Hajdina származása, alkozóelemei, élettani hátasi
A hajdina a sóskával és a rebarbarával van rokonságban, s mint ilyen a keserűfűfélék közé tartozik. Azt, hogy egy kis magocska is örvendhet nagy megbecsülésnek, mi sem bizonyítja jobban, mint a hajdinalisztből sütött orosz palacsinta, amely a világ egyik legdrágább étele, ha valódi kaviárral töltik meg. A hajdina kedvelői szerint Japánban sok száz étterem kínál változatos, hajdinából készült fogásokat, de másutt is növekszik az orosz nemzeti eledelnek számító hajdina kedvelőinek tábora.
Honnan származik a hajdina?
Az ásványi anyagok – a vas és magnézium – mellett a kis, barna magvakban találunk nyomelemeket is, például rezet és kobaltot, továbbá vitaminokat: kovasavat, B-vitaminokat és sok E-vitamint. A másodlagos növényi anyagok, a fenolsavak is hozzájárulnak ahhoz, hogy a hajdinát rendkívül egészséges élelmiszernek tarthassuk.
Milyen alkotóelemekből áll?
Az, hogy a tönköly évezredek óta ilyen fontos alapélelmiszer, a benne keményítő formájában előforduló magas, komplex szénhidráttartalmának köszönhető. A teljes mag emellett jelentős mennyiségű ballasztanyagot tartalmaz: 100 g tönkölyben 8,8 grammot találunk, ez napi szükségletünk több mint negyede. Ehhez jön még az értékes fehérje, amelyben ha csak nyomokban is, de mind a kilenc esszenciális aminosav megtalálható.
És a tönkölynek van még egy hallatlan előnye: vitaminjai (elsősorban az E-vitamin és a B-vitamin-csoport), ásványi anyagai és nyomelemei (vas, magnézium és cink) a többi gabonafélétől eltérően nemcsak a maghéjban rejlenek, hanem a magbélben, más néven liszttestben is. Ezért a tönköly bizonyos mértékig értékesebb, mint közvetlen rokona, a búza. A teljesen érett tönkölynek mindemellett igen magas a kovasavtartalma, ezen túlmenően pedig találunk benne még másodlagos növényi anyagokat is, pl. fitoösztrogéneket és fitinsavat.
Legfontosabb tudnivalók a hajdináról dióhéjban
- Minthogy a hajdina nem tartalmaz glutént, a hajdinaliszt csak más liszttel keverve alkalmas sütésre. Főzésre viszont annál inkább.
- Metélttészta mindenki számára: a gluténmentes hajdinalisztből készült tésztafélék kiválóak a lisztérzékenyek számára. Nemcsak Olaszországban, de Japánban is előszeretettel fogyasztják ezeket a tésztákat.
- A hajdina amellett, hogy igen ellenálló a megbetegedésekkel és kártevőkkel szemben, a termőföldet is méregtelenítő Azok a mezőgazdászok, akik át akarnak térni a biotermelésre, az átmeneti időszakban hajdinával ültetik be földjeiket.
- Asszámban a hajdinát leveles zöldségként is termesztik. A gyógyszertárban kapható hajdinatea remek gyógyszer, amelyet eredményesen alkalmaznak visszértágulat ellen.
A hajdina egészségtani jelentősége
Mivel a hajdinakása főzéskor jelentős mértékben megduzzad, a köleshez hasonlóan igen laktató, ezért korábban a kelet-európai hadseregekben népélelmezési cikknek számított. A benne található fehérje biológiai értéke meghaladja a többi gabonaféle fehérjéét, minthogy 3-4-szer több létfontosságú lizint, arginint és triptofánt tartalmaz.
A szellemi foglalkozást űzők számára a hajdina valóságos bőségszaru, minthogy az idegrendszert erősítő B-vitaminok mellett sok lecitint is tartalmaz. A lizin a le-citinhez hasonlóan fontos az agyműködés és az idegrendszer számára, és fokozza a tanulási képességet.
A tripto-fán gondoskodik a megérdemelt pihenésről és a nyugodt alvásról. A szív számára is kedvező, mert a hajdinában található zsírsavak 70%-a telítetlen, és az E-vitaminnal kölcsönhatásban kifejezetten szívbarát.
A héj alatti részben nagy mennyiségben található fenolsav elhárítja a szabad gyökök támadását, véd a behatoló kórokozókkal szemben, és csökkenti a rák kialakulásának kockázatát.
A hajdina külső rétegében van egy bizonyos piros festékanyag (fagopirin), amely az állatoknál enyhe bőrbetegségeket idézhet elő. Minthogy ez a festékanyag forró vízben oldódik, tanácsos a hajdinát főzés előtt szűrőkanálban forró vízben leöblíteni, vagy főzéskor a főzőlén keletkező pirosas habot leszedni.
Hajdinaleves
Hozzávalók (2 személyre)
3 evőkanál hajdinadara, 15 dkg vegyes zöldség (pl. karfiol, sárgarépa, zeller), 1/2 evőkanál olaj, 1/2 l zöldségalaplé, só, 1-1evőkanál finomra vágott petrezselyem és lestyán
Elkészítés
A darát zsiradék nélkül serpenyőben pár percig folytonos keverés mellett megpirítjuk. A zöldségféléket megtisztítjuk vagy meghámozzuk, megmossuk, apróra vágjuk, majd forró olajban pár percig átpirítjuk. A darához adjuk, majd a zöldséglével felöntjük. Felforraljuk, 5-10 percig forrni hagyjuk, majd megsózzuk, a zöldfűszerekkel ízesítjük.
Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt
Szakmai gyakorlatok és tanulmányok: Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.