• gyomor
• gyomorégés

Önnek rendben van a gyomorsava?

Bár nem tartozik az enzimek közé, a gyomorsav az egyik leg­fontosabb tényező az emésztés folyamatában. Ha túl kevés vagy túl sok van belőle, az gyakran vezet emésztési problé­mákhoz. Nemcsak a fehérjék megemésztéséhez van rá szük­ség, de az ásványi anyagok felszívódásában is fontos szerepet tölt be. A gyomorsav ezenkívül a test egyik első védelmi vona­la a fertőzések ellen, mivel hathatósan sterilizálja az elfogyasz­tott ételeket.

Így a gyomorsav (sósav) hiányában képtelenek vagyunk megfelelően megemészteni a táplálékunkat, ezenfelül jobban ki vagyunk téve a fertőzéseknek. Ez emésztési zavarok­hoz vezethet, különösen magas fehérjetartalmú ételek esetében, valamint megnöveli az ételallergiák kialakulásának kockázatát, mivel az emésztetlen, nagyméretű fehérjemolekulák nagyobb valószínűséggel váltanak ki allergiás reakciót a vékonybélben.

A gyomorsavhiány okai

A gyomorsavhiány egyik leggyakoribb oka a cinkhiány, mivel a gyomorsavtermelés a megfelelő cinkbeviteltől függ. A gyomorsav termelődésének szintje idős korban gyakran visszaesik, mint ahogy a cink szintje is. Becslések szerint a hatvan év feletti népesség fele szenved gyomorsavhiányban. A gyomorsavhiány tünete lehet az étkezés utáni böfögés, rossz szájszag, a főként fehérjetartalmú ételekkel kapcsola­tos emésztési zavar, felső hasi fájdalom, szelek, puffadás, has­menés vagy székrekedés. Szintén jelzés értékű lehet a teltség érzete rögtön étkezés után, vagy hogy úgy érezzük, a táplálék lassan hagyja el a gyomrunkat.

A stressz is gátolhatja a gyomorsav termelődését, mivel ilyenkor a testünk minden energiáját a „harcolj vagy me­nekülj” reakcióra összpontosítja, nem pedig az emésztésre. Vagyis kutyafuttában vagy stresszes állapotban enni kifeje­zetten rossz ötlet.

Megoldás

A túl kevés gyomorsav esetén megoldást jelenthet egy emésztőenzim táplálék-kiegészítő, amely tartalmaz betain-hidrokloridot, amihez vegyünk be legalább 15 mg cin­ket könnyen emészthető formában, mint amilyen a cink-citrát.

Savtúltengés

Vannak, akiknek a gyomrában túl sok gyomorsav termelő­dik – ebben az esetben a betain-hidroklorid kiegészítő való­színűleg csak ront a helyzeten. A legtöbb esetben a gyomor-savtúltengés azt jelzi, hogy az illető gyomra nehezen birkózik meg az emésztés feladatával. Amikor egy kisbaba valami nem megfelelő ételt eszik, gyorsan kihányja vagy hasmenése lesz. A folyamatos étrendi visszaélések megacélozzák a gyomrot az ilyen azonnali válaszreakciók ellen, ám gyulladást okoz­nak a gyomorfalban.

Az alkohol, a kávé, a tea és az aszpirin mind irritálják a bélfalat, mint ahogy a gabonafélék túlzott fogyasztása is. A nagyon forró italok és fűszeres ételek, különösen a chi­li sem tekinthetők gyomorbarát táplálékoknak. A hús, hal, tojás és egyéb koncentrált fehérjék stimulálják a gyomor­savtermelést, ami tovább ronthatja a helyzetet, mivel a gyo­morsav irritálni fogja a beteg és gyulladt gyomorfalat, amely ideális esetben előállítaná a gyomorfalat védő nyákot/nyál­kahártyát. A hagyományos orvosi megközelítés a gyulladás elfojtása különböző gyógyszerekkel, mint például a Taga­met (Cimetidin). Ez azonban nem oldja meg a mélyben meg­húzódó okokat, ami a nem megfelelő ételek és italok fo­gyasztása.

Gyomorfekély kialakulása

A gyomor szempontjából barátságtalannak minősülő étrend végeredménye gyakran gyomorfekély. Valójában kétfajta fe­kélyt különböztethetünk meg: peptikus fekélyt, amely a gyo­morban, és nyombélfekélyt, amely rögtön a gyomor után, a nyombélben képződik. A leegyszerűsített nézet szerint a fekélyeket a gyomorsavtúltengés okozza, ám a szervezet valójában úgy van felépítve, hogy megvédje magát a saját egészséges emésztőnedveitől.

A gond az, hogy a helytelen ételek és italok fogyasztása megrongálja az emésztőtraktust, és a gyomorsav tovább rontja a helyzetet. Az irritáló jellegű élelmiszerek és a magas fehérjetartalmú ételek elhagyása kétségtelenül segít csökkenteni a már meglévő fekélyek sú­lyosbodását, ám ezek gyógyítása továbbra is szükséges.

