Anyagcsere

Köszvény – Hogyan alakul ki és kiket érint?

Régebben a köszvényt királyok és hercegek betegségének nevezték, mert főként a módosabbak körében fordult elő, míg a szegényeket megkímélte. Alapjában véve nincs ez másképp ma sem. A köszvény tipikus jóléti betegség, amely az iparilag fejlett országok lakosságát sújtja leginkább – a fejlődő világban ritkaságszámba megy.

Bizony!A köszvény tipikus jóléti betegség.
Bizony! köszvény tipikus jóléti betegség.

Európában és az Egyesült Államokban a köszvény a férfiak fájdalmas ízületi gyulladásának egyik leggyakoribb oka. Ha ugyanis a vérben olyan sok húgysav gyűlik fel, hogy a vese már nem képes kiválasztani, az ízületekben húgysavkristályok rakódnak le. Képződésük küszöbértéke egyénenként változik. Általánosságban 380 millimol/liter feletti érték esetén beszélünk magas húgysavszintről, szakszóval hiperurikémiáról.

De miről is van szó pontosan?

Adjunk gondolatban egy pohár vízhez egy kevés sót! A só feloldódik a vízben. Ha azonban a sót tovább adagoljuk, idővel már nem oldódik fel a vízben, hanem lerakódik a pohár alján. Hasonló a helyzet a húgysawal és a vérrel: a túlzott mennyiségű húgysav lerakódik az ízületekben. Minél magasabb a káros anyag koncentrációja, annál valószínűbb a köszvényes roham bekövetkezése.

húgysav

Hogyan keletkezik a húgysav?

A húgysav a purinanyagcsere természetes végterméke. Purin a DNS és az RNS aminosavak lebontásakor keletkezik, amikor a sejtek elhalnak. Alaphelyzetben a húgysavat a vese kiüríti, bizonyos esetekben viszont magasabb a szintje a vérben.

Nézzük, melyek ezek:

  • Nagyobb mennyiségű purin gyűlik össze például magas purintartalmú ételek fogyasztása miatt.
  • Nő a purin mennyisége a vérben, ha a vese nem képes megfelelően kiüríteni a húgysavat.
  • Magasabb lesz a purinszint, amennyiben a szervezet túlzott mértékben termel húgysavat.

Az esetek 99 százalékáért az első és  a második jelenség okolható. A harmadik ok csak akkor áll fenn, ha örökletes betegségek következtében a purinanyagcsere enzimjei nem működnek megfelelően, vagy teljesen hiányoznak. Ez azonban igen ritka.

A vízhajtók hatására szintén nő a húgysavszint, és emiatt köszvényes roham következhet be.
A vízhajtók hatására szintén nő a húgysavszint, és emiatt köszvényes roham következhet be.

Másodlagos hiperurikémiáról akkor beszélünk, ha bizonyos betegségek következtében nő meg a húgysav-koncentráció. Ilyenek a vesebetegségek és az úgynevezett hemolitikus anémia, azaz a vérszegénységnek az a formája, amikor a vörösvértestek idő előtt elpusztulnak.

Okok és kockázati tényezők

A köszvény a 45 év feletti férfiak betegsége, és rendszerint összefüggésbe hozható a metabolikus szindrómával, azaz a túlsúllyal, a zsíranyagcsere zavaraival, illetve a cukorbetegséggel. Közülük azonban csupán minden tizedik beteg kap heveny köszvényes rohamot. Harmincéves kor alatt mindkettő igen ritka. A nők feltehetőleg azért szenvednek tőle kevésbé, mert a női nemi hormonok serkentik a húgysav kiürítését. A változás kora után azonban, amikor a szervezet kevesebb nemi hormont termel, a köszvény nőknél is előfordulhat.

A köszvény a 45 év feletti férfiakat érinti.
A köszvény a 45 év feletti férfiakat érinti.

