Magas koleszterinszint veszélyei és csökkentése
Tünetek
Bonyolítja a helyzetet, hogy van „rossz” és „jó” koleszterin – az előbbi az LDL, amely megtámadja az érfalakat, és elősegíti a plakk-képződést, az utóbbi a HDL, amely igyekszik az LDL-t és a plakkokat kipucolni a szervezetből. Az sem közismert, hogy az infarktuson átesettek közül csak minden második személynek magas a koleszterinszintje. 1 százaléknyi LDL-csökkenés 2 százalékkal, ugyanennyi HDL-szintemelkedés 3 százalékkal mérsékli egy végzetes kimenetelű infarktus kockázatát.
Az egészséges koleszterinszint
LDL-koleszterin (káros): a hivatalos ajánlás szerint egészséges (nem szívbeteg) ember vérében 2,6 mmol/l (100 mg/dl). Szív- és érrendszeri betegségekben, közepes vagy nagyfokú veszélyeztetettségben, cukorbetegek, illetve infarktuson vagy agyvérzésen átesettek esetében 1,8 mmol/l (70 mg/dl). Orvos szakértőink egybehangzó véleménye szerint az LDL szintje egészséges személynél se haladja meg a 2,6 mmol/l-t (100 mg/dl-t).
HDL-koleszterin (hasznos): férfiaknál minimum 1,0 mmol/l (38 mg/dl), nőknél minimum 1,3 mmol/l (49 mg/dl), ennél azonban többre, 1,4 mmol/l-re (54 mg/dl-re) kell törekedni,
Triglicerid (vérzsír): a koleszterinhez hasonlóan ez a vegyület is veszélyezteti a szívet. Vérszintje ne haladja meg az 1,7 mmol/l-t (150 mg/dl-t).
Prevenció első körben
Kevesebb telített zsírsavat! Minden hamburger, zsíros hús, szalonna, sütő- és főzőzsír, hidrogénezett főzőolaj, vaj, magas zsírtartalmú tej, kövér sajt, tejszínes jégkrém, fagylalt bővelkedik telített zsírsavakban. Aki nem akar szívrohamban meghalni, térjen át a lebőrözött csirkemellre, a halételekre, az extra szűz olíva- és a repceolajra, a sovány tejre, a zsírszegény vagy zsírmentes desszertekre (például tejszínes fagylalt helyett
a jégkására).
Nem a „hidrogénezett” vagy „keményített” termékekre. Olvassuk csak el alaposan a bolti desszertek, chipsek, olcsó főzőolajok, „diszkont” margarinok, vajak, krémek, édességek csomagolásán az összetevőket: szinte biztosan fel fog tűnni az a szó, hogy „hidrogénezett” vagy „keményített”. Ez nem más, mint a transzzsírok fedőneve, melyeket az eltarthatóság javítására adnak az élelmiszerekhez.
A készítmények élettartamát valóban meghosszabbítják, de a miénket biztosan nem, mert a szervezetbe kerülve növelik az LDL és a trigliceridek (vérzsírok) szintjét, ugyanakkor csökkentik a jó HDL-ét, tehát bársonyszőnyeget terítenek az infarktus elé. Egy kísérletben félszáz egészséges férfival öt héten át transzzsírokat etettek. Az eredmény: az LDL aránya 5 százalékkal nőtt, a HDL-é 11 százalékkal csökkent a vérben, amit biztosan nem köszönt meg a szívük.
Csak úgy csöpögnek a transzzsíroktól a gyorséttermi menük és persze a hagyományos pecsenyesütők, lacikonyhák, vendéglők szaftos finomságai is. A ritkán ellenőrzött gyorsbüfék fritőzeiben takarékossági okokból ritkán cserélik az olajat, márpedig a sokszor használt főzőolaj roppant egészségtelen; de még a friss olajban kisütött hasábburgonya és hamburgerfasírt is tele van transzzsírokkal.
