Autoimmun betegségek – búza fogyasztása
Említettük, hogy a búzafogyasztás gyakran vált ki autoimmun támadásokat a pajzsmirigy ellen, amelyek annak alulműködéshez vezetnek. A búza a hasnyálmirigy sziget-sejtjeinek megtámadását is előidézheti, aminek következménye az l-es típusú cukor-betegség patkányokban és emberekben. Az ok a globulin-1 elnevezésű búzafehérjére vezethető vissza, amelyről itt még nem esett szó.
Szerencsére mind a cukorbetegséggel, mind pedig a pajzsmirigy alulműködéssel kapcsolatos autoantitestek hajlamosak teljesen eltűnni a búza étrendből való kivonása után.
A búza más mechanizmusokon keresztül is segítheti az autoimmun betegségek kifejlődését.
A búza miatt a belek áteresztőbbekké válnak, így a bélbaktériumok és azok fehérjéi bejuthatnak a testbe. Bizonyos bakteriális fehérjék „molekulárisán utánozzák” az emberi fehérjéket, és az ilyen bakteriális fehérjék ellen termelt antitestek valószínűleg olyan autoimmun betegségekhez vezetnek, mint a lupus, a reumás ízületi gyulladás és az l-es típusú diabétesz.
A coeliakiában szenvedőkön feltehetően az áteresztő bélfaluk miatt törnek ki — magasabb arányban — az autoimmun betegségek, például a szklerózis multiplex, a lupus, az l-es típusú cukorbetegség, a Sjögren-szindróma és a Hashimoto-féle pajzs-mirigygyulladás.
Rák és a gluténérzékenység
Kapcsolat van a rák és a gluténérzékenység között is. A coeliakiával diagnosztizált embereknek nagyobb esélyük van arra, hogy rákban megbetegednek – leginkább a diagnózist követő egy éven belül. Ez azt sugallja, hogy a rákot a búzafogyasztás okozta vagy segítette elő, és amikor a diagnózist követően a búzát kivonják az étrendből, a rák fejlődése megáll.
- Több teljes kiőrlésű élelmiszert, több rostot
- Petefészekrák vizsgálat (tumormarker)
- Vastagbélrák megelőzése, műtéti kezelése
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
A rákkal való kapcsolat drámaibb képet mutat a limfóma (nyirokrendszeri rák) esetében. A gluténérzékeny betegeknek negyvenszer-százszor nagyobb esélyük van limfómára.
Neumpália
A glutén még bélrendszeri problémák nélkül is képes neuropátiát okozni. Amikor a neuropátiás betegek, akiknek antigliadin antitestek keringenek a szervezetükben, egy évig gluténmentes étrenden élnek, az idegeik és az izmaik működése jelentősen javul.
Megnövekedeti halálozási arány
A gluténérzékeny emberek korábban halnak meg. Az epidemiológiai bizonyítékok azt mutatják, hogy csaknem mindenki, aki búzát eszik, korábban hal meg.
Az egészségügyi felmérés hatalmas vállalkozás volt: 1976-tól kezdődően a német kormány több millió németet kérdezett ki az étrendjéről, több millió vér- és vizeletmintát gyűjtöttek be, és összehasonlították az étrendet a megbetegedések arányával.
Mivel Németország különböző területein más-más termények jelentik a fő táplálékot, a vizsgálat összefüggései jól illusztrálják a különböző gabonák egészségre gyakorolt hatását. A következő kapcsolatokat mutatták ki:
- A búza +67%-os korrelációt mutatott a szívbetegség miatti halálozással.
- A rizs -58%-os korrelációt mutatott a szívbetegség miatti halálozással.
- Más gabonák +39%-os korrelációt mutattak a szívbetegség miatti halálozással.
Messze a búza volt a legtoxikusabb étel bizonyos vizsgálatok alapján. A rizs viszonylag biztonságos mivolta összhangban áll a mi besorolásunkkal is — mi ugyanis a „biztonságos keményítők”közé osztottuk be.
