Egészségügyi kérdezz-felelek

Zöldségek, fagyasztott és bio zöldségek fogyasztása

A fagyasztott és konzerv zöldségek ugyanolyan egészségesek, mint a frissek?

Az igazán friss zöldségeknek nincs párja. A termények azonban gyakran több ezer kilométert utaznak, majd napokig állnak a zöldségesnél, mire megvásároljuk őket, ezért nem feltétlenül egészségesebbek, mint a fagyasztottak vagy a konzervek. A levegőnek és fénynek kitett „friss” zöldségek sokat veszítenek tápértékükből. A zöldborsó például 2 nap alatt C vitamin tartalmának 50 százalékát elveszíti. Az élelmiszergyártók ezzel szemben az érett terményeket szüretelés után azonnal blansírozzák, ami jár ugyan némi vitaminvesztéssel, de a fagyasztás és a konzervdobozokba töltés megállítja a folyamatot, így a tápanyagok nagy része megőrződik.

Ezzel magyarázható, hogy az akár hónapokig a polcokon várakozó konzerv zöldségekben eredeti C vitamin tartalmuk legalább 85 százaléka megtalálható.

Ha tehát a fagyasztott vagy konzerv zöldségek megkönnyítik a mindennapi főzést, ne aggódjon, hogy esetleg kevesebb tápanyaghoz jut a szervezete általuk. Természetesen, ha olyan helyen tud vásárolni, ahol valóban frissen szedett terményeket kap, akkor ez a legjobb választás. Főzés helyett röviden párolja őket, így kevesebb vitamin és ásványi anyag vész el.

A nyers zöldségek több tápanyagot tartalmaznak, mint a főttek?

Ez nagyban függ attól, hogy milyen zöldségről, illetve milyen tápanyagról van szó. A hőkezelés néhány zöldség esetében éppen hogy növeli a tápanyagtartalmat. A főtt paradicsom például sokkal több likopén nevű antioxidánst biztosít, mint a nyers, de ugyanez mondható el a répáról és a benne lévő bétakarotinról. Másfelől azonban a hő hatására elveszhet a friss termény tápanyagainak, különösen a vízben oldódó vitaminoknak, így a C és a B6-vitaminnak, valamint a folsavnak egy része.

A legcélravezetőbb, ha nyersen és főzve egyaránt sok zöldséget fogyaszt egyen például nyers bébi répát tízóraira, vacsorára pedig készítse el köretnek. A legjobb „tápanyagkímélő” főzési eljárás a párolás és a mikrózás.

Megéri többet költeni bio zöldségekre? Tényleg egészségesebbek?

Tápérték szempontjából nem biztos, hogy megéri az általában 3060 százalékkal drágább bio terményeket vásárolni, nincsenek ugyanis egyértelmű bizonyítékok arra, hogy több vitamint és más egészségvédő összetevőt tartalmaznának. Ami viszont a vegyszermaradékokat illeti, jó tudni, hogy általában mely mezőgazdasági áruk szennyezettebbek. Jellemző például, hogy a gyümölcsökben különösen a sárgabarackban, almában, körtében, meggyben több a permetszer, mint a zöldségekben és a gabonákban.

A zöldségek közül a fejes salátából, paprikából, paradicsomból, uborkából, illetve a primőr árukból vett mintákban találnak leginkább káros anyagokat. Ezekből tehát valószínűleg érdemes a biominőségűre áldozni, a többiből pedig a hagyományos is megfelelő lehet. Ha a citrom és narancs héját is szeretné felhasználni, akkor feltétlenül a bio változatot válassza.

Ha a manapság divatos zöldség és gyümölcs házhozszállítást kínáló szolgáltatáson keresztül szeretné megrendelni a bioárut, ellenőrizze a cég honlapján, hogy megtudható-e információ a beszállító gazdákról, és ha a termékeket bioként árulják, rendelkeznek-e ehhez tanúsítvánnyal.

Érdemes tudni - nem nevezhető biónak bármi

Ha eldöntöttük, hogy bio zöldséget szeretnénk vásá­rolni, a következő nagy kérdés, hogy honnan tudhat­juk, mi valóban az. Elméletileg a bio védjegy haszná­latára csak azok a termelők és forgalmazók jogosul­tak, akik megfelelő tanúsítvánnyal rendelkeznek. Ennek megszerzéséhez jelentkezni kell valamelyik ezzel foglalkozó cégnél (Magyarországon kettő van ilyen), majd 2-3 évnyi átállási idő alatt át kell alakí­tani a gazdálkodás egész folyamatát az ökológiai ter­melés szabályai szerint, és erről nyilvántartást kell vezetni.

Az átállási idő végén egy alapos ellenőrzést követően állítják ki a minősítő tanúsítványt. Ugyan­akkor, ha van a piacon megbízható árus, nyugodtan vásárolhatunk a termékeiből, mivel sokan nem fog­lalkoznak a minősítés megszerzésével, noha gyakor­latilag ökogazdálkodást folytatnak.

Tibor Griffel

Szerző: Griffel Tibor

Végzettség: ELTE – Eötvös Loránd Tudományegyetem. Szakterület: a szív- és érrendszeri betegségek, gasztroenterológiai betegségek és a légzőrendszeri betegségek. Jelenleg reflexológus, életmód és tanácsadó terapeuta tanulmányokat is végzek.