A fekély gyógyítása

Az A-vitamin különösen fontos szerepet tölt be a feké­lyek gyógyításában, míg az omega-3-típusú zsírsavak (ame­lyek a halolajban találhatók) segítenek csökkenteni a gyul­ladást. Bár a C-vitamin is segíti a fekélyek gyógyulását, mivel maga is enyhe savnak számít (aszkorbinsav), tovább ronthatja a helyzetet. Ami azt illeti, ha C-vitamin bevétele után hamarosan gyomorfájást vagy gyomorégést tapaszta­lunk, érdemes megkérnünk az orvosunkat, vizsgálja ki, nem szenvedünk-e a fekély korai stádiumában. Térjünk át inkább a kalcium- vagy magnézium-aszkorbátra (amelyek a C-vi­tamin lúgos formái). Ráadásul a kalcium és magnézium kü­lönösen lúgos ásványi anyagok, és nyugtató hatással bírnak a savtúltengésben szenvedőkre.

A Helicobacter-történet

A fekélytől szenvedő emberek többségénél azt találták, hogy megfertőződtek a Helicobacter pylori nevű baktériummal, amely más baktériumokkal ellentétben képes életben ma­radni a gyomor savas közegében. Kérdéses ugyan, hogy ez a bakteriális fertőzés lenne az eredeti oka az emészté­si problémáknak, avagy a következménye egy gyulladt és irritált emésztőtraktusnak, ám az kétségtelen, hogy ez a fer­tőzés sokat súlyosbít a helyzeten azáltal, hogy csökkenti a védelmi szerepet betöltő nyák képződését, s ezáltal gyul­ladáshoz és fekélyesedéshez vezet. A Helicobacterrel való fertőzöttség ötszörösére növeli a nyombélfekély kialakulásá­nak kockázatát, míg a nyombélfekélyben szenvedők 95 szá­zaléka fertőzött.

Épp ezért mindenkinek, aki fekélyesedéssel, tartós emész­tési zavarokkal vagy gyomorfájdalommal küzd, ajánlatos elvégeztetnie egy tesztet, amely kimutatja a Helicobacter-fertőzöttséget. Egy egyszerű vizsgálatról van szó. Ha az eredmény pozitív, a hagyományos kezelés meghatározott an­tibiotikumokat ír elő.

Rekeszsérv (hiatus herma)

A gyomorfájdalom és gyomorégés másik gyakori oka a re­keszsérv. Normális esetben a gyomor, amely a rekeszizom alatt helyezkedik el, mindkét végén egy kör alakú izommal van elzárva, így a gyomorsav nem szivárog­hat ki. Az ötven éven felüliek nagyjából fele azzal a problémával küzd, hogy a gyomruk egy része a rekeszizom felett helyez­kedik el. Ez azt jelenti, hogy a gyomorsav beszivároghat a nyelőcsőbe, gyomorégést ésgyomorfájdalmat okozva ezzel.

Ezt a fizikai defektust, amely relatíve könnyen orvosolha­tó, valószínűleg két dolog okozza. Az első, hogy a begyulladt, irritált gyomor begörcsölhet és elmozdulhat a helyéről. A másik ok a rekeszizom gyengesége. Ezt az izmot a mély­légzés, és a mélylégzést előidéző testmozgás tartja formá­ban. Bár sokan a genetikailag rövidebb nyelőcsövet tartják a fő oknak, ez nem magyarázza meg a probléma széles körű elterjedtségét. Lehetséges, hogy a görcsbe rándult nyelőcső fel tudja rántani a gyomrot, ami szintén rekeszizomsérvet eredményez. Bármi is az oka, vannak természetgyógyászok, csontkovácsok és kineziológusok által előírt testgyakorlatok, amelyek segítenek helyrehozni ezt az állapotot. Izomgörcs esetében az izomlazító borsmentaolaj-kapszula jótékony hatású lehet.

Összefoglalásképpen:

Ha savtúltengéssel, emésztési zavarokkal, gyomorfájdalommal vagy fekélyesedéssel küszködünk, kövessük az alábbi irányelveket:

• Amennyiben a tünetek savhiányra utalnak, szerezzünk be egy hidroklorid savat tartalmazó emésztőenzim táplálék-kiegészítőt, valamint 15 mg cinket.
• Minimalizáljuk a gyomrot irritáló anyagok, mint például aszpi­rin, kávé, alkohol, forró italok és fűszeres ételek bevitelét.
• Savtúltengés esetében csökkentsük a koncentrált fehérjében gaz­dag ételek (mint például hús, hal, tojás) fogyasztását, helyette együnk több zöldséget.
• Fekély esetén ajánlott táplálék-kiegészítők: omega-3-zsírok, 1g kalcium- vagy magnézium-aszkorbát, és 10 000 NE A-vitamin. Ezenfelül nem árt elvégeztetni egy Helicobacter pylori

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.