Opioid peptidek, bózafüggőség és skizofrénia
Sok embernek van tüneteket nem mutató gluténérzékenysége, ami ugyan refluxszal és bélgyulladással jár, ők mégis folytatják a búzafogyasztást. Az egyik oka annak, hogy nem hagyják abba, a búza függőséget okozó tulajdonsága. A búza opioid peptideket tartalmaz, amelyek – ha a belek áteresztőek – eljuthatnak az agyba, és a morfinhoz hasonlóan örömérzést okoznak.
A D-vitamin felszívódásának gátlása
Az angolkóros gyerekek csontjai megpuhulnak, így könnyebben törnek és deformálódnak. A 20. század elején az angolkór nagyon gyakori volt, és halálos betegségnek tartották. A négyéves koruk előtt meghalt gyerekek 90%-a angolkóros volt, és a gyerekek halálozási aránya háromszor-tízszer magasabb volt azokon a területeken, ahol az angolkór elterjedt volt, azokhoz képest, ahol nem.
A búza hozzájárul a D-vitamin-hiányhoz
Az angolkórt D-vitamin-hiányos betegségnek tartják, mégis mindig összekapcsolták a gabonafogyasztással. Edward Mellanby úttörő vizsgálataiban zabbal és búzakenyérrel etetett kutyákban előidézte a betegséget, majd tőkehalmáj olajjal (ami D-vitamin-tartalmú) gyógyította. Az étkezési zsírok és a napfény gyógyította az angolkórt, a gabonában gazdag étrend bezártsággal kombinálva viszont angolkórt okozott.
A búzával való másik összefüggés, hogy az angolkóros betegek gyakran szenvednek coeliakiától. Előfordulhat, hogy a gluténra adott immunválasz hozzájárul az angolkór kialakulásához.
Amikor a kisbabákat búzakorpával etetik, ásványianyag-hiány alakul ki náluk, változás áll be a bélflórában a fehérjeemésztő fajok irányába, és megjelennek az angolkór korai tünetei. Az ásványianyag-hiány valószínű magyarázata, hogy a búzában lévő fitinsav megköti az ásványi anyagokat, köztük a kalciumot is, majd kiüríti őket az emésztőrendszerből és a testből. A következményként előálló kalciumhiány hozzájárulhat az angolkór kialakulásához.
A búza gátolja a D-vitamin felszívódását
A búzafogyasztás két ismert módon akadályozza a D-vitamin termelődését:
- Egy ismeretlen mechanizmus révén a búza miatt az emberek felemésztik a D-vitamin-raktáraikat. Egy tanulmány úgy találta, hogy pusztán napi 20 gramm búzakorpa fogyasztása mellett a D-vitamin-raktár 43%-kal gyorsabban ürült ki.
- Japán kutatók megállapították, hogy a WGA megakadályozhatja, hogy a D-vitamin-receptor (VDR) belépjen a sejtmagba. így a VDR nem tudja végrehajtani a feladatát az öröklött immunválaszban részt vevő gének transzkripciójában.
A japán eredmény arra enged következtetni, hogy aki búzát eszik, különösen ki van téve a fertőző betegségeknek. Bizonyos baktériumok és a vírusok valószínűleg blokkolják vagy alulszabályozzák a VDR-t, hogy megvédjék magukat az immunrendszertől. Amennyiben ezt csinálja a búza is, akkor gátolja az immunműködést.
Összesítésképpen, a bizonyítékok azt sugallják, hogy a búzát is fogyasztóknál a D-vitamin működése akadályozott, így több D-vitaminra van szükségük, mint azoknak, akik nem esznek búzát – ennek következménye az is lehet, hogy a búzafogyasztás eredményeképpen a test fogékonyabb lesz a krónikus fertőző betegségekre. A krónikus fertőzéseknek pedig szerepük lehet az öregedési folyamatokban, az autoimmunitás ki-alakulásában, az atheroszklerózisban, az Alzheimer-kórban, valamint a szklerózis multiplexben.
