Élelmiszerek

Hering elkészítése, származása, alkotóelemek, egészségügyi jelentősége

A hatalmas rajokban élő heringet szokás a tenger ezüstjének nevezni. A táplálkozástudo­mányi szakértők és az orvosok rajongással beszélnek erről a halfajtáról. A hering a tányé­runkon mindig jó fogás. Legyen az sült, hagymás göngyölt, füstölt vagy fiatal hering, min­den változatban épp azokat a tápanyagokat kínálja, amelyekre mai életünkben oly nagy szükség van: értékes zsírokat ómega-3-zsírsav formájában stressznek kitett szívünk szá­mára, antioxidánsokat a káros szabad gyökök ellen, valamint vitaminokat immunrendsze­rünk erősítéséhez.

Honnan származik a hering?

A hering hatalmas rajokban él a Jeges-tengerben, az At­lanti-óceán északi vidékén Biscayáig, az Északi- és a Ke­leti-tengerben. A halaknak ebbe a hatalmas családjába 180 fajta tartozik, többek között legnagyobb számban előforduló európai képviselőjük, az atlanti hering. A világ halászatának egyharmada heringhalászatból áll, a kö­zépkorban a Hansa városok kereskedelmének egyik fő árucikke volt.

A hering jelentős szerepet játszik a tengeri táplálkozási láncban: állati planktonokkal táplálkozik, ugyanakkor a hering számos más tengeri élőlény táplálé­ka. A heringet három különböző életszakaszában halász­szák le: az ivarérettség előtti időszakban, amikor még nem található benne ikra, illetve tej, ekkor nevezzük fiatal heringnek.

A kifejlődött heringet ivás előtt fogják ki, ami­kor benne az ikra, illetve a haltej már kifejlett állapotban van. Az ősszel kifogott hering nemi szerve már visszafej­lődött, ebben a szakaszban jóval kevésbé zsíros, mint fia­tal vagy kifejlődött állapotában, ugyanakkor ízletesebb.

Milyen alkotóelemekből áll?

A hering tápértékét összefoglalóan lehetetlen megadni, minthogy évszakonként, illetve fejlődési szakaszonként jelentős eltérést mutat. A középső időszakban 56%-ban vízből, 18%-ban fehérjéből és 15%-ban zsírból áll (ez az érték 2,4-20,4% között változik). Az értékes ómega-3-zsírsav mennyisége 100 g hering esetében 2,7 mg.

Az ás­ványi anyagok közül jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, kalciumot és magnéziumot, a nyomelemek közül vasat, fluort, jódot és szelént. Igen figyelemreméltó a vi­tamintartalma is: a zsírban oldódó vitaminok közül jelen­tős mennyiségben A-, D- és E-vitamin, míg a vízben oldó­dok közül B1, B2, B6, B12 és niacin található benne.

Legfontosabb tudnivalók a heringről dióhéjban

  • Hozzávetőleg 1000 éve jött rá Ottó bambergi püspök arra, hogy a hering sózással tartósítható.
  • A túlzott lehalászás egy alkalommal már súlyosan fenyegette az Atlanti­-óceán heringállományát. Túlélése csak az állami szervek által bevezetett leha­lászási kvótákkal volt biztosítható.
  • A zöld hering nem fűszernövényekkel megszórt halat jelent, ez a frissen fogott, fel nem dolgozott hering elneve­zése.
  • A kereskedelemben kapható erősen só­zott hering, amelynek sótartalma 6-20%, ezt fogyasztás előtt le kell öblí­teni. Magas vérnyomásban szenvedők­nek a sós hering csak ritkán és kis mennyiségben ajánlott.
  • A heringben található ómega-3-zsírsa-vak jó hatásúak sömör, pikkelysömör, reuma esetén.

A hering egészségtani jelentősége

A hering azért rendkívül értékes halfajta, mert igen gazdag többszörösen összetett telítetlen ómega-3-zsírsavakban. Ez igen jó hatással van számos életműködésünkre: védi a szívet, és képes korrigálni az olyan funkcionális zavaro­kat, mint a magas vérnyomás vagy a magas vérzsírtarta­lom. A zsírsavak a sejtfalon keresztül beépülnek a leg­apróbb véredényekbe, elősegítik ezzel a vérkeringés javulását, a szövetek jobb oxigénellátását, s így hozzájá­rulnak a vérrögképződés, a trombózis veszélyének elhárí­tásához.

A vitaminok közül a D-vitamin a legfontosabb a csont anyagcseréje szempontjából, mivel a kalcium csak ennek segítségével tud beépülni, hogy a csontszövetet erősítse. A szervezet védekezőképességének javítása ér­dekében igen fontos az E-vitamin és a szelén, mindkettő védi a sejteket a szabad gyököktől.

Az E-vitamin emellett jót tesz az idegeknek és késlelteti a sejtek öregedését. B12-vitamin nélkül nem képződnének vörösvértestek, ez a vitamin ugyanakkor az idegsejteket is védi. A heringben található jód pedig a pajzsmirigy működését segíti, a jód-hiány ugyanis strúma kialakulásához vezethet.

Már ránézésre megállapíthatjuk, hogy a he­ring friss-e. Ha igen, úgy tiszta és kemény, bőre ezüstösen csillogó és tengervíz- és al­gaillatú.

Heringes szendvics retekkel

Hozzávalók (8 darabhoz)

4 db göngyölt konzervhering, 2 vastag szelet teljes őrlésű lisztből készült kenyér, 1 csokor kapor, 4 evőkanál puha vaj, 1/2 fej hagyma, 4 db retek.

Elkészítés

A heringeket lecsöpögtetjük, és hosszában kettévágjuk. A kenyérszeleteket négyfelé vágjuk. A kaprot leöblítjük, lecsöpögtet­jük, a felét apróra vágjuk. Az apróra vá­gott kaprot a vajjal elkeverjük, a kenyér­szeletkék egyik oldalát megkenjük. A maradék kaporból egy-egy szálat a he­ringszeletekre fektetünk, majd feltekerjük. A hagymát megtisztítjuk, karikákra vág­juk. A retket megtisztítjuk, megmossuk, karikákra vágjuk. A hagyma- és retekkari­kákat a kenyérdarabkákra tesszük, fogvá­jóval mindegyikre egy-egy göngyölt herin­get tűzünk.

Lóránt Szentgyörgyváry

Szerző: Szentgyörgyváry Lóránt

Szakmai gyakorlatok és tanulmányok:  Életmód-tanácsadás, kiropraktika és reflexológia. Minden érdekel ami az egészséggel vagy annak megőrzésével kapcsolatos. Az oldalon rendszeresen publikálom a saját cikkeimet.