Egészséges étrend

B-vitaminok

Idegeink táplálói

A B-vitaminok szolgáltatják testsejtjeinknek az energiát, ők indítják be a zsír és a fehérjék
anyagcseréjét.

A különféle B-vitaminokban sok a közös vonás, ezért szokták B-vitamin-komplexumként emlegetni őket. Általában ugyanazokból a táplálékforrásokból erednek (ilyen a máj, a teljes őrlésű gabonafélék, a sörélesztő), és olyan szorosan működnek együtt, mint egy nagy család tagjai, vagy egy gyár kollektívája. Mindegyikük oldódik vízben, ami azt jelenti, hogy a vér és a vizelet gyorsan kimossa, és így sűrűn kell pótolni őket. Az alaposan megrágott és nyállal jól összekevert ételből jobb hatásfokkal szívódik fel. A B-vitaminok sohasem fordulnak elő izolálva a természetben (mondjuk egy zöldségfélében), hanem komplexumként állandóan együtt vannak – akár egy kotkodácsoló tyúkcsapat.

Nem fordulhat elő, hogy például egyetlen egy B6-molekula betévedne egy fejessaláta-sejt legelrejtettebb zugába anélkül, hogy összes testvérei ott ne volnának a közelében.

Ily módon a B-vitaminok évmilliók és évmilliárdok során együttes erővel fognak hozzá az anyagcsere fontos feladatainak végrehajtásához. Ebből következően nincs sok értelme annak, hogy a gyógyszertárban beszerezzünk, mondjuk B3-vitamint, és azzal próbáljuk kúrálni valami bajunkat. Ha nincs jelen az összes többi B-vitamin, akkor a magára maradt B3 meg sem próbál hatékonnyá válni. Ha azonban együtt van a teljes csapat, valóságos egészségforradalmat hajt végre a szervezetben. Az idegeken kívül elsősorban az izmok, az emésztőszervek, a bőr, a haj, a szem, a száj és a máj látja hasznát.

Sajnos szinte mindnyájan súlyos B-vitamin-hiányban szenvedünk. Ez azzal függ össze, hogy a B-vitaminok kedvenc tartózkodási helyei a gabonacsírák, maghéjak, a rizs és a melasz, mi pedig a finomítás során ezeket eltávolítjuk, és az állatokat etetjük velük. így lesz az értékes természetes rizsből fényezett, „üres”, rizs és remek gabonáinkból fehér liszt, amelyben,
akár a finomított fehér cukorban, gyakorlatilag már semmiféle tápanyag sincs.

A következmény: egy sor hiányjelenség, a korai őszüléstől a kopaszodáson keresztül a depresszióig, a székrekedéstől a veszélyesen magas koleszterinszintig. A B-vitaminoknak olyan alapvető szerepük van az anyagcserénkben, hogy el- mondhatjuk: az ő hiányuk állhat minden elképzelhető panasz és betegség hátterében.

Érdemes tudni! A B-vitamin sohasem található izoláltan a természetes termékekben, hanem mindig teljesB-vitamin-komplexumként fordul elő. így aztán nincs is értelme, hogy a patikában mondjuk csak B3-vitamint vásároljunk, és azzal próbáljuk kúrálni valamilyen bajunkat.

A B-vitamin-hiány következményei

Egy gramm teljes őrlésű gabona 3,5 mikrogramm tiamint (B1 vitamint) tartalmaz, míg a fehér liszt csak nyomorúságos 0,8 mikrogrammot. Ez az arány érvényes minden más B-vitaminra is. Az emberi anyagcsere viszont, fejlődéstörténetünk évmilliói során, teljes értékű gabonára „programozódon be”, sejtjeink és tápanyagszükségletük alig változott e hosszú idő alatt. így aztán a B-vitamin-hiány elsorvasztja, öreggé és beteggé teszi, végül pedig megöli sejtjeinket. Aki pedig szívesen fogyaszt cukrot, édességet, édes italokat, az a cukrok lebontásánál feláldozza utolsó szegényes B-vitamin-tartalékait is. Ráadásul a cukor károsítja a bélflórát, és így a bélbaktériumok sem képesek önállóan B-vitamint termelni. Az alkohol és a mértéktelen kávé- vagy teafogyasztás is felfalja a B-vitaminokat a szervezetben.

A modern vitaminkutatás különbséget tesz a B-vitaminoknál egyrészt a B6 (piridoxin), B12 (kobalamin), folsav és para-amino-benzoesav (PABA), másrészt az olyan B-vitaminok között, amelyek az intermediális anyagcserében működnek. Ez az anyagcserének az a szakasza, amely a táplálék felvétele és az első kémiai reakciók után lép munkába, és mindaddig dolgozik, amíg minden tápanyag, így a fehérje, a nyomelemek, a szénhidrátok stb. feldolgozása be nem fejeződött, és csak a végtermékek, a húgyanyag, a víz, az ammóniák stb. maradt meg, amivel szervezetünk már nem tud mit kezdeni. Ez utóbbi B-vitaminok a tiamin (B1), a riboflavin (B2), a niacin (B3), a pantoténsav (B5), a biotin, a kolin és az inozit.

A B-vitaminok vízben oldódnak, és a vizelettel könnyen távoznak, így nagyon kevéssé toxikusak.

