagcsere-betegségek közé soroljuk, mert anyagcserezavar váltja ki.

Vesekő

Rendes körülmények között a táplálékot, amely a szervezet fenntartásához és fűtéséhez szükséges, az emésztőcsatorna, a gyomor, bél, máj, hasnyálmirigy stb. dolgozza fel, míg a salakanyagokat, amire a szervezetnek már nincs szüksége, a kiválasztó szerv, mint a tüdő a kilehelt levegőt, a végbél a székletet, a bőr az izzadságot, a vese a vizeletet távolítja el. Az utóbbiban rendesen semminemű szilárd anyag nincs.

Húgysav a szervezetben

Csak górcső alatt látunk bizonyos sejteket, fehér- és vörösvérsejteket és törmelékanyagot, szabad szemmel nem. A húgysav.  mint a fehérjebomlás végtermékei, a vizelet útján a veséken át ürülnek ki a szervezetből. A köszvényre hajlamos, miként már leírtuk, visszatartja az ízületekben ezen anyagokat. Ugyanúgy a vesehomokra hajlamos egyén a veséjében. Ezáltal a vesekelyhekben és -csatornákban a húgysavas sók besűrűsödnek és kicsapódnak, és így keletkezik a homok, a homokból a kő. De a vesekő keletkezésének az okát és módját pontosan nem ismerjük, inkább feltevésekre vagyunk utalva.

A kiváltott fájdalom sincs semmi összefüggésben a kő nagyságával. Boncolások alkalmából már gyermekökölnyi köveket is találtak a vesében, anélkül hogy az illetőnek életében bármilyen fájdalmat vagy tünetet okozott volna. Másrészt kölesnyi kicsinységű, rosszul fekvő kövek már halálos kimenetelű vérzést okoztak, anélkül hogy valaha görcsöket idéztek volna elő. Más esetekben a legkisebb homokrögök is nagy fajdalmákat válthatnak ki, ha például a veséből a hólyagba vezető, szűk átmérőjű csatornácskában, az ún. ureterben megakadnak, és ennek finom nyálkahártyájára nyomást gyakorolnak.

Vesegörcs és tünetei

Vázoljuk a vesegörcs tüneteit, hangsúlyozva, hogy nem minden esetben szoktak a tünetek teljességükben megmutatkozni, sőt hol csak az egyik, hol csak a másik tünet jelentkezik, váltakozó hevességben, ami az orvosnak is sok fejtörést okoz, és szorgosabb kivizsgálásra készteti. A beteg néha csak tompa derékfájásról panaszkodik, máskor összecsuklik, a fájdalmak mindig hevesebbé válnak és görccsé fokozódnak. Jellegzetes a fájdalmak kisugárzása a hólyag és a lábszár irányába. Felléphet hányinger, sőt hányás. Gyakori tünete a vesegörcsnek a hidegrázás és láz.

A beteg heves vizelési ingert érez, úgy véli, hogyha vizelni tudna, megkönnyebbülhetne, de hasztalan erőlködik. A húgycsőben égető, szúró fájdalmakat érez. A vizelet sötétvörös színű, gyakran friss, megalvadt vért is tartalmaz. A beteg alhasa kőkemény, fáj; meleg borogatás erre jót tesz. A fájdalom olyan heves, hogy az orvos kénytelen morfiummal csillapítani.

Veseproblémák orvosi kezelése

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy az orvos lelkiismeretesen vizsgálja át az esetet, mert vakbélgyulladás, epegörcs, bélcsavarodás, sérvkizáródás stb. mind hasonló tüneteket okoz. A pontos vizsgálat kiterjed nemcsak a vizelet vegyi és górcsövi vizsgálatára, hanem a vesét röntgenfelvétellel, működését pedig az ún. vesetükrözéssel vizsgáljuk, hogy a helyes diagnózishoz juthassunk. Ha a heveny veserohamokat leküzdöttük, a vesehomokos beteg az idült időszakba kerül, amikor a panaszok hónapokon át vagy csak csekély mértékben jelentkeznek, vagy évekre teljesen el is tűnhetnek, ami könnyelművé teszi a beteget.

