Gyermekbetegségek

Ideális súlygyarapodás csecsemőkorban

Növekedés és fejlődés

Az emberi élet egyik legintenzívebb szakasza növekedés és fejlődés tekintetéből az újszülött és csecsemő korszak. Ezért nem véletlen az, hogy az édesanyák központi kérdése, hogy megfelelő-e gyermekük gyarapodása. Növekedésen a testméretek (testsúly, hossz…) nagyobbodását, fejlődésen a mozgásbeli, pszichés telje­sítmények, érzékszervek javulását, differenciálódását értjük. Több tényező befolyásolja a fentiek megfelelő ütemben való haladását.

Öröklött sajátosságok (genetika, nem, stb.) és külső hatások (társadalmi-gazdasági helyzet, étkezési szokások, szülők iskolai végzettsége stb.). Már megszületéskor is széles skálán mozognak az újszülöttek testsúly értékei.

Átlagos szülési súlyok

Átlagosan az érett fiú újszülöttek 3350 grammal, míg a lányok 3250 grammal születnek. A helyes testsúly megítélésében segítségünkre vannak grafikonok, ún. percentilis táblák. A percentilisérték azt mutatja meg, hogy az azonos életkorú csecsemők hány százalékának kisebb az adott értéknél a testsúlya (vagy más értéke). A csecsemőkorban a testsúly az első hónapban kb. 400 grammot gyarapszik, majd a 2-6. hónapban heti 150-250 grammot.

A második félévben kissé lelassul ez a gyarapodás. így fél éves korra megduplázza, egy éves korra megháromszorozza születési súlyát. Amikor ez az ütem és mérték eltér a normálistól, a külső tényezőkön túl gondolni kell a gyarapodást akadályozó beteg­ségekre is. A mindennapi életben azonban gyakrabban fordul elő a nem megfelelő gyarapodás hátterében a nem elegendő mennyiségű táplálékbevitel.

Az anyatejjel táplált csecsemők súlygyarapodása

Az édesanyák a lehető legjobb táplálékkal szeretnék kicsinyüket táplálni. Ez a legoptimálisabb táplálék vitathatatlanul az anyatej. Az anyatej összetétele mindenkor a csecsemő igényeinek megfelelően változik, így a szoptatott csecsemő 6 hónapos kora előtt nem igé­nyel táplálék- vagy folyadékkiegészítést. Az élet első napjaiban termelődik a védőanyagokban gazdag kolosztrum. Ezt követi az átmeneti tej, majd az érett anyatej. A legtöbb szoptatott csecsemő gyakrabban eszik, mint a mesterségesen tápláltak és éjjel is szopni kíván, míg néhány mesterségesen táplált kicsi átalussza az éjszakát a kezdeti időben.

Ennek az oka az, hogy az anyatej könnyebben és gyorsabban emésztődik, mint a tápszer, így a szoptatott csecsemő hamarabb lesz éhes. (Anyatej vagy tápszer?) A csecsemő időszakonként változtatja táp­lálkozási szokását, gyakrabban vagy ritkábban, esetleg hosszabb vagy rövidebb ideig kíván szopni. Nyugodtan alkalmazkodhatunk igényeihez, egyen, amennyit szeretne, a kizárólagosan anyatejjel táplált kisbaba ugyanis nem fog elhízni.

Minden csecsemő a saját tempója szerint gyarapodik

Befejezésül, ne feledje, hogy a súlygyarapodás csak része a csecsemő fejlődésének. Minden gyermek a saját tempója szerint gyarapszik. Egyesek egyenletesen híznak, míg más, egyébként tökéletesen egészséges csecsemők keveset vagy egyáltalán nem híznak egy hét alatt, majd gyakrabban szopnak és a következő egy vagy két hétben behozzák hátrányukat.

Súlygyarapodás csecsemőkorban

Egy egészséges újszülött körül is sok rejtélyes kérdés merül fel – ezek egyik legnyomasztóbbja tud lenni, hogy eleget eszik-e a baba. Akár minden etetéskor feltehetjük, napról napra két-három óránként előkerülhet; biztos, hogy mindenkinek lesz róla vélemé­nye a csecsemő környezetében. Szóval nem könnyű egy friss anyu­kának. ..

Azzal kell kezdenem, hogy ebből a cikkből sem fogja meg­tudni – sajnos és szerencsére – senki „a” választ, hogy az imént megetetett csecsemő eleget evett-e. Inkább egy-két olyan irányjelző táblát szeretnék megmutatni, amelyek segíthetnek a rengeteg tanács közti eligazodásban. Az egészséges újszülöttek életük első néhány napban mérhető-kimutatható mértékben szoktak veszíteni a súlyukból. Ennek a fő oka az, hogy a baba szervezetének át kell alakulnia a méhen kívüli élethez, „idekint” például kevesebb szövet közti folyadékra van szüksége, amit ezekben a napokban a kicsi egyszerűen kipi­sil.