Az az átkozott cigaretta! A dohányfüst a jótékony HDL-koleszterin szintjét 7-20 százalékkal csökkenti, miközben a káros LDL-ét 70 százalékkal növeli – ez derült ki több vizsgálat eredményeinek összesítéséből. Ráadásul a füstben lévő mérgező vegyületek hatására az LDL hatványozottan roncsolja az érfalakat. A leszokás után azonban a szívvédő HDL szintje már egy-két hónapon belül visszaáll a normális értékre.
- Koleszterin és fajtái, tényleg károsak?
- Létezik teszt a metabolikus szindróma kimutatására?
- Koleszterinszint-mérések
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Zabkása, rozs, bab mindennap. E három élelmiszer bőségesen tartalmazza a béta-glukánnak nevezett vízoldékony rostot, mely a bélrendszerbe kerülve szivacsként szívja fel a koleszterindús epét, így az nem emeli a vérkoleszterint, hanem kiüríti a szervezetből. Az oldhatatlan rostok (fő forrásaik a teljes kiőrlésű pékáruk, például a magos vagy korpás kenyér, valamint a hántolatlan szemes termények, például a barna rizs) erre nem képesek. Egy kísérletben harminchat túlsúlyos férfi közül néhány mindennap megevett két nagy adag, oldható rostokkal teli ételt: a kúra eredményeképpen LDL-szintjük 17 százalékkal csökkent. De vajon hogyan fogyaszthatunk több oldható rostot?
Íme három remek módszer:
- Reggelire zabkása reszelt almával. Több vizsgálat eredményének összesítése azt mutatja, hogy aki zabkásával kezdi a napot, annál az LDL-szint 7 százalékkal alacsonyabb lesz azokéhoz képest, akik mást esznek reggelire.
- Rizs helyett árpagyöngy (gersli). Egy amerikai vizsgálatban huszonöt enyhén magas koleszterinszintű személy közül néhány több héten át naponta fogyasztott gerslit; a kísérlet végére 17 százalékkal csökkent az LDL-szintjük. Az árpagyöngy finom, kiadós köret, melyet déd- és nagyanyáink még gyakran használtak; manapság jobb hipermarketekben elérhető áron megvásárolható.
- Babot levesbe, salátába, köretnek, főételként, fűszeres szószban vagy magában: a Coloradói Egyetem (USA) kutatói tizenhét fő bevonásával végzett kísérletükben kimutatták, hogy akik mindennap elfogyasztottak 125 g főtt tarkababot, azoknál az LDL-szint 8 százalékkal csökkent.
Jótékony diófélék. Sokak számára furcsának tűnhet, hogy a magas zsírtartalmú diófélék egészségesek, pedig így van. Ez a bennük lévő egyszeresen telítetlen zsírsavaknak köszönhető, melyek hatására csökken a koleszterinszint. Ha édesség, cukorka, chips vagy ropi helyett minden délután egy kisebb marék mandulát nassolunk, az LDL-koleszterin szintje közel 10 százalékkal eshet.
A mandulabél ráadásul E-vitaminban is gazdag, a héja pedig nagy mennyiségben tartalmaz flavonoidokat: mindkét vegyület gátolja az LDL oxidációját, mely az első állomás az érszűkületet okozó plakkok képződésében. Ahhoz, hogy az LDL-koleszterin csökkenése közben a jótékony HDL-szint is növekedjen, a dió az egyik legjobb csemege.
A diófélék azonban kalóriadús táplálékok, ezért fogyasztásuk csak mértékkel ajánlott. 15 g 90 kcal-t biztosít: nagyjából ennyit tartalmaz tizenkét szem mandula, nyolc kesudió, huszonhat pisztáciamag vagy három-négy dióbél; dupla adag értelemszerűen kétszer annyi kalória.
A kísértést, hogy e finom ropogtatnivalókat marékszámra tömjük magunkba, úgy kerülhetjük el, ha egy lapos, de elegáns, zsebbe dugható fémdobozkát használunk, melyben húsz-huszonkét szem mandulánál több nem fér el. így könnyű kiporciózni a napi adagot: ez az ideális mennyiség, ennyinél többet ne együnk.
