• gyógymódok
• természetgyógyászat
• vese

A vesebetegségek természetes gyógymódja

A vesebajok vagy részjelenségei egy általános fertőzésnek, vagy önállóan fejlődnek ki. A vesebaj legtöbbnyire lappangva, alattomosan, szinte észrevétlenül fejlődik ki, helyi tünetet alig okozva. A vesebetegség fennállásának gyanúját leginkább más szerveken fejlődő elváltozások keltik fel, mint például vizenyő fellépése a végtagokon, elsősorban a lábon (de ugyanúgy az arcon is), szédülés stb.

Vesebaj vizsgálata

Hogy a vesebaj jelenlétéről meggyőződhessünk, feltétlenül szükséges a vizelet alapos vegyi és mikroszkopikus vizsgálata. Fehérje, genny és bizonyos alakelemek (henger alakú sejtek, un. cilinderek) megjelenése a vizeletben vesebajt bizonyít. Fehérje a vizeletben azonban nem feltétlenül jelent vesebajt, bizonyos ideges állapotok, testi túlerőltetés hatására is észlelhető. A mai vizsgálati módszerek segítségével (mint vesetükrözés), a vese külön vizsgálata (ureterkatéterek segítségével) meghatározhatjuk a vesék külön teljesítőképességét, lehetővé tesszük mind a heveny és idült vesegyulladások, mind az esetleges daganatok megállapítását.

Heveny vesegyulladás okai

A heveny vesegyulladás leginkább megfázás vagy súlyos fertőzés, mint orbánc, vörheny, tífusz, tüdőgyulladás, diftéria és mandulagennyesedés stb. után lép fel, valamint mérgezések után. Különösen vörhenyes gyermek veséinek megbetegedésére kell gondolni. Sőt olyan gyermek, aki valamikor vörhenyen átesett, még évek után is kaphat vesegyulladást, mert veséje hajlamos e megbetegedésre.

Idült vesegyulladás

Az idült vesegyulladás egyrészt a hevenyből keletkezhet, de ezen felül is számos oka lehet, így a helytelen életmód, alkohol, sok fűszer, sós ételek mértéktelen fogyasztása, érelmeszesedés, köszvény, magas vérnyomás, anyagcsere-betegségek és a szervezet önmérgezése kifejlesztik az idült vesebaj veszélyes faját, a zsugorvesét. Van ezenfelül gennyes, tuberkulotikus és lueses vesebaj, utóbbiakról a megfelelő fejezetekben szólunk.

Vándorvese tünetei, kezelés

Szólnunk kell még a vándorvesékről is, amelyeknél a vese a nagy lefogyás következtében elhagyja megszokott helyét, amikor kilép a vesefészekből, ahol rendesen zsírszövetbe van beágyazva. Ha fenti okok vagy túlerőltetett munka, gyakori szülések utána vesék lesüllyednek, ez a vándorvese fájdalmat okozhat, általános rossz közérzetet, fejnyomást, ingerültséget. Gyanú esetén részint tapintás, részint röntgenkép segítségével tudjuk a bajt tisztázni. Igyekszünk a kiváltó okot megállapítani és a kezelést eszerint végrehajtani. Lefogyás esetén hízókúra szükséges. Jó a haskötő alkalmazása; ha ezek nem segítenek, műtéti megoldás is indokolt lehet.

Vesegyulladások természetes kezelése

A vesegyulladásoknál is nagy szerepet játszanak a természetes gyógymód tényezői. A vesebetegségek diétás kezelése még ma is a gyógyítás tengelyében áll; de amíg néhány évvel ezelőtt a tej kúra volt az uralkodó, ma ellentétes nézeteket vallanak, mert az egyoldalú tejkúra ártalmas, izgatja a veséket. Igyekezzünk az étrendből mindazokat az élelmiszereket kiküszöbölni, amelyek a veseműködést izgatják. Kiderült, hogy a konyhasó a gyulladt vese legsúlyosabb mérge.

Amíg az egészséges vese bármennyi konyhasót képes ártalom nélkül kiválasztani, a megbetegedett vesék erre képtelenek, a konyhasó a szervezetben felszaporodik és vizet köt meg, amit a vese nem választ ki, így ez a szövetekben felszaporodik, ezek megduzzadnak, és kifejlődik a vizenyő. Arc, végtagok, belső szervek vízzel telnek meg, pangás keletkezik a vérerekben, ami visszahat a szívre, a szervezet anyagcseréjében olyan súlyos fennakadás áll be, ami életet veszélyeztető állapotot teremt. Ha azonban e betegektől a konyhasót elvonjuk, a vizenyő napok alatt visszafejlődik.