A titokzatos búzatoxinok
Néha megfigyelhetünk bizonyos negatív hatásokat, csak azt nem tudjuk, melyik toxint kellene okolnunk értük.
A búzafogyasztás csökkentheti az IQ-t, a rizsfogyasztás nem
Japánban a legtöbb család fő gabonaforrása a rizs, de vannak olyanok is, akik búzát fogyasztanak.
Azoknak a japán gyerekeknek, akik rizst reggeliznek, az agyukban „bizonyos területeken nagyobb a szürkeállomány mennyisége”, és magasabb az IQ-juk. is, mint a búzát reggeliző társaiknak. Az IQ-ban kimutatható különbség jelentős: a verbális intelligencia 3,4 ponttal volt magasabb a rizst fogyasztó csoportban, a teljes IQ pedig 3,8 ponttal.
Elképzelhető, hogy az amerikaiak és az ázsiaiak intelligenciahányadosa közötti különbséget a rizsfogyasztás és a búzafogyasztás közötti különbség adja!
A búzafogyasztás elősegíti az elhízást, a rozsfogyasztás nem
Két gabonaféle, a búza és a rozs összehasonlításakor azt vették észre, hogy a búzával táplálkozó egerek testzsírszázaléka 20,2% volt, míg a rozsfogyasztóké 13,7%, az éhomi inzulinszint 126 pmol/1 az előbbieknél, míg 90 pmol/1 az utóbbiaknál, az éhomi koleszterinszint, a triglicerid és a szabad zsírsav szintje is magasabb volt a búzát fogyasztóknál, és nagyobbak voltak a zsírsejtjeik is.
Egyéb gabonák
Ebben a szakaszban a búzára koncentráltunk, mert valószínűleg az összes gabona közül az a legkárosabb, ám minden pázsitfűféle hasonló toxinokkal rendelkezik. Sok gabonának megvan a konkrétan rá jellemző toxikus hatása.
Egy példa: a kukoricát a grass teosinte-ből nemesítették, amely egy ma még ismeretlen mechanizmus révén képes pellagrát (niacinhiány) okozni. A pellagrával addig nem találkoztak Európában, amíg a kukoricát el nem hozták az Újvilágból. Ahogyan a D-vitamin-pótlás gyógyítja a búza miatt kialakuló angolkórt, úgy a niacinpótlás is gyógyítja a kukorica miatti pellagrát.
Végül pedig, bizonyos emberek érzékenyek a keményítőre, valószínűleg a keményítő emésztése közben a kórokozó bélbaktériumok által kibocsátott toxinok miatt. Úgy tűnik, hogy a gabonák különösen jók ennek előidézésében, és mivel összefüggést találtak a keményítőre való érzékenység és egy ősi génvariáció között, ez arra utal, hogy a kiváltó ételek csak nemrégiben kerültek be az emberi étrendbe.
Összefoglalás
A gabonák károsítják a beleket és rontják az emésztés hatékonyságát. Akadályozzák az öröklött immunválaszt, és az embert védtelenné teszik a krónikus fertőzésekkel szemben. Függővé tehetnek, emellett skizofréniát és más mentális betegségeket okoznak, vagy súlyosbítják azokat. Autoimmun betegségeket idéznek elő, segítik a rák növekedését. Csökkentik az IQ-t és az agy méretét. Segítik az elhízást. Mérhetően növelik a halálozási arányt a gluténérzékeny, illetve ezzel kapcsolatos betegségben szenvedők között.
Tudjuk, milyen nehéz lemondani a kenyérről, ám nincs még egy olyan lépés, amely ilyen komoly mértékben javítaná az egészséget.
Szerző: Griffel Tibor
Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.