Reuma (artrózis és artritisz) tünetei
Tünetek
Az artrózis oka a csontok egymással érintkező súrlódási felületét borító és védő ízületi porcok kopása, amit előidézhet például tartós igénybevétel, sérülés, örökletes hajlam vagy a porcvédő enzimek hatékonyságának csökkenése. Mindez azonban megelőzhető.
Prevenció első körben
Fogyni kell! A felesleges kilók leadásának egyik komoly élettani előnye a sok közül, hogy hatására mérséklődik az ízületekre háruló terhelés, tehát kevésbé kopnak a porcok.
Ha egy kövér ember öt kilót lead (és mindent megtesz azért, hogy ne hízza vissza), felére csökken a veszélye, hogy tíz éven belül artrózist kap. A fogyást nemcsak a térd, hanem a csípő ízületei is meghálálják.
Heti egy-két óra mozgás. Az artrózis még mindig elég sok fejtörést okoz az orvosok és a kutatók számára. Az utóbbi időkig úgy vélték, hogy a rendszeres, aktív testmozgás elősegíti kialakulását, mert a sportolók között feltűnően gyakori. Újabban viszont az az általános vélemény, hogy az ízületeket érintő sportsérülések felelősek a porckopásért, nem pedig maga a rendszeres mozgás, amely éppenséggel jót tesz, mert erősíti az ízületeket védő, a rájuk háruló terhelést csökkentő izmokat, emellett „berozsdásodásuk” ellen is hat.
Ausztrál kutatók szerint körülbelül 40 százalékkal ritkább az artrózis ama középkorú és idősebb nők körében, akik hetente két-három órát aktív testmozgással töltenek. Heti egyórás mozgás csaknem 30 százalékkal csökkenti a betegség kialakulásának kockázatát. A nyújtógyakorlatok is sokat segítenek.
Kondicionáló edzés. Az izomerősítés bármilyen formája ugyancsak hatékonyan véd a porckopástól. Használhatunk kézisúlyzót, expandert, gumiszalagot, csukló- és kézerősítő sportszert, edzőgépet, vagy végezhetünk olyan láberősítő tornagyakorlatokat, ahol a testsúly ellenállását kell legyőzni (például térdhajlításból vagy guggolásból való felállás).
Egy tanulmány szerint a térdartrózis 55, a csípőízületi kopás pedig 64 százalékkal ritkább azoknál a nőknél, akiknek erős a combjuk, szemben azokkal, akiknél petyhüdtek ezek az izmok. A kondicionáló edzés a már kialakult porckopást is enyhíti.
Szakemberek szerint a kíméletes izomerősítés nemcsak az artrózis, hanem az artritisz (idült sokízületi gyulladás) okozta fájdalmat és mozgáskorlátozottságot is enyhíti. A reumának ez a formája akkor lép fel, ha az immunrendszer megtámadja a csontokat védő szöveteket.
Prevenció második körben
Füstmentes élet.
Több D-vitamint! Ha a szervezet nem kap elég „napfényvitamint”, veszélybe kerülhetnek az ízületek. A D-vitamin zömmel a bőrben keletkezik, napfény hatására. Nagyon valószínű, hogy védi az immunrendszert, sőt a porckopást is gátolja, mert erősíti a csontokat. Egy kísérletből kiderült, hogy a rendszeres D-vitamin-utánpótlás jelentősen lassítja a kezdődő térdartrózist. A kísérleti alanyok (férfiak és nők) közül a D-vitamint szedők térde nyolc év múltán jobb állapotban volt, mint azoké, akik nem szedték ezt a vitamint.
Ez a fontos vegyület az artritisz ellen is védelmet nyújt.
Ma az USA Orvostudományi Intézete az ötven és hetven év közöttiek számára napi 400 NE (10 µg), a hetven felettieknek napi 600 NE (15 µg) D-vitamin szedését javasolja, de sok szakember szerint ennél magasabb dózist kellene megállapítani, akár napi 1000 NE-t (25 µg-ot) is; a D-vitamin még körülbelül kétszer ekkora dózisig biztonságos.
Ehhez azonban kiegészítők szedése szükséges
Hacsak nem eszik valaki mindennap zsíros húsú tengeri halat, például lazacot vagy makrélát, melyek 10 dkg-ja nagyjából 350 NE (8,7 µg) D-vitamint tartalmaz, szinte lehetetlen kizárólag élelmi úton hozzájutni. A tej szintén jó D-vitamin-forrás, de egypohárnyi adagban csak 98 NE (2,45 µg) van.
Mint említettük, a D-vitamin természetes módon a bőrben termelődik a napfény hatására, ötvenéves kor felett azonban a szervezet már egyszerűen képtelen elegendő mennyiséget előállítani a napfényből. A D-vitamin-szintet a vérből lehet megállapítani; a vizsgálatot a tél végén érdemes elvégeztetni, amikor a szint a legalacsonyabb.
Színes gyümölcsök és zöldségek. A piros, narancssárga, lila vagy zöld termények színe azt jelzi, hogy tele vannak antioxidánsokkal, melyek közömbösítik a szabad gyököket: a porcok regenerálódását akadályozó (és seregnyi más bajt okozó), garázda oxigénmolekulákat. Például a lédús narancs, az őszibarack, a mangó és a görögdinnye mind kiváló forrása a béta-kriptoxantinnak.
Ugyancsak fontos antioxidáns a zeaxantin, melynek fő forrása a paraj, a csemegekukorica, a zöldborsó és a narancssárga húsú paprika. Egy kimutatás szerint az átlagosnál feleannyi a reumás azok között, akiknek a vérében a lehető legmagasabb a kétféle xantin szintje.