A magas húgysavszintért bizonyos ételek is felelőssé tehetők, elsősorban a vörös húsok, a kolbászfélék és a belsőségek. Néhány halféle, például a szardínia és a hering szintúgy kiválthatja. Egyes növényi eredetű táplálékoknak ugyancsak magas a pulintartalma: ilyen például a spárga. Akinek tehát ügyelni kell a húgysavszintjére, ezeket az ételeket lehetőleg mellőzze.

Az alkohol gátolja a húgysav kiürítését, mert a szervezet először a sejtmérgektől akar megszabadulni, a húgysavnak tehát várnia kell a sorára, ezért megemelkedik a szintje a vérben.

Gyógyszerek hatásai a köszvényre

Bizonyos gyógyszerek, példának okáért a vízhajtók hatására szintén nő a húgysavszint, és emiatt köszvényes roham következhet be. A folyadékelvonás miatt ugyanis a húgysav kikristályosodik. Gondoljunk ismét a pohár vízre: ha a pohárban kevesebb a víz, a só hamarabb elkezd leülepedni az aljára.

Melyek a köszvény tünetei?

A megnövekedett húgysavszint eleinte nem okoz panaszokat. Ám eljön az a pillanat, amikor egy nagy szelet marhahús és némi vörösbor fogyasztása után még magasabbra emelkedik a vérben a húgysav-koncentráció, miközben a vesében csökken a kiválasztása. A köszvényroham néhány órán belül jelentkezik, és általában egyetlen ízület heves fajdalmából áll, ráadásul a roham ismétlődésekor nem okvetlenül ugyanaz az ízület kezd fájni. Az esetek mintegy kétharmadában a nagylábujj sajog, máskor a bokaízület, a könyök, a csukló vagy a kéz ujjainak ízületei.

Köszvény tünete: Az érintett ízület piros, duzzadt és forró lesz, olykor a bőrön át is ki lehet tapintani a húgysavkristályokat, az úgynevezett köszvényes csomókat. Ehhez általános rosszullét társul, amely az influenzára emlékeztet. Láz és hidegrázás is előfordulhat.

A köszvény kimutatása

Akut rohamnál megnő a vérben a húgysav koncentrációja. Leggyakrabban azonban már maga a fájdalom, az érintett ízületek formája és a roham körülményei is egyértelműen jelzik, miről van szó. Amennyiben mégis kétség merül fel, megpungálják az érintett ízületet, azaz tűvel leszívják a folyadékot, és mikroszkóp alatt megvizsgálják. Ilyenkor láthatóvá válnak a jellegzetes húgysavkristályok.

Amikor a köszvényes roham jó jel

Bizonyos agresszív rákfajták, például az akut leukémia (vérrák) kezelése akut köszvényrohamot válthat ki. Ezt jó jelnek kell tekinteni, mert azt mutatja, hogy a beavatkozás sikeres. A rák ellen bevetett gyógyszerek elpusztítják a ráksejteket, ezért a véráramban megnő a húgysav-koncentráció. A köszvényroham tehát azt jelzi, hogy sok káros daganatsejt pusztult el. Általában azonban ezt nem várják meg, hanem a rákgyógyszerekhez köszvényellenes szert, allopurinolt adnak.

Néhány szóban az álköszvényről

Az álköszvény vagy kondrokalcinózis ugyanolyan fájdalmas lehet, mint a köszvényes roham, a kiváltó ok azonban nem a húgysavkristályok megjelenése, hanem az, hogy az ízületi porcban kalcium-pirofoszfát kristályok rakódnak le. Nem nehéz különbséget tenni a két betegség között, hiszen más-más ízületet érintenek. Álköszvény esetén inkább a csípőízület és – egyes esetekben – a csigolyák közötti porckorongok fájdalma jellemző. A heveny sajgást fájdalomcsillapítókkal enyhítik. Olykor sebészi beavatkozásra is sor kerülhet.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.