• alma
• alvás
• kreativitás

Megálmodtam: kreativitás alvás közben, létezik?

Bár alvás közben feltehetően nem sokat tanulunk, mégis megvan az ál­moknak az a figyelemre méltó tulajdonságuk, hogy megoldják a napköz­ben felmerült problémákat, legalábbis egyes embereknél. A festők és más művészek a művészetről álmodnak, a vízvezeték-sze­relők a szerelésről, a zenészek a zenéről azon egyszerű oknál fogva, hogy amint láttuk, az álmok a napi eseményekkel foglalkoznak.

Mindenkinél előfordul

Amikor a nap valamilyen tevékenysége vagy témája teljesen elfoglalja az embert, minden gondolatát betölti, akkor nem csoda, hogy a nappal középpontban levő dolog az elme éjszakai tevékenységének is a középpontjába kerül. Az intenzív koncentrálás nem korlátozódik a festőkre és a művészekre; mindenféle embernél előfordul, hogy teljes energiáját egy épp aktuális probléma megoldására koncentrálja.

Sok író bevallja, hogy munkáját segítette az álom

Charles Dickens egyik figurája, Scrooge egymás után három alkalommal is olyan erős ér­zelmi töltésű álmot lát, amelyek segítik őt abban, hogy megváltoztassa vi­selkedését a Karácsonyi ének című klasszikus történetben. Róbert Louis Stevenson (1850-1894), a skót író már egész fiatalon felfedezte, hogy roppant fantáziadús álmai vannak.

Egyetlen éjjel teljes történeteket volt képes végigálmodni, sőt képes volt egyik éjszakáról a másikra visszatér­ni az álmokba, hogy megváltoztassa a kimenetelüket. Sok híres regényé­nek története először álmában jelent meg előtte. Egyszer fantasztikus me­sét álmodott egy bűnözőről, akit üldöz a rendőrség, de aki egy maga ké­szítette varázsital segítségével teljesen meg tudja változtatni a külsejét. Természetesen ez az álom képezte a Dr. Jekyll és Mr. Hyde történet alap­ját.

Zene is gyakran születik éjszaka

Például Giuseppe Tartini (1692— 1770) zeneszerző híres Ördögtrilla szonátáját álmában hallotta először, amikor azt álmodta, hogy az ördög felkapott egy hegedűt, és játszani kezdte ezt a kísérteties dallamot.

Az álmok még a golfban is jelenthetnek segítséget

1964-ben Jack Nicklaus, a híres profi játékos épp egy kellemetlen süppedés közepén állt, és azzal küszködött, hogy egy hetvenhatost üssön. A problémát magával vitte az álmába. Egyik éjjel a golfról álmodott (természetesen), és álmá­ban sikerült nagyon jól megütnie a labdát, úgy, mint mindig. Az álom so­rán arra lett figyelmes, hogy nem úgy fogja az ütőt, mint ahogy éber állapotban szokta. Másnap kipróbálta azt a fogást, amely álmában olyan si­keres ütéshez segítette, és láss csodát, egy hatvannyolcast sikerült ütnie! Másnap pedig egy hatvanötöst! Az új fogás úgy bevált, mint egy álom.

Inspirálja önt az álma?

Sokan tapasztalják, hogy az álmuk egészen egyedülálló módon jelent megvilágosodást a mindennapi élet problémáit illetően. A művészi hajlamúak tiszteletben tartják ezt az egyedülálló ví­ziót, és nyitottak arra, hogy ezeket ébrenlétük mindennapjaiba integrál­ják. A sors iróniája, hogy épp ennek a kreatív vagy fantáziadús gondolko­dásnak a képességét veszítjük el, amikor nem alszunk eleget. A művészi látásmód, az a képesség, hogy a dolgokat más fényben lássa valaki, töré­keny képesség, amit az alváshiány el tud fojtani.

Ötletek az álmodóknak

• Lazítson és élvezze az álmokat. Békéljen meg vele, hogy esetleg kép­telen megfejteni vagy megérteni az álom minden egyes képét vagy ese­ményét. Összpontosítson arra az érzelemre, amit az álom önben kelt, mert gyakran ez jelenti a kulcsot. Ha egy álombeli kép titokzatosnak látszik, próbálkozzon a freudi technikával, a „szabad asszociációval”; mondja ki, vagy jegyezze fel azokat a szavakat, gondolatokat, amelyek a képre gondolva eszébe jutnak.
• Bár az álmok nagyon személyesek, sokszor segít, ha elmeséli az álmát valakinek. A visszaidézés során az álombeli eseményeket (képeket, je­leneteket) szavakba kell önteni, hogy a hallgató is olyannak „lássa” az álmot, mint ahogy ön leírja. A kép szavakba öntésének, a leírásnak ez a folyamata segíthet az álom megfejtésében is. Az is előfordulhat, hogy mások látnak valami olyan szabályosságot az érzelmeinkben és élmé­nyeinkben, amilyet mi magunk nem veszünk észre.
• Az álmodáshoz REM alvásra van szükség, és sok gyógyszer és vegy­szer befolyásolhatja azt a képességet, hogy valaki belépjen ebbe a sza­kaszba. Az L-dopa (ami a Parkinson-kórban használatos), a béta-blok­kolók (amit a magas vérnyomásban alkalmaznak), az alkohol és más drogok befolyásolják azt a képességet, hogy valaki be tudjon lépni a REM fázisba. Sokan tapasztalják a REM fázis mennyiségének növeke­dését, miután abbahagyják a receptköteles altatók, például a benzodiazepinek használatát, mely gyakran okoz ismétlődő, intenzíven élénk, kellemetlen rémálmokat. Ilyenkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Tudjuk, hogy jobban vissza lehet idézni az álmot, ha az álmodót telje­sen felébresztik. Tartson egy tollat és egy darab papírt az ágya mellett, hogy amikor éjjel felébred álmából, felülve le tudja írni, hogy miről ál­modott.

Ha valami kreatív természetű problémája van, próbáljon elalvás előtt arra koncentrálni. Egyes álmok romboló hatásúak lehetnek, olyan érzelmi hatással jár­nak, melyek teljesen tönkreteszik az embert. Ha olyan álmai vannak, melyek zavarják, és se megérteni, se megváltoztatni nem képes, fordul­jon tanácsért az orvoshoz.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.