Nem lehet a beteget ettől eléggé óvni, annál is inkább, mivel a vesehomok kezelési módja – ami kizárólag természetes gyógyeszköz: a diéta és az ivókúra – olyan kevés kötelezettséget ró a betegre, hogy valójában könnyelműség ezt a keveset be nem tartani, hogy tartós gyógyulást biztosíthassunk.

Vese- és  hólyagkövek kezelése

Ami a vese- és hólyagkövek betegdiétáját illeti, főként arra kell törekedni, hogy a megengedett ételek a vesét ne izgassák és túl ne terheljék. A konyhasó káros a vesékre, ezért lehetőleg sókban szegény ételeket adjunk a betegnek. Törölni kell az étrendből a csípős anyagokat tartalmazó növényi ételeket, mint amilyen a retek, bors, zeller, paprika, mustár, gyömbér, hagyma és fokhagyma. Annál előnyösebb a gyümölcsök fogyasztása, nyersen és megfőzve egyaránt.

Alkoholt, babkávét, orosz teát kerüljük. Annál inkább fogyasszunk szénhidrátokat, lisztféleségeket és zsírokat. Hús helyett főtt halat ehetünk. Legelőnyösebb tehát a túlnyomóan növényi étrend, sok gyümölccsel, tejtermékkel, sok nyers étellel. A gyümölcslevek bő alkalmazása megszabadítja a szervezetet az ártalmas és mérgező anyagcseretermékektől. A sok gyümölcstáplálék a savi irányban eltolódott sav-lúg egyensúlyt ismét egyensúlyi helyzetbe hozza. A vesehomok, vese- és hólyagkő természetes gyógymódjának másik tényezője az ivókúra. A heteken át adagolt gyógyvíz a húgyutak nyálkahártyáját megtisztítja a salakoktól.

Ásvány- és gyógyvíz vesekő ellen

Az ásványvizek befolyásolják a vizelet kémhatását, miáltal meggátolja a homok- és kőképződést, így tehát nemcsak a már kifejlődött betegséget gyógyítják, de az arra hajlamos egyéneknél a baj kifejlődését is megakasztják. Az ásványvizek állandó adagolása bőséges vizeletről gondoskodik, így kiöblíti az anyagokat, amelyek oldott állapotban vannak a szervezetben, amelyek azonban ott kicsapódva homokká és kővé sűrűsödnének.

A már kifejlődött követ a gyógyvíz sem képes feloldani, de öblítő hatása révén elmozdíthatja a helyéről és kedvezőbb helyre viheti, és a megtapadás helyén kifejlődött gyulladást visszafejlesztheti. Az ásványvizekből naponta két alkalomra elosztva, éhgyomorra legalább egy litert itatunk. Vese- és hólyagkő esetén fontos előre meghatározni a vizelet kémhatását. A húgysavas és sóskasavas kő ugyanis savanyú vizeletben csapódik ki, ilyenkor lúgos vizeket kell adni. Ha azonban a kőképződés foszfátos, akkor a vizeletet épp ellenkezőleg, savanyítani kell, mert lúgos vizek adása egyenesen káros volna. Ilyenkor a lúgosító étrend is alkalmas.

Eljárás célja: izzasztás

A vízgyógyászati eljárások fő célja a veseköves beteg izzasztása. Ezáltal tehermentesítjük és eddzük a veséket. Előnyösebb a rövidebb ideig tartó izzasztás. E célból jó meleg fürdőket adunk, ha a szívet kímélni kell, félfürdőket. Másodnaponként tíz percig tartó negyven fokos fürdők a leghatásosabbak, melyeknek hőmérsékletét fokozatosan még emeljük. Ha a betegnek módjában áll gyógyfürdőt igénybe venni, úgy főként iszapfürdőket adunk, ahol a meleghatáson kívül az iszap külön gyógyhatása is érvényesül a beteg testrészen.

A vesehomokban szenvedő természetesen rohammentes állapotban is éljen helyesen, sokat mozogjon, lehetőleg szabad levegőn, vegyen nap- és légfürdőt, mert ezáltal fokozza az életerőt és a szervezet ellenállóképességét. A meghűlés azonban ártalmas és ettől őrizkedni kell.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.