Diétás kezelés

Különös gondot fordítunk tehát a vesebaj diétás kezelésében arra, hogy sószegény élelmiszereket egyék a beteg. A főzelékek közül a zöldborsó, a sárgarépa, a spenót, a paradicsom, a burgonya és a saláták alig tartalmaznak konyhasót. A retket, gyömbért, a borsót, a mustárt, hagymát és fokhagymát, amelyek csípős fűszereket tartalmaznak, vesebajosok diétájából kihagyjuk. Ehelyett a legalkalmasabbak a gyümölcsök.

Gyümölcslevek!

Amíg a tejkúra vagy a hústalan és főzelékes és nyers étrend melléktüneteket okozhat, de üdítően nem hat, a gyümölcsnedvek használata jelenti minden szempont legtökéletesebb egyesítését a heveny vesegyulladás kezelésében, mert ez elégíti ki a legjobban a szervezet szükségletét mind orvosi szempontból, mind a beteg közérzetének szemszögéből nézve. Ma már a heveny vesegyulladásnál az azelőtt ajánlott koplalónapokat is elhagyják, aminek az volt a hátránya, hogy koplalásnál a vér húgysavtartalma emelkedett, amit a gyümölcslé adása kiküszöböl.

Növényi diéta

Azonfelül a teljes folyadékelvonás nemcsak megkínozza a beteget, de magát a szervezetet is megterheli. Az idült vesebajoknál ma azon véleményen vagyunk, hogy a leghelyesebb a kímélő vegyes étrend, a túlnyomóan növényi diéta. Az idült vesebajosok a változatos és szabadabb étrendre, ami még szerényebb mértékben húst, de főleg halat tartalmazhat, gyorsabban javulnak. Az általános közérzet emelkedik, nem áll be székszorulás, amint ez a tej kúrán igen gyakori volt. Az ésszerű diétán felül fontos a szervezet óvatos edzése, ami a legbiztosabban óv a megfázástól, amely gyakori kiváltója a vesebajnak.

Vízgyógyászati eljárások

A heveny gyulladás ellen a vízgyógyászati eljárások célja a bőrműködés fokozása, ami által a veséket kellően tehermentesítjük. Erősebb izzasztók alkalmazása nem jó, mert szívgyengeség állhat be, és a vér nagyon besűrűsödik, ami a húgyvérűség rémét idézi fel. Ezért rövid ideig tartó forró fürdőket adunk. Magas láz esetén állott vizes törzsborogatást, hideg lemosást. Amíg a vizeletben fehérje van, a heveny gyulladásban megbetegedett egyént ágyban tartjuk. Izzasztásra ajánlatos meleg citromos limonádét adni; ásványi, lúgos sókban gazdag tápfolyadékkal a vér besűrűsödését és savi eltolódását gátoljuk. Adhatunk hársfavirág- vagy mezei zsurlóteát.

Idült vesegyulladásban is az a célunk, hogy a bőr kiválasztó tevékenységét fokozva, a veséket kíméljük. Itt már a hosszabb ideig tartó forró fürdőket és a gőzt is alkalmazhatjuk.

Zuhanyok, napfürdő, iszapos gyógyfürdők

Edzésre kiválóak a hideg vizes eljárások, így elsősorban a skótzuhany, amikor forró gőz és hidegvíz váltakozó ingere nagyszerűen erősít. Esténként forró lábfürdő. Nap- és légfürdő, klímás kezelés, forró egyenlítői klíma, nyáron homokba való fekvés elsőrangú hatású. A napon a bőr vízleadása fokozódik, és ugyanakkor az egész szervezet edződik. A gyakori vesemedence-gyulladás ellen nagyon bevált a forró negyven fokos, nyolc percig tartó ülőfürdő szénavirágfőzetben, majd forró szénavirág- vagy iszapborogatás a vesetájra.

Iszapos gyógyfürdők, az ún. mórfürdők, kiváló hatást fejtenek ki. Előszeretettel használunk reggel éhgyomorra gyógyteákat. A következő keverék ajánlatos: mezei zsurló és nyírfalevél főzete, forrón. Vesemedence-gyulladásoknál a melegen ivott alkalikus ásványvíz-kúrák is előnyösek, közelebbit 1. a vesekő leírásánál. Sokan a medveszőlő leveléből készült teát is ajánlják, három csészével: reggel, délben és este.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.