Koleszterincsökkentő testmozgás. Újabb kutatási eredmények szerint nem elég, hogy az LDL szintjét alacsonyan tartsuk: éppen ennyire fontos, hogy a HDL megfelelő mennyiségben legyen a vérben. Sajnos a HDL növelésére kevés igazán hatékony módszer kínálkozik, egy azonban biztosan: a testmozgás. Minden sport alkalmas erre, mely nagy oxigénfelvétellel jár. Mozgás hatására a HDL-szint 5-10 százalékkal nő; ha emellett egészségesen is táplálkozunk, az LDL-szint 3-16 százalékkal csökken.
A stressz és a koleszterin
Prevenció második körben
Egy kis bor. Kutatási adatok szerint a mértékletes alkoholfogyasztás kétszeresen is jót tesz a koleszterinszintnek: napi egy pohár vörösbor 8 százalékkal csökkenti az LDL-t, ugyanakkor jelentős arányban, mintegy 7 százalékkal növeli a HDL szintjét. A mértékletes azt jelenti, hogy férfiak kettő (3 dl), nők egy (1,5 dl) pohárnál ne igyanak többet naponta!
Súlykontroll. A súlyfelesleg 6 százalékának leadása 12 százalékkal csökkenti az LDL-szintet, a HDL-ét pedig 18 százalékkal növeli. A koleszterinszint-javító fogyás legjobb módja a visszafogott zsiradéktartalmú étrend sok gyümölccsel, zöldséggel, diófélékkel, tengeri hallal (az egészséges telítetlen zsírsavak fontos forrásai), olíva- és repceolajjal. Ez a fajta, kímélő étrend nemcsak kellő hatékonysággal védi a szívet, de sokkal élvezetesebb is, mint a kifejezetten zsírszegény vagy a teljesen zsírmentes diéta. Utóbbi hatására ugyan gyors ütemben vékonyodik az erekben lerakódott plakkréteg, ám sokaknak hamar beletörik a bicskája.
Szterinek és sztanolok (NSZ). E természetes növényi vegyületek részben meggátolják a koleszterin felszívódását a bélből. Fő élelmi forrásaik a dúsított margarinok és narancslék. Egy kísérletben egészséges koleszterinszintű személyek negyedéven át szterines és sztanolos margarint fogyasztottak, aminek eredményeképp LDL-szintjük 7-11 százalékkal csökkent.
A szakemberek naponta körülbelül 2 g szterin és sztanol bevitelét javasolják: ennyi van két és fél evőkanál dúsított margarinban vagy 5 dl (két normál pohárnyi) dúsított narancslében. Mivel azonban hatásukra kevesebb karotin (fontos szívbarát vegyületcsoport) szívódik föl a bélből, fontos, hogy emellett sok színes terményt (piros, sárga, narancssárga zöldséget, gyümölcsöt) fogyasszunk, melyek bőségesen tartalmazzák a karotinokat.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Rendszerint nincsenek. A genetikai hátterű, kórosan magas vérkoleszterinszint esetén kicsi, dudoros koleszterinlerakódások keletkeznek a könyökön, térden, ülepen és közvetlenül a szem alatt. Aki ilyesmit észlel magán, haladéktalanul méressen koleszterint az orvosnál; gyógyszeres kezelésre lesz szükség, de a rendszeres testmozgás és az egészséges étrend is sokat segíthet.
Új fejlemények. Az élelmiszerekben lévő koleszterin miatt nem kell (túlzottan) aggódni. Az újabb vizsgálatok szerint még a közismerten koleszterindús tojássárgája és garnélarák sem emeli a vér LDL-szintjét. Harvardi (USA) kutatók kimutatták, hogy akár a hét minden napján megehetünk egy tojást anélkül, hogy az jelentősen emelné az LDL-t. A Rockefeller Egyetem tudósai pedig arról számoltak be, hogy tizenkét óriásgarnéla elfogyasztásával 200 mg koleszterin jut a szervezetbe, ami ugyan megnöveli az LDL mennyiségét, az össz-koleszterin aránya mégis javul, mert a HDL-szint az LDL-nél nagyobb mértékben nő.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.