Előtej

Az első napokban termelődő előtej (colostrum) után az anya­tej termelődése a szülés után három-négy nappal kezdődik el, ez teljesen természetes dolog, az egészséges újszülöttnek nem is kell hamarabb komoly táplálék- vagy folyadékmennyiséghez jutnia. (Hangsúlyozom, hogy egészséges, időre született babákról van szó: természetesen a koraszülöttek, a beteg újszülöttek igényei egészen mások lehetnek.)

Az első hetekben a piciknek anyukájukkal együtt kell megtanulniuk a szopizást, cumisüvegből ivást: ilyenkor álta­lában még mindketten örülnek minden lenyelt kortynak. A baba a kezdeti súlyvesztés után a második héten nyeri vissza születési súlyát, gyarapodása általában csak az első hónap második felében indul meg.

Mennyit egyen a kisbaba?

A gyerekorvosok, védőnők általában azt szokták tanácsolni, hogy az első gyerek első élethónapjaiban azt is mérjék (és jegyez­zék fel) a szülők, mennyit eszik egy-egy alkalommal a kisbaba. A tápszert fogyasztóknál ez értelemszerűen könnyebb, a szopizás után azonban nem mindig egyszerű megállapítani a „súlygyara­podás” mértékét. Egy babamérleggel ugyanis még egy háromkilós liszt súlyát megmondani sem lenne kézenfekvő: ugyanazt a zsákot többször lemérve nem kapunk grammra azonos eredményt. Ráadá­sul most egy különösen mozgékony zsák súlyát kéne tudni „ponto­san” megállapítani.

Ha ezek után ebbe az izgő-mozgó liszteszsákba beletöltünk még 10-20 gramm lisztet, az az összsúlyt kevesebb, mint 1 %-kal növeli: nem reális elvárás egy mérlegtől, hogy ezt hajszálpontosan jelezze. Persze, amikor már 120-150 gramm tejet is megiszik egyszerre a kicsi, akkor a mérleg is egyértelműen jelzi a „hízást”. Épp ezek miatt (meg persze azért is, hogy a napirendet könnyebben átvegye) nem érdemes éjszaka azzal kínlódnunk, hogy méregetjük a babát evés előtt-után.

Csecsemő mérése. Amit viszont mindenképp érdemes, az minden nap, ugyanabban a napszakban lemérni a pucér csecsemőt – de ilyenkor se várjuk, hogy minden kedden nehezebb legyen, mint hétfőn volt: inkább arra figyeljünk, két-három nap alatt felfelé mozogjon a súlya. Ér­demi, kimutatható súlyemelkedés pedig nagyjából hetes távokon várható.

A babák az első félévben nagyon elnagyolt közelítés alapján meg szokták duplázni a születési súlyukat, tehát a 3 kilós újszülött hat hónapos korában nagyjából hatkilós lesz. A második félévben ennél lassabb a gyarapodás üteme, egyéves korukra a gyerekek körülbelül még ugyanennyit híznak, a születési súlyuk háromszo­rosát érik el. Erre az időszakra tehető a hozzátáplálás megkezdése.

Hozzátáplálás

Ezt minden baba máshogy fogadja, van, aki megörül az új ízek­nek, lehetőségeknek és hihetetlen lelkesedéssel veti bele magát az evésbe, mások kicsit óvatosabbak, nem értik, minek felborítani a régi, bevált rendet mindenféle újításokkal, nem szívesen kóstolnak meg mást, mint az anyatejet vagy a tápszert. Ezekben a hetekben­ hónapokban épp ezért nagyon sokféleképp alakulhat egy kicsi súlygörbéje: van, aki hatalmas tempóban hízni kezd, mások gyara­podása esetleg kicsit lassul.

Nassolás

A hozzátáplálás megkezdésével párhuzamosan sajnos előfordul, hogy egy kifejezetten rossz szokásra is ránevelik a gyereket: a nas­solásra. Ez talán furán hangzik ilyen fiatal korban, de a babako­csiban, autóban a türelmetlen gyerek lekötésére, szórakoztatására odaadott babakeksz, puffasztott gabona igenis a felnőttkori chips-sósmogyoró-csokoládé rágcsálás első formája. Nem helyes arra tanítani a kicsit, hogy ha unatkozik, rágcsáljon valamit – még ha valami rendkívül egészséges, bio-valamit is.

Második életév után

A második életév pedig egyáltalán nem a hízás ideje – ilyen­kor a gyerekek inkább nyúlnak, a kerek babákból „kisgyerek-alakúak” lesznek. Fontos, hogy két-háromhavonta, az orvosi-védőnői találkozások alkalmával megmérjük a kicsi súlyát, de nem szabad komoly növekedést várnunk.

Nem könnyű tehát megmondani, hogy az épp most megetetett csecsemő eleget evett-e. Talán könnyebb azt megállapítani a babáról, hogy jóllakottnak tűnik-e. A mérleg nem haszontalan segítség, de csak akkor, ha nem „hiszünk el” mindent neki – etetésről etetésre sokkal kevésbé fog megbízható eredményt mutatni, mint napról napra, pláne hétről-hétre. Inkább az irányokat, a gyarapodást vagy fogyást figyeljük, de legfőképp magát a gyereket.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.