• időskor

Időskori táplálkozás és tevékenység

A nyugdíjazás merőben megváltoz­tatja az ember életmódját, akár egyedülálló, akár a párjával él. Azt, hogy ott kell hagyni a munkahe­lyüket, sokan csapásként élik meg, vannak azonban akik alig várják, hogy eljöjjön az idő, amikor végre olyan dolgokkal foglalkozhatnak, amire már régóta vágytak.

A nyugdíjasságban az az egyik legjobb dolog, hogy az embernek ideje és módja van új elfoglaltságo­kat keresni vagy a régi hobbiknak élni. Ha ehhez még jó egészség is társul, igazán nincs ok aggodalom­ra: hosszú évekig élvezhetjük mindezt – feltéve, ha ügyelünk a helyes táplálkozásra. A kiegyensú­lyozott étrend az egészségben eltöl­tött időskor egyik alapköve.

Új értékrend

A nyugdíjba vonulás nagyszerű alkalom, hogy átértékeljük a dolgainkat. Vessünk egy kritikus pillantást az étrendünkre és az életmódunkra.

Betegségek – egészségmegőrzés

Köztudott, hogy az idősebb em­berek jobban ki vannak téve bizo­nyos betegségeknek, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szívbaj. Ahhoz, hogy ezek kialaku­lásának veszélyét a minimálisra csökkentsük, az öt fő élelmiszer­csoport alapján válto­zatos étrendet kell összeállítani.

Igyunk naponta legalább nyolc pohár vizet, gyümölcs- vagy zöld­séglevet. Sok idős ember azért iszik a kelleténél kevesebbet, hogy éjszaka ne kelljen kimennie a für­dőszobába. Ez azonban komoly problémákat okozhat: a folyadék-és sóvesztés súlyos kiszáradáshoz vezethet. Tünetei a szédülés, a za­vartság és a kimerültség. Ezért napközben kell minél több folya­dékot fogyasztani, és az éjszakai vizelési ingert megelőzendő, lefek­vés előtt két-három órával már nem kell inni.

Csináld magad!

Sokan, különösen a férfiak, életük nagy részében olyan ételt esznek, amit más készít el. Ezért ritkán élik át az ételkészítés örömét. A nyugdíjaskor nagyszerű alka­lom, hogy a konyhaművészet terén hiányosságainkat bepótoljuk. Számtalan főzőtanfolyam kínálatá­ból válogathatunk a kezdőtől a ha­ladóig (interneten és televízióban).

Próbálkozhatunk akár kenyérsü­téssel vagy tésztagyúrással is. Mindkettő jól megdolgoztatja az ember ujjait, és az elkészült kony­hai remekek gazdagok összetett szénhidrátokban. A saját kezűleg eltett lek­vároknak, befőtteknek és savanyú­ságoknak sokkal jobb ízük van, mint a boltiaknak, nem beszélve arról, hogy mindig tudjuk, mit eszünk.

Saját termés

A saját szükségletre való zöldség­es gyümölcstermelés gazdaságos és környezetkímélő. Ha nincs saját kertünk, érdeklődjünk az önkor­mányzatnál, hogy lehet-e valahol a közelben hobbikertet bérelni. Fűszernövényeket és zöldsége­ket nevelgethetünk az ablakokba állított ládákban és cserepekben is. A helyi könyvtárban biztosan talá­lunk olyan könyvet, ami ellát jó ta­nácsokkal.

Bővítsük a repertoárt!

A meg­növekedett szabadidőt különféle nemzetek konyhai specialitásainak kipróbálására is lehet fordítani. Megtanulhatjuk elkészíteni mind­azokat a finomságokat, amelyeket a kínai, a thai, a mexikói vagy az indiai éttermekben ettünk. Az eg­zotikus fűszerek és szószok jó ré­szét megkaphatjuk az élelmiszer­es bioboltokban.

Meg fogunk lepődni, hogy mi­lyen hamar el lehet sajátítani a kü­lönféle ízletesen fűszerezett ételek elkészítését. Törekedni kell arra, hogy ilyenkor is minél több egész­séges friss zöldséget, tenger gyümölcseit, valamint csirkehúst használjunk.

Segítő kis kezek

A nyugdíjas évek egyik legnagyobb öröme sok ember számára az uno­kákkal való együttlét. Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy gyakran látjuk őket, használ­juk ki az alkalmat a közös tevékenykedésre. Eközben megtanít­hatjuk őket a helyes, jókedvű és egészséges étkezésre, ami egész életükre szóló útravaló.

Ha magunk termesztjük a főznivalókat, engedjük meg az unokák­nak, hogy ebben is segítsenek. Veteményezzünk, palántázzunk együtt, tanítsuk meg nekik a locso­lás és a gyomlálás fortélyait. Aztán ha eljön a nyár, majd az ősz, együtt fogyaszthatjuk el velük munkánk gyümölcseit, a friss salá­tákat és zöldségeket. Az unokák a kertészkedés kapcsán rengeteg mindent megtanulnak, nem be­szélve arról, hogy még a leg-válogatósabb gyermek is szívesen eszik abból, aminek a megtermel seben maga is közreműködött.

Életből vett leckék

A nagyszü­lőkkel való gyakori együttlét széle­sítheti a gyermekek látószögét. Sok mindent megtanulhatnak tőlünk, főleg akkor, ha bevonjuk őket napi feladataink elvégzésébe. Segíthet­nek például a terítésben, vagy ha már elég nagyok, a főzésben is, még akkor is, ha az csak zöldség-pucolásban vagy a tészta alapanya­gainak összekeverésében merül ki.

Egy régi családi recept közös elké­szítése nagyszerű élmény minden­kinek. Sok kisgyerek szereti hallgatni az idősek elbeszéléseit a régi idők­ről. Mesélhetünk nekik arról, hogy gyermekkorunkban milyen étele­ket ettünk, az elkészítésükhöz szükséges alapanyagokat hogyan állították elő, hol vásároltak, mi­lyenek voltak akkor a boltok, ho­gyan csomagolták akkor az élelmi­szereket.

Ha gyermekkorunkban élvezet­tel jártuk az erdőt-mezőt vadon élő növények termései, például fekete áfonya, fekete bodza és egyéb bok­ron termő gyümölcs után kutatva, akkor unokáinkat is megtaníthat­juk e foglalatosság fortélyaira. Menjünk el együtt kirándulni, és közben mutassuk meg nekik, ho­gyan találhatják meg és gyűjthetik be a vadon termő gyümölcsöket (és persze ne felejtsük el felhívni a figyelmüket a mérgező fajtákra is).

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.