• allergia
• élelmiszerallergia

Az ételallergia kialakulása

Az ételallergiára való hajlam örökletes, tehát ha a családjában volt/van allergiás személy, akkor jóval nagyobb esélye van annak, hogy önnél is kialakul a probléma.

A gyermekkori kiütések leggyakoribb oka az elfogyasz­tott étel, illetve az azokban található adalékanyagok. Tulajdonképpen bármely élelmiszer kiválthat allergiás reakciót. A következő élelmiszerekre kell a legjobban odafigyelnünk: tej, hal, hús, tojás, bab, diófélék. Nem árt óvatosnak len­nünk a csokoládéval, a felvágottakkal, a csirkével, a citrusfé­lékkel és a rákfélékkel.

A gyanús ételek kerülése azonban csupán első lépése a probléma megoldásának. Nagyon fontos az is, hogy biz­tosítsuk emésztőrendszerünk zavartalan működését. Gon­doskodnunk kell tehát arról, hogy termelődjön megfelelő mennyiségű emésztőnedvünk, bélfalunk erős és egészsé­ges legyen, valamint rendszeresen ki keli ürítenünk szer­vezetünkből a felhalmozódott salakanyagot. Ha e folyama­tok bármelyikében zavar támad, a bélfal nem fogja tud­ni megfelelően végezni szűrőfunkcióját, és a bélrendszer immunrendszere sem lesz képes ellátni őrző-védő fela­datát.

Tények az ételallergiáról

• Az emésztőrendszeri reakciókat leszámítva az étel­allergiák tünetei általában az allergén elfogyasztását követő egy órán belül jelentkeznek.
• Az ételallergiák tünetei általában hasonlóak, s a bőrt, az emésztőrendszert és/vagy a légzőrenclszert érintik.
• Meglehetősen ritka – sőt egyes szakértők szerint kizárt -, hogy az ételallergiának kizárólag szubjektív vagy viselkedési tünetei (pl. hiperaktivitás) legyenek.
• Az ételadalékokkal és -színezékekkel szembeni allergi­ás reakció ritka.

Az ételallergia kialakulása egyetlen egyszerű lépéssel kezdődik:

Az étellel való érintkezéssel. Ha soha életében nem eszik és nem is érint meg például földimogyo­rót, vagy nem fogyaszt tojásos ételt, akkor nem is alakulhat ki a velük szembeni allergiája. Az is lehet továbbá, hogy az első marék mogyoró után semmit sem érez, ám miközben szervezete elkezdi megemészteni, a magvak IgE-antitestek termelésére késztetik az immunrendszerét, amelyek az étel legközelebbi fogyasztásakor aktivizá­lódnak.

Valójában nem az egész étel váltja ki a reakciót, hanem annak bizonyos fe­hérjéi, amelyeket egyébként sem a főzés, sem a gyomorsav, sem az emésztőenzimek nem bontanak le. Ezek a fehérjék az emésztőrendszerből felszívódnak a vérbe, és a szervezet minden részébe eljutnak.

Innen kezdve már az ismerős módon zajlik a folyamat. A fehérjék hozzákapcso­lódnak a hízósejtek felszínén lévő IgE-molekulákhoz, aminek hatására a sejtekből gyulladáskeltő vegyületek szabadulnak fel, például hisztamin. A reakció jellegét az határozza meg, hogy hol szabadulnak fel a vegyületek. Az ételallergia érintheti pél­dául a bőrben lévő hízósejteket, s csalánkiütést vagy atópiás dermatitist (ekcémát) okoz – ilyenkor kivörösödött, viszkető, pikkelyesen hámló bőr látható.

Ha a fül, az orr és a torok hízósejtjei aktivizálódnak, akkor viszketést érezhet a szájában, s nyelé-si és légzési nehézségei támadhatnak. Ha az emésztőrendszerben lép fel a reakció, az hasfájás, hasmenés vagy hányás formájában nyilvánulhat meg, míg a tüdő érin­tettsége esetén asztmás roham jelentkezhet.

Allergiás reakció mértéke

Az étellel szembeni allergiás reakció súlyossága a szájban tapasztalt enyhe bizsergéstől az eszméletvesztéssel járó anaíilaxiás solddg terjedhet. A reakció az étel szájba kerülésekor szinte azonnal elkezdődhet, de az is lehetséges, hogy a következő nagy­jából egy órában fokozatosan alakul ld. A folyamatot IgE közvetítette ételallergiá­nak nevezik, abból a nyilvánvaló okból, hogy az IgE-antitestek nélkülözhetetlen szerepet játszanak benne.

Kialakulhat azonban nem IgE közvetítette reakció is. Ilyenkor az étel a T-sejtek aktivációját váltja ki, s azok hatására termelődnek immunreakciót – például gyulla­dást – kiváltó anyagok. A nem IgE közvetítette reakciók többsége nem életveszélyes, s olyan emésztőrendszeri tünetekben nyilvánul meg, mint a felfúvódás.

Van egy harmadik lehetőség is: az IgE közvetítette allergia és a nem IgE közvetí­tette étel-túlérzékenység kombinációja. Lehetséges például, hogy valakinek az „iga­zi” tejallergiája mellett laktózintoleranciája is van, ami azt jelenti, hogy a szervezete nem állít elő olyan enzimet, amely a tejcukor (laktóz) lebontásához szükséges.

Ha allergiás egy ételre, akkor nagy valószínűséggel lehet allergiás másokra is

Az orvosok ezt keresztreaktivitásnak nevezik. Hasonlóképpen, a nyírfa virágporára allergiás személyek esetében allergiás reakciók jelentkezhetnek a mogyoróval, az almával, a zellerrel és a sárgarépával szemben is. Ha pedig gumi- (latex-) allergiája van, tanácsos óvatosnak lennie például a banánnal.

