A fogamzás előtti gondozás jelentősége cukorbetegeknél
A diabéteszes terhesség szövődményeinek legdöntőbb tényezője az anya egészséges terhesekénél magasabb vércukorszintje. Ez a „magasabb” vércukorszint nem szükségszerűen „diabéteszes tartományú” vércukorérték. Ez egy látszólagos ellentmondás, amelynek részletes magyarázatára – a látszólagos ellentmondás feloldására. Már itt is le kell szögeznünk azonban, hogy anyagcserezavartól mentes terhesség során az éhomi vércukorszint általában alacsonyabb, mint nem terhes állapotban (3,0-4,0 mmol/1) és a nap folyamán sem haladja meg a 7,0 mmol/l-t.
Hogyan lehet megelőzni a bajt?
Ez a magyarázata, hogy a terhesség során a vércukorszintet lehetőség szerint e határok között kívánjuk tartani, a fogamzás pillanatától a szülésig. Különösen kritikusnak tekinthető a terhesség korai szakasza, a szervtelepek kialakulásának időszaka, az első 7-8 hét, a lehetséges szervfejlődési eltérések kialakulása ugyanis erre a szakaszra esik. Elsődleges szempont tehát, hogy a fogamzás idejére a vércukor már normális szintű legyen.
Ideális természetesen az lenne, ha a vércukorszint már ekkor is a kora terhességet jellemző 3,0-7,0 mmol/1 közötti lenne, nem terhes állapotban azonban ennek biztosítása nem könnyű. Ne felejtsük el, hogy prekoncepcionális gondozásba cukorbetegeket vonunk, akik teherbe esésük előtt szokásos mindennapi tevékenységüket végzik. Az ideálisnak jelzett 3,0 mmol/1 körüli érték már az alacsony vércukor tartomány (hipoglikémia) határa, ami a szokásos munkavégzést zavarhatja.
Mit jelent a prekoncepcionális gondozás?
Megfelelőnek tartjuk ezért a prekoncepcionális gondozást, ha az éhomi vércukorszint 4,0-5,5, étkezések után 60-90 perccel mérve 7,0-8,0 mmol/1 közötti.
Ez utóbbi a megelőző 1-2 hét átlagos vércukorszintjét tükrözi. Jó eredményű prekoncepcionális gondozásról beszélhetünk akkor, ha a HbAlc-érték <6,5%, a fruktózamin tartalom pedig a normális értékhatáron belül van (a hazai laboratóriumok többsége által használt módszer szerint <285 mmol/l).
- Áttörés a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők számára
- A cukorbetegség típusai és kezelése
- A cukorbetegség és hatása az érrendszerre
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Megfelelő a prekoncepcionális gondozás, ha...
- az éhomi vércukorszint 4,0-5,5 mmol/l közötti
- étkezések után 60-90 perccel mérve 7,0-8,0 mmol/l közötti
- HbAlc-érték <6,5%
- fruktózamintartalom <285 mmol/l
Milyen kezelések javasoltak?
Amennyiben életmódkezeléssel e feltételek nem teljesülnek, inzulin adagolása szükséges. Már inzulint kapó betegeken ún. analóg inzulinkezelés esetén sor kerülhet a kezelés megváltoztatására.
Inzulinpumpa-kezelés alatt állók folytathatják az inzulinpumpa alkalmazását, sőt speciális esetekben (igen labilis, más módon nem rendezhető anyagcsere-állapotú l-es típusú diabétesz), a prekoncepcionális gondozás pumpakezelés bevezetésének javallata lehet. Ezzel szemben hangsúlyoznunk kell, hogy önmagában a terhesség bekövetkezte nem indok pumpakezelés bevezetésére, sőt pumpakezelés terhesség alatt történő bevezetése nem is tanácsolható.
A fentiekből adódóan, tervezett terhesség esetén, korábban vércukorcsökkentő tablettákat szedő nőkön a prekoncepcionális gondozás során inzulin bevezetése szükséges, és a tabletták szedését ezen időponttól kezdve fel kell függeszteni.
Mi történik második terhesség alatt?
Korábban gesztációs diabéteszes nő, ismételt tervezett terhesség esetén ugyanúgy prekoncepcionális gondozásba vonandó, mint a prégesztációs cukorbetegek, tekintet nélkül arra, hogy a szülés után fennmaradt-e cukoranyagcsere-zavar vagy sem. Egy ismételt terhesség ugyanis jelentős glukóztolerancia-csökkenéssel és következményes vércukor-emelkedéssel járhat, ami veszélyeztetheti mind az anyát, mind a magzatot.
Másképpen fogalmazva: a terhességi cukorbetegség diabétesz szempontjából egy életen keresztül fokozott kockázatot jelentő állapotot képvisel, az anyagcsere bármilyen stressz helyzetben – a terhesség ebben az értelemben élettani stresszhelyzetnek tekintendő – rosszabbodhat.
Mik lehetnek a leggyakoribb szövődmények?
El kell döntenünk, hogy fennállnak-e szövődmények, ha igen, milyen azok stádiuma, továbbá, hogy szükséges-e ebben a vonatkozásban bármilyen speciális kezelés. Az érszövődmények kimutatására célzott vizsgálatok szükségesek.
A leggyakoribb „érszövődmény” a magas vérnyomás, amelynek felkutatása, és észlelése esetén kezelése, egy tervezett terhesség előtt elengedhetetlen. A vérnyomáscsökkentő szerek kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra is, hogy az adott készítmény vagy gyógyszerkombináció szedése a terhesség bekövetkezése után is folytatható-e vagy sem. Egyes készítmények adása ugyanis anyai és magzati okok miatt a terhesség alatt kerülendő. Célszerű, hogy ezen készítménycsoportok adagolására már a prekoncepcionális gondozás során se kerüljön sor.
Szemészeti problémák kezelése
Az esetleges szemészeti elváltozások (retinopátia) tisztázására részletes szakorvosi vizsgálat javasolt, amelyet helyes, ha a kérdésben tapasztalattal rendelkező szemorvos végez el. Elvben lehetséges ugyanis olyan súlyos, a látást veszélyeztető szemelváltozás is (ún. előrehaladt, proliferatív retinopátia), amely fennállása esetén egy esetleges terhesség vállalása nem tanácsolható.
(A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a cukorbetegség a szem vonatkozásában nemcsak az ideghártyát és a kis érrendszert érintheti, hanem elősegítheti zöldhályog (glaukóma), szürkehályog (katarakta) kialakulását, a könnytermelés csökkentésével fokozhatja a szaruhártya sérülékenységét, elősegítheti szemhéjszél gyulladások kialakulását is. Az idegek károsodása révén zavarttá válhatnak a szemmozgások is. Mindezek közül azonban, a látást potenciálisan veszélyeztető hatása révén a retinopátia a legnagyobb jelentőségű.
Cukorbetegség során fellépő vese problémák
A cukorbetegséghez társuló veseelváltozások terhesség kapcsán súlyosbodhatnak. Idejekorán tisztázandó ezért a veseműködés állapota. Amennyiben cukorbetegség okozta veseelváltozás mutatható ki, ennek állapotfelmérése és gondozásba vétele a tervezett terhesség bekövetkezte előtt kívánatos. Kivételes esetekben – előrehaladott, súlyos veseműködési zavar esetén – előfordulhat, hogy nem tanácsolt terhesség vállalása, mert ronthatja a terhesség kimenetelét és veszélyeztetheti az anya egészségi állapotát.
Összegezve azt mondhatjuk, hogy a prekoncepcionális gondozás célja a diabétesszel társuló terhesség anyai és magzati szövődményeinek megelőzése, a nem cukorbetegekével azonos terhességi kimenetel biztosítása, azaz a cukorbeteg nő elérhető legkedvezőbb egészségi állapotának létrehozása.
Milyen szakaszokból áll a gondozás?
A prekoncepcionális gondozás két, egymástól alig elkülönülő szakaszra osztható. Első szakasza a cukorbeteg asszony jelentkezésétől egészségi állapotának lehető legoptimálisabb rendezéséig, az ún. „startjel” megadásáig tart, második szakaszát pedig ezen optimális egészségi állapot fenntartása mellett e „startjeltől” kezdve a terhesség bekövetkeztéig terjedő időszak képezi.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.