Fekélybetegség tünetei
A gyomorsav tulajdonképpen sósav, amely az egyik legerősebb savnak számít. Feladata a gyomorba került minden „idegen” vagy kellemetlen anyag feldolgozása, és a bekerült táplálék emésztéséhez az emésztőenzimek aktiválása. A gyomor és a vékonybél falát nyálkahártyaréteg béleli, a gyomorsav képes ezt a réteget kikezdeni, és emiatt a sérült területen fekély képződik. Peptikus fekély a gyomorban és a nyombélben is előfordulhat. Szerencsére ezek kezelése igen eredményes; az esetek mintegy 90%-ban gyógyíthatók vagy jól kezelhetők.
Tünetek és jelek
- A peptikus fekély jellegzetes tünete a has felső részében észlelhető fájdalom. Ez odáig fokozódhat, hogy a beteg éjjel felriad a fájdalomra.
- Hányinger, hányás.
- Étvágytalanság, testsúlycsökkenés.
A nyombél fekélye háromszor gyakoribb, mint a gyomorfekély, és leginkább a 20-45 éves korcsoportot érinti. A gyomorfekély viszont inkább az 50 év feletti férfiakban gyakoribb.
(Kép fent) Emberi gyomornyálkahártyán található Helicobacter pylori baktériumok, a gyomorfekély leggyakoribb kórokozói, amelyek gyulladást is okozhatnak. A fertőzés megfelelő antibiotikus kezeléssel megszüntethető.
A peptikus fekély tünetei
Számos fekélyes betegnek nincsenek tünetei, vagy csak enyhe hasi kellemetlenség-érzésről, emésztési zavarról panaszkodnak. De a fekély a has felső részében erős fájdalmat is okozhat. Nyombélfekély esetén üres gyomorra fokozódik a fájdalom, étkezésre múlik, majd kiújul. A gyomorfekélyes fájdalom viszont étkezés után fokozottabb. A fájdalom mindkét esetben hasonló lehet a gyomorrák keltette fájdalomhoz, így mindenképpen ki kell vizsgáltatni!
- Fekélyekés tünetek, aszpirint rá?
- Miért írt fel az orvos több gyógyszert is a fekélyemre?
- Emésztőrendszeri problémák
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Miért alakul ki?
A fekélyek nagy részét a Helicobacter pylori baktérium fertőzése okozza. Rossz higiénés körülmények között élőkön nagyobb a fertőzés veszélye.
Egyéb hajlamosító tényezők:
- aszpirin vagy ún. nem szteroid gyulladásgátlók tartós szedése,
- mértéktelen alkohol- vagy koffeinfogyasztás,
- dohányzás.
A stressz súlyosbító tényező a fekélybetegek számára, mivel növeli a savtermelést. Kialakulásában az örökletes tényezőknek szerepük lehet, mert egyre többször jelenik meg az utódoknál.
Mit tehet az orvos?
Az orvos már a tünetekből következtethet a fekély meglétére, de kérhet laboratóriumi és egyéb vizsgálatokat is. Vérképből kimutatható a baktérium elleni antitest jelenléte. Javasolhat endoszkópiát is, szövetmintavétellel együtt. A szövetmintát megvizsgálják a Helicobacterpylorijelen-létére, és gyomorrák esetleges fennállására. Ha nem lehet endoszkópiát végezni, akkor a kilégzési karbamidteszt alapján szintén megállapítható a H. pylori jelenléte.
Egy új felismerés
Valószínűleg a gyomorrák létrejöttében is szerepe van. A H. pylorit ma már vérből és kilélegzett levegőből egyaránt ki lehet mutatni. Az endoszkópos vizsgálat alkalmával nyert szövetmintából is azonosítható.
Hol alakul ki peptikus fekély?
(Kép fent) A peptikus fekély főként a nyombélben alakul ki – ez a vékonybél első szakasza -, de létrejöhet a gyomorban is.
A kezelés lehetőségei
A H. pylori felismerése óta sokkal inkább egyértelmű lett a fekélybetegség kezelése. A H. pylori kiirtása (eradikáció) két antibiotikummal történik, valamint egy PPI (protonpumpa-gátló) fekélyellenes szerrel, hét napon át. Ezután hat hétig kell adni savkötő szereket a nyálkahártya helyreállítására.
Ha valóban jelen van a H. pylori, egy határozott kezelési menetrend után a fekélyek mintegy 90%-a meggyógyul! A második kezelési „menet” a maradék fekélyek többségét is meggyógyítja.
A gyógyszerek (aszpirin, nem szteroid gyulladásgátlók) okozta fekélyek elmúlnak, ha a kérdéses gyógyszer szedése abbamarad. Sajnos bizonyos esetekben, így csont-ízületi gyulladás esetén nem lehet abbahagyni a gyógyszeradást. Ezért az orvos kiegészítő kezelést adhat, amely védi a gyomor- és bélnyálkahártyát a fekélyek kialakulásától.
Fontos a fekélyek kiújulásának meggátolása, ezért ad az orvos néhány életmódváltoztatási tanácsot, javasolja a munkahelyi stressz csökkentését, a dohányzás és alkoholfogyasztás mérséklését, abbahagyását stb.
A peptikus fekély szövődményei
A H. pylori oki szerepének felfedezése előtt gyakran alkalmaztak sebészi beavatkozást, ma már csak szövődményes fekélybetegség esetén teszik.
- Vérzések – a nyombélfekélyek húzódhatnak közvetlenül vérér felett, ezért ha a fekély az érbe „tör”, vérzés alakulhat ki. A vérzés endoszkópos úton beadott injekcióval megállítható, de bizonyos esetekben a sebésznek el kell kötnie az eret a további vérzések megakadályozására.
- Kilyukadás (perforáció) – a fekély helyén, a gyomorfalon lyuk keletkezhet, és a gyomortartalom beömlik a hasüregbe, ahol életveszélyes állapotot – hashártyagyulladást – okoz. A sebész a fertőzött hasüreget kitisztítja, majd fekélygátló kezelést alkalmaz.
- Gyomorkapu-szűkület – a fekély, vagy annak heges maradéka beszűkítheti a gyomor alsó kapujának, a pylorus-izomzatnak a kimeneti részét. Jelentősebb szűkület már gátolja az étel áthaladását, és erős hányás alakulhat ki. Ekkor sebészi úton helyre kell állítani a gyomorkapu normális működését.
Gyomorhurut
Eredményezhet komolyabb elváltozásokat, így vérzést vagy fekélyképződést is. A gyomorrák kialakulásának egyik kockázati tényezője. Korábban, nem ismerték a kiváltó okot, és nem is volt hatékony kezelése. A H. pylori azonosítása után viszont már a jól meghatározott antibiotikus kezelés eredményes lehet. A krónikus gyomorhurutot is okozhatja a mérték nélküli alkoholfogyasztás és a dohányzás.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.