Ilyenkor mozgás közben megemelkedik a testhőmérsék­lete, viszketést érez, szédülni kezd, s hamarosan egyéb allergiás tünetek is fellépnek, például csalánkiütés vagy akár anfilaxiás sokk. A megoldás egyszerű: testmozgás előtt néhány órával már ne egyen.

Az allergiát leggyakrabban kiváltó ételek

Elméletileg bármely fehérjetartalmú étel okozhat allergiát ám a gyakorlatban az alábbi hét ennivaló a felelős az ételallergiák túlnyomó többségéért.

1. A földimogyoró a súlyos ételallergiák és az étel által kiváltott anafilaxiás sokk leggya­koribb okozója.
2. A tenger gyümölcsei és a halak közül a leg­valószínűbb, hogy a rákhús vagy a garnéla fogyasztása esetén lép fel reakció, de egyesek az édesvízi és a tengeri halakra is allergiásak. Akinél kialakul a tengeri herkentyűkkel szembeni allergia, annál valószínűleg élete végéig meg is marad.
3. A fán termő olajos magvak, mint például a mandula, a paradió, a kesuclió, a török-mogyoró és a dió is.
4. A tojás esetén a reakciót elsősorban a fehérje váltja ki. A gyerekek körében gyakoribb a to­jásallergia, mint a felnőtteknél, és az atópiás dermatitisz (száraz, pikkelyesen hámló, viszkető bőr jellemzi) szenvedő gyerekeknek nagyobb esélyük van rá, hogy allergiásak legyenek a tojásra.
5. A tehéntejben is a fehérjék a „bűnösök”, pél­dául a laktoglobulin, a laktalbumin, a kazein és a tejsavó. A tejallergia szinte mindig az első élet­évben alakul ki, nem sokkal azután, hogy a gyer­mek tehéntejet vagy tehéntejtartalmú bébiételt kezd fogyasztani. Az egy évnél fiatalabb gyerme­kek körében ez a leggyakoribb allergia.
6. A szójából készülő bébiételek elterjedése az oka a szójaallergia növekvő gyakoriságának a csecsemők körében. A leggyakrabban emésztő­szervi tüneteket okoz.
7. A búza is okoz allergiát, ami nem tévesztendő össze a gluténérzékenységgel! A glutén a bú­zában, rozsban, árpában és más gabonafélékben is jelen van; ez a „ragasztó”, amely egyben tartja a gabonaszemeket.
   A búzaallergia viszont azt jelenti, hogy ön a búza bizonyos fehérjéire allergiás. Ha kiküszöböli az étrendjéből a búzát, és megszűn­nek a tünetei, akkor búzaallergiája van. Ha viszont a probléma más gabonafélékre áttérve is megma­rad, akkor inkább a glutén okozza a panaszait. A legbiztosabb módszer az allergiavizsgálat, hogy kiderüljön, mi a probléma forrása.

Adalékanyagokra fellépő reakciók

Ételeink és italaink egyre több hozzáadott mesterséges anyagot tartalmaznak. Ezek az adalékanyagok lehetnek szí­nezőanyagok, ízfokozó-, illetve édesítőszerek, stabilizáto­rok, illetve tartósítószerek. A mesterséges adalékanyagok ál­talában a legtöbb ember számára ártalmatlanok, mégsem mondható el róluk, hogy az étrendjének természetes részét képeznék.

Tünetek gyakran már gyerekkorban jelentkeznek!

Ha nem is mérgezőek, mindenképpen plusz ter­het rónak méregtelenítő folyamatainkra. Ha pedig vala­melyik anyagra érzékenyekek vagyunk, elfogyasztásukkal teljesíthetetlen feladatot adunk immunrendszerünknek. Ilyenkor lép fel az allergiás reakció, vagyis a kiütés. Ha gyer­mekünkön ismeretlen okból kiütések jelentkeznek, az elfo­gyasztott ételre, illetve a benne lévő adalékanyagokra kell gyanakodnunk.

A másik tipikus allergiás reakció a bőrön az ödéma, illet­ve a vizesedés. A duzzadt, táskás szemek, illetve a bármely más testtájon tapasztalt vizesedés hátterében gyakran az áll, hogy érzékenyek vagyunk valamilyen élelmiszerre, például a búzára vagy a tejtermékekre.

Leggyakrabban az E102, vagyis a tartrazin vált ki aller­giás reakciót (még a hiperaktivitás és az asztma kialakulá­sában is szerepet játszhat). Ez az igen elterjedt adalékanyag egy ételszínezék, ami sárga vagy narancsszínt ad az ételek­nek. Működése sajátos módon hasonló az aszpirinéhoz: meggátolja szervezetünk egy fontos folyamatát, minek kö­vetkeztében leukotriének szabadulnak fel szervezetünkben. A leukotriének szervezetünk természetes allergén vegyületei, hatásuk még a hisztaminénál is erősebb. Számos tudomá­nyos kutatás kimutatta, hogy a kiütések elkerülését jelentős mértékben segíti az adalékanyagmentes étrend.

Hogyan előzhetjük meg  a bajt?

Fogyasszunk tehát olyan friss ételeket, amelyek a lehető legkevesebb konyhatechnikai eljáráson estek át. Ez a leg­biztonságosabb módja annak, hogy a kereskedelmi forga­lomba hozott élelmiszerek előállítása során alkalmazott fel­dolgozási eljárások káros hatásait elkerüljük. Válasszunk ételeink alapanyagául ökológiai gazdálkodásból származó húsféléket, zöldségeket és gyümölcsöket, így teljesen bizto­sak lehetünk benne, hogy nem fogyasztunk semmiféle ada­lékanyagot.

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.