  • Néhány B-vitamin-fajta olyannyira nem mérgező, hogy a Food and Nutrition Board nem is állapította meg a bevitelük felső határát: tiamin (B,), riboflavin (B,), pantoténsav (B5), biotin (B7) és a Bp-vitamin.
  • A B6-vitamin-bevitel felső határát viszonylag magas, napi 100 mg-ban határozták meg, ami több mint ötvenszerese az ajánlott napi bevitelnek.
  • A folsav (a bevitel felső határa napi 1 mg) és a niacin (a bevitel felső határa napi 35 mg) potenciálisan kockázatosabbak.

A B-vitamin-hiány eléggé elterjedt

A legtöbb amerikai nem szed multi vitamint, ám rengeteg „üres kalóriát” fogyaszt, például cukros italok formájában. Ennek eredményeképpen sokszor alakul ki B-vitamin hiány.

Szívroham
Szívroham – lehet a B-vitamin hiánya is!

A B-vitaminok hiányát jelzi néhány adat:

Az egészséges emberek 12%-ánál és a szívbetegek 33%-ánál figyeltek meg vitamin hiányt. A riboflavin hiánya a népesség 25-75%-át sújtja, amit a következők támasztanak alá:

  • a riboflavinstátusz szempontjából az alsó 20%-ba tartozóknál a szürke hályog előfordulása majdnem kétszer olyan gyakori, mint a felső 20%-ba tartozóknál;
  • a szívbetegek 27%-ánál azt vették észre, hogy a riboflavinhiány miatt romlott a vörösvérsejtek működése;
  • a riboflavinstátusz szempontjából az alsó 25%-ba tartozóknál kétszer nagyobb valószínűsége volt az előrehaladott kolorektális adenómának (mirigydaganat a vastag- vagy végbélben), mint a felső 25%-ba tartozóknál.
  • A B6 hiányát állapították meg a szívelégtelenségben szenvedő betegek 38%-ánál.

Az Optimális Étendhez hasonló, teljes értékű étrend fogyasztása mellett a B-vitamin hiánya nagyon ritka. Mivel azonban a B-vitaminoknak alacsony a toxicitásuk, van példa a megelőző jellegű pótlásra.

A nagy dózisa pótlás alkalmi előnyei

Bár a B-vitaminok nagy dózisú pótlásának jó hatását csak kevés alkalommal dokumentálták, bizonyos betegségek esetén ez mégis terápiás hatással járhat. Néhány példa erre:

  • Egy klinikai vizsgálatban a tiamin a cukorbetegeknél visszafordította a mikroalbumin-ürítést.
  • A riboflavin csökkentette a migrén gyakoriságát egy klinikai vizsgálatban.
  • A biotin és a tiamin „látványos klinikai és radiológiai javulást” hozott két agybetegségben szenvedőnél.

Szerintünk…

Ezeknek a vitaminoknak az alacsony toxicitása azt jelenti, hogy biztonságosan szedhetők. Mivel azonban a hiányállapotok veszélyesek, és még tápanyagban gazdag étrend mellett is előfordulhatnak, úgy gondoljuk, hogy körültekintően járunk el, ha mégis szedünk pótlást – csakhogy nem mindennap.

Tipp: hetente egyszer szedj B-50-complexet, 500mg pantoténsavat vagy pantetint, 5 mg biotint és 500 µg B12-t. Egy B-50-complex tablettában 400 µg folsav, 50 µg biotin, 50 µg B12 és 50 mg-nyi más B-vitaminok vannak.

Ha ezeknek a vitaminoknak a heti átlagát nézzük, a fenti dózisok jelentősen a napi ajánlott bevitel felett vannak, és magasabbak, mint a multivitaminokban található mennyiségek, kivéve a niacin és a folsav esetében. Mivel a hiányállapotok kialakulása egy hétnél tovább tart, ezek a mennyiségek kizárják a hiányállapotok lehetőségét.

Miért lehet a heti vitaminpótlás a legkedvezőbb?

Az emberi testnek megfelelő” raktárai vannak ahhoz, hogy legalább egy hétre elegendő mikrotápanyagot tároljon, ezért nem feltétlenül szükséges azokat naponta pótolni.

A mikrobák élettartama sokkal rövidebb, és rendszeresebb táplálást igényelnek. Ha a tápanyagokat az emberi szervezet számára alkalmas, meghatározott időszakonként pótoljuk, akkor ki lehet éheztetni a mikrobákat annyira, hogy az immunrendszer hatékonyan lépjen fel ellenük, illetve hogy ne tudják elnyomni az immunvédekezést.

A baktériumok és a mikrobák főként B-vitaminokon élnek, éppen ezért lehet eredményes, ha a B-vitamint hetente egyszer; B-50-complex formájában pótoljuk. így az emberi sejtek megkapják azt, amire szükségük van, a maradék a vizelettel távozik, a hét többi részében pedig a baktériumok csak kevés B-vitaminhoz tudnak hozzáférni.

Amiért nem ajánljuk a niacin pótlást

Niacinpótlásra nincs nagy szükség, mivel az élelmiszerekben a niacin mindenütt jelen van. A legtöbb hús kb. 0,5 kilogrammonként 20 mg-ot, a legtöbb növényi élelmiszer 5 mg-ot tartalmaz. Az Optimális Étrenddel nagyjából napi 30 mg-ot vihetünk be, ami az ajánlott napi bevitel kétszerese, a niacinhiány megelőzéséhez szükséges mennyiségnek pedig a háromszorosa.

A túlzott niacin bevitel elkerülése is fontos:

  • A niacin az ember és a baktériumok számára is tápanyagot jelent;
  • Nagy dózisban ronthatja a glikémiás kontrollt, így felmerült, hogy a járványszerű elhízásban szerepet játszott az élelmiszerek niacinnal való dúsításának 1973-as bevezetése.
Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.