A C-vitamin ugyancsak barátja az ízületeknek. Együnk sok citrusfélét, savanyú káposztát, hecsedlit, fekete ribiszkét, kivit, piros húsú paprikát, földiepret és brokkolit, mert ezekben van a legtöbb C-vitamin, melyről a Bostoni Egyetem (USA) kutatói azt állítják, hatékonyan enyhíti a térdartrózissal járó ízületi fájdalmat. Egy vizsgálat kimutatta, hogy akiknek az étrendje a legtöbb C-vitamint tartalmazza, azok között harmadannyi a reumás térdfájással küszködő páciens, mint akiknek a szervezete nem jut hozzá kellő mennyiségben ehhez a vitaminhoz.
Mire jó a glükozamin-szulfát és kondroitin-szulfát?
Miről van szó? A glükozamin-szulfát és a kondroitin-szulfát a csontok egymással érintkező súrlódási felületét párnaként borító és védő ízületi porcszövet természetes alkotórészei. Artrózisnál a porcszövet fellágyul, elvékonyodik és szétreped vagy kilyukad, így az ízületi felszínek „kenés” nélkül dörzsölődnek egymáshoz, ami igen komoly fájdalommal jár, és az ízület elmerevedéséhez vezet.
A glükozamin-szulfátnak valószínűleg a porcszövet képződésében és regenerálódásában van szerepe, a kondroitin-szulfát pedig a porc rugalmasságát biztosítja. Az előbbinek a kiegészítőkben alkalmazott kivonatát mészhéjú tengeri állatok (főleg rákok) kitinvázából, az utóbbiét állati porcból nyerik.
Állítások. A két vegyület kivonatának hatékonyságát hirdetők szerint a glükozamin-szulfát és a kondroitin-szulfát enyhíti az artrózisos fájdalmat, mert elősegíti a porcszövet regenerálódását, sőt eleve megakadályozza a porckopást.
Kutatási eredmények. Az eddigi tudományos adatok ellentmondásosak. Belga kutatók nemrégiben bejelentették, hogy a glükozamin-szulfát egyáltalán nem enyhíti a csípőízületi artrózisban szenvedők kínjait, és állapotuk romlását sem gátolja. Negatív eredményt hozott az az amerikai vizsgálat is, melyet több mint másfél ezer artrózisos beteg bevonásával végeztek: a két kivonat semmivel se bizonyult „hatékonyabb” ízületifájdalom-csillapítónak, mint a placebók.
Artritisz esetén más a helyzet: az enyhe vagy nagyfokú sokízületi fájdalomban szenvedők több mint háromnegyedénél csökkent a fájdalom, mégpedig legalább 20 százalékkal, miután naponta háromszor kombinált formában 500 mg glükozamin-szulfátot és 400 mg kondroitin-szulfátot alkalmaztak; a placebót szedőknek csak alig valamivel több mint a fele számolt be a fájdalom – vélt vagy valós – enyhüléséről.
Valóban védik az ízületeket? Tudunk olyan kutatási eredményekről, melyek szerint ezek a kiegészítők fenntartják az ízületi pufferzónát – az egymással érintkező, egymáson elmozduló csontvégek közötti távolságot -; ez megakadályozza az összedörzsölődést, következésképpen az ízületi károsodás, merevség és fájdalom kialakulását. Belga tudósok több mint háromszáz artrózisos nőt vizsgáltak meg.
Kiderült, hogy akik három éven át rendszeresen szedtek glükoz-amint, azoknál a térdízületek pufferzónája nem csökkent, a placebót szedőknél viszont az ízületi felszínek idővel közelebb kerültek egymáshoz. A glükozaminos csoportnál a vizsgálat kezdete és vége közötti időszakban 14 százalékkal enyhült az ízületi merevség és fájdalom, ezzel szemben a placebós csoport térdízületei a periódus végére valamivel rosszabb állapotba kerültek.
Biztonságosak? Igen. A hosszas tesztelések csak egészen enyhe mellékhatásokat mutattak ki (például fokozott bélgázképződés, lágyabb széklet).
Tehát szedjük vagy ne szedjük? Az amerikai Artritisz Alapítvány álláspontja az, hogy sokat nem veszíthetünk a két kiegészítő szedésével, érdemes tehát megpróbálkozni velük. Glükozamin-szulfátból naponta háromszor 500 mg, kondroitin-szulfátból 400 mg ajánlott. Érdemi hatás legkorábban másfél hónap után várható, egyes szakemberek szerint csak negyedév elteltével. Ha nincs eredmény, fölösleges tovább költeni ezekre a kiegészítőkre.
Összefoglalás
Figyelmeztető tünetek. Ízületi fájdalom, merevség, érzékenység, duzzanat. Az artrózis többnyire a térdet, a csípőt, a kézfejet és a gerincoszlopot érinti. Az artritisz rendszerint a kezes lábfej kisízületein kezdődik, majd átterjed a nagyobbakra. A fájdalom, a bütykösödés és a deformitás mellett láz, fáradékonyság, fogyás is felléphet.
Új fejlemények. Ha az artrózis a térd középső ízületét érinti, segíthet egy speciális, ék alakú ortopéd betét, mely a rüsztnél vékony, a talp széleinél vastag, így a lábfejet és a lábszárat úgy tartja, hogy valamelyest csökken a belső térdízületet koptató, torziós erőhatás. A szakorvos meg tudja állapítani, ilyen típusú artrózisról van-e szó.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.