Kit betegít meg a Parkinson-kór?
Hogyan lehetnek benne biztosak az orvosok, hogy nem öröklődik?
A kutatók alaposan megvizsgálták a Parkinsonos betegeket és családjukat, s a legtöbb esetben nincs másik ilyen betegségben szenvedő családtag. Ritkán fordul elő a Parkinson-kór öröklődése a szokásos értelemben közeli rokonok, mint az anya, apa, fivér vagy nővér esetében.
Ámbár, ha szélesebb családi körbe tekintünk be, például az unokatestvéreket nézzük (mint az Ön esetében is), kissé nagyobb a betegség gyakorisága, mint ahogy az ember véletlenül várná.
Mindamellett vannak olyan esetek is, melyekben mindenki azt hiszi, hogy a családban több Parkinsonos családtag van, de jobban megvizsgálva kiderül, hogy örökletes remegéssel van dolgunk.
Van-e a Parkinson-kórnak genetikai összetevője, még ha nem is örökletes?
Másként feltéve a kérdést:
„Van-e a Parkinson-kórnak köze az ember génjeihez (azokhoz az építő blokkokhoz, melyek ellenőrzik az előállított fehérje mennyiségét és típusát), ami azután különféle kölcsönhatással van egymásra és a környezeti tényezőkre, még ha közvetlenül nem is örökíti a szülő a gyerekre?”
- Parkinson-kór jellemző tünetei, agyműtétje
- Mi is az a Parkinson-kór?
- Mitől alakulhat ki a Parkinson-kór?
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Ez fontos kérdés, de lehetetlen egyszerűen megválaszolni.
Az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az örökletességet bármely betegségre vonatkozóan megnézzük, ha egypetéjű és nem egypetéjű ikreket vizsgálunk meg. Az egypetéjű ikreknek ugyanaz a genetikai felépítésük, ellenben a nem egypetéjűeknél ez nem hasonlít jobban, mint más testvéreknél. Amennyiben egy betegség öröklött komponense nagyon erős, akkor az egypetéjűek mindkét tagjánál lényegesen valószínűbb, hogy kialakul, mint a nem egypetéjűeknél.
Lehetnek az ikrek Parkinson-kórosak?
Bármilyen érdekes is mindez, nem változtatja meg azt a tényt, hogy figyelmen kívül hagyható a kockázat, hogy Parkinsonos emberek gyermekeinél kialakulhat ez az állapot.
Gyakoribb-e a Parkinson-kór a férfiaknál, mint a nőknél?
A Parkinson-kór bármely életkorban elterjedtebb a férfiaknál, mint a nőknél. A nők azonban általában véve tovább élnek, mint a férfiak, és mivel ez a betegség az életkorral gyakoribb, épp annyi férfi, mint nő él vele együtt.
Igaz, hogy néhány országban és éghajlaton gyakoribb?
Igen, a Parkinson-kór világszerte megtalálható. Nem mindig ismerjük a pontos számukat, mivel a Parkinsonos emberek pontos összeszámolására végzett kutatás nem érhető el minden országból. Az általunk ismert adatok szerint, minél közelebb fekszik egy ország az Egyenlítőhöz, annál kevesebb a Parkinsonos beteg.
A Parkinson-kór valóban csak időskori betegség?
Úgy becsülik, hogy 20 közül 1 embernél 40 éves kora előtt alakul ki a betegség. Példaként, Michael J. Fox kanadai TV- és filmszínész csak 30 éves volt, amikor diagnosztizálták nála a Parkinson-kórt. Minden idegorvos találkozik harmincas éveiben lévő vagy még fiatalabb Parkinsonossal is.
Befolyásolja az életmód a betegség kialakulását?
Igen, nagyon jól tették, hogy megnyugtatták őt. Bizonyosan nem az ő hibája. Még ha egészségtelenebb életmódot folytatott volna is, a rossz szokások nem okoznak Parkinson-kórt. Úgy érzi – és ezért mérges lehet -, hogy alig törődött az egészségével, ezért alakult ki nála. Teljesen természetes, hogy tudni szeretné, mitől lett Parkinsonos beteg. Bár még nem tudunk választ adni erre a kérdésre: „Miért én?”, senki sem hiszi azt, hogy a Parkinson-kór okáról, vagy okairól valami olyasmi fog kiderülni, hogy az, aki megkapja, befolyásolni tudná. Ha a barátjuk továbbra is önmagát okolja, érdemes lenne orvosának mérlegelni, vajon nem depressziós-e.
Igaz, hogy a dohányzás megvédhet a Parkinson-kórtól?
Alapjában véve a legtöbb kutatás szerint a Parkinson-betegséget megkapó emberek rendkívül keveset dohányoztak. E felmérések egyik nehézsége, hogy egyoldalúak, mert néhány dohányos, akiket valóban figyelembe kellene venni a felmérésben, más betegségben, mint például rákban vagy szívrohamban már meghalt.
A dohányzás nagyon ártalmas az ember általános egészségére, így a dohányosok általában valószínűleg rövidebb ideig élnek, mint a nem dohányzók. Egy nap majd meg tudjuk védeni az embereket a Parkinson-kórtól, de a dohányzás (ami oly sok elhalálozást és betegséget okoz) nem lesz a